A Buddhizmus ateista irányzat, vagy nem?

kedves 82%

a fentiekben benne van a válasz, oldozd ki. Nincs is nagyon titkosítva, ha nem megy akkor így jártál!

De íme a legfontosabb mahayana szöveg:tbettől japánig ezt recitálják tán a legtöbbet (röviden Szív - szútrának hívják) ennek értelmes feldolgozásával az öledbe hullik a válasz!

A Túljutott Belátó Megértés szíve szútra

Mahájána szent iratok

Pradnyápáramitá-hridaja-szútra

1. Tisztelet adassék a Magasztosnak, a Nagy Nemes Túljutott Belátó Megértésnek!

2. Így hallottam: Egy alkalommal a Magasztos Rádzsagrihában, a Keselyűcsúcs hegy területén tartózkodott nagy számú szerzetes és sok bódhiszattva kíséretében. Ekkortájt a Magasztos a Mélységes Rátekintő Tökéletes Ráébredés (gambhíráva-szambódha) nevű meditációban volt elmerülve. Ugyanebben az időben a nagy bódhiszattva, a Nemes Avalókitésvara a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát végezvén ekképpen szemlélődék: „Öt léthalmazat van, s ezekről [a Buddha] meglátta az önlétezés-nélküliségüket.“

Akkor a Tiszteletreméltó Sáriputra a Buddha hatalmánál fogva így szólította meg a Nemes Avalókitésvara bódhiszattvát: „Ha valamely család fia vagy leánya a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát kívánná végezni, milyen tanításban kellene őt részesíteni?“

Erre a nagy bódhiszattva, a Nemes Avalókitésvara így beszélt a Tiszteletreméltó Sáriputrához: „Ha valamely család fia, vagy leánya a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát kívánja végezni, akkor a következőképpen kell a dolgokra tekintenie:“ „Öt léthalmazat van, s ezekről [a Buddha] meglátta az önlétezés- nélküliségüket.“

3. Innen nézve, Sáriputra, a forma üresség, s az üresség bizony forma; a formától nem választható el az üresség, az ürességtől nem különböző a forma; ami forma, az üresség, ami üresség, az forma; s pontosan ugyanígy van ez az érzet, az észlelés, a képzőerők és a tudat vonatkozásában is.

4. Innen nézve, Sáriputra, minden jelenség üresség-jellegű: nincs keletkezésük és nincs megszűnésük, nem szennyezettek és nem tiszták, nem csökkennek és nem növekszenek.

5. Ezért aztán, Sáriputra, az ürességben nincs sem forma, sem érzet, sem észlelés, sem képzőerők, sem tudat; nincs látás, sem hallás, sem szaglás, sem ízlelés, sem testérzékelés, sem belső megismerés; nincs látvány, sem hang, sem szag, sem íz, sem szellemi megismerési tárgyak; nincs látószerv-összetevő és a többi, nincs belső megismerési tudatosság- elem sem; nincs szellemi vakság és nincs a szellemi vakság megszűnése, s nincs a többi sem, így nincs öregség és halál, sem az öregség és halál megszűnése; nincs szenvedés, sem szenvedés keletkezése, nincs leküzdés, sem ehhez elvezető ösvény, nincs fölismerés, sem megvalósítás, sem meg-nem- valósítás.

6. Ezért aztán, Sáriputra, a bódhiszattva Túljutott Belátó Megértését nem megvalósítás révén elérő gyakorló fellebbenti a tudat takaróit, s a tudat takaróinak megszűnése nyomán nem retteg többé, meghalad minden illúziót, s eléri a végső ellobbanás állapotát.

7. A múlt, a jelen és a jövő összes Buddhája a végső, Teljesen Tökéletes Megvilágosodásra a Túljutott Belátó Megértés gyakorlása révén fölébredett.

8. Ehhez tudnunk kell a Túljutott Belátó Megértés nagy mantráját, a szellemi látás mélységes mantráját, e fölülmúlhatatlan igét, e páratlan mantrát, e minden szenvedést csillapító, igaz — mert minden hamisságtól mentes —, Túljutott Belátó Megértésben kinyilatkoztatott igét, mely így hangzik:

OM gaté gaté paragaté paraszamgaté bódhi szváhá!

„Ilyen módon kell egy bódhiszattvának tanítania a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát, ó Sáriputra.“

Később, amikor a Magasztos kiemelkedett a meditációjából, elismerését fejezte ki a Tiszteletreméltó Avalokitésvara bódhiszattva irányában, ezeket mondván: „Helyes volt, Nemes Sarj, jól csináltad. Így van ez bizony, Nemes Sarj. Valóban ilyen módon kell végezni a mélységes Túljutott Belátó Megértés gyakorlatát. A szent Tathágatáknak rendkívül tetszett, ahogyan Te ezt itt előadtad.“ Így beszélt a Magasztos, örömteli szívvel. És a tiszteletreméltó Sŕriputra, a nagytiszteletű Avalókitésvara bódhiszattva, valamint az egész gyülekezet, s az istenek, emberek, démonok és tündérek világai dícsérték a Magasztos szavait.

Itt végződik a Túljutott Belátó Megértés Szíve szútra.

Szanszkritból fordította: Lilávadzsra (Pressing Lajos)

08:43 vagyok

"Ezer helyen és ezerszer kifejtette már csaknem mindenki hogy a buddhizmusban NINCS LÉLEKVÁNDORLÁS. "

legalább is ez a te véleményed

"1. a buddhizmus nem hinduizmus vagy annak valamely ága, hanem önálló vallás (mi több a legeredetibb). "

csupán véletlenül nagyon hasonlít rá, meglepő mód ugyanígy a kereszténység is a zsidó hitre.

mielőtt buddha feltalálta a spanyol viaszt, előtte rengeteg vallási okost keresett fel hogy magyarázzanak neki, nem lenne meglepő ha hatással lettek volna rá. és ebben nincs is semmi szégyellnivaló. nem kell ennyire magasztalnod.

szerintem előbb csillapítsd az éhséged vak hitre, bálványozásra, aztán ha elmélyedtél önmagadban, képes vagy másokon segíteni, akkor esetleg megkeresheted az embereket térítés céljából

"2. a buddhista szellemi út szempontjából indifferens az Isten és a Lélek. "

ezt kevésbé fellengzősen is meg lehet fogalmazni, másrészt nemrég még a fogalmakkal volt problémád. a példák sokkal többet mondanak:

egyszer egy tanítvány felkereste a mesterét: sokfelé jártam már, istent keresem, de nem találom sehol

erre a zen mester azt kérdezte: miért kívül keresed azt, ami benned van?

ez annak a filozófiai feltevésnek az ágazata, miszerint az emberekből istenek lehetnek. meglepő mód ez kínában is hasonlóan működött. ez a "filozófia", inkább tanítási rendszer az ember művelésére alapszik. csak buddha a meditálástól világosodott meg, kínában meg a ji king az alapja.

"4. buddhista szempontból a materializmus (anyagelvűség, erkölcsi nihilizmus, semmivé válás, hedonizmus) és a szellemi materializmus (Isten, Lélek, Koponyányi Monyók)elkerülése a cél, azaz rálépés a Világ-feletti ösvényre."

előítéletekből és undorból ne legyél buddhista. a jó buddhista megtisztítja a lelkét olyan vágyaktól, mint gyűlölet és rombolás.

13:50

nem minden buddhista véleménye egyezik, vannak akik magukat buddhistának híva egyetemes igazságoknak állítják be saját nézetüket

az ilyet hívják wannabe-nek, vagy kontárnak, minden vallásban vannak hasonlók.

22:11

sugárzik a jóindulat, alázat és béke a szavaidból :)

előző

buddhizmus nem hinduizmus vagy annak valamely ága, hanem önálló vallás "

csupán véletlenül nagyon hasonlít rá, meglepő mód ugyanígy a kereszténység is a zsidó hitre.

-nem nagyon nem!

1.a hinduizmus és a zsidó: áldozati vallás

2.a buddhizmus és a kereszténység LEMONDÁSON alapuló vallás.

Így van hasonlóság!

Ez - a vallást követő szempontjából hatalmas horderejű, kardinális kérdés. (mit kell cselekednem? ez a legfontosabb, a hívő számára. Ehhez segítenek Isten szolgái:a papok, szerzetesek. A pápa egyik címe:szolgák szolgája)

Így a buddh. és a kereszténység áll közel egymáshoz.

Vagyis: a hindú, zsidó, táltos, sámán vallások, természeti vallások: ha valamit akarok - az oltáron áldoznak érte egy fehér lovat, barmot, véres áldozat, stb

a buddhista és a keresztény:

ha valamit akarok REALIZÁLNI kell. NEKEM. Krisztus követése.

Nehéz? Igen. Nagyon nehéz. (könnyebb lenne elballagani a sámánhoz: az révülne egyet és megoldódna minden bajom. Aki hisz benne, annál működik is!)

*

A reinkarnáció: a buddhista anátma váda szerint - nincs "én" - nincs egy szubsztancia, ami vándorol. A vágyak reinkarnálódnak- de ha nincs tudati folytonosság? tehát automatikusan nincs-olyan, mint ami nyugaton él, hogy majd a következő életemben stb.

A nagy tanítók tudatosan testesülnek meg, inkarnálódnak, a bóddhisattvák. Tanítani jönnek.(ahogy az édes Jézus, a megtestesült Isten, minden csepp kiontott vére áldott legyen érte)

*

A bölcsek - látják az egészet- így látják előző inkarnációikat - tudatossá válik a világ, mint olyan, egészében. De ez más , mint a hindu reinkarnációs tan- és főleg annak torz nyugati változata.

Üdvözlet!

-anonimanna

kedves: 67%-

Megdöbbentő, hogy a Buddha saját szavait nem veszed figyelembe.

Szerintem belátható, hogy ebből kell kiindulni, ha ez neked gorombaság akkor sajnálom. A béke nem azzal kezdődik, hogy mindent mindennel összemosok, hanem azzal, hogy nagyon is eltérő gondolkodású emberekkel is együttudok élni a saját hitem megtartása mellett. Ha a vallások egyformák és egy gyökerűek lennének akkor egyszerűen nem lennének, hanem egy vallás lenne.

Én a buddhizmus elsődleges irodalmára hivatkoztam semmi egyébre, sajnálom ha ezt te békétlenségnek érzed!

Nekem a te hozzászólásod tűnik kontárkodásnak (irodalom ismeret hiányában) és mérhetetlenül önhitnek, mégis kívánom hogy valamilyen módon szolgáljon javadra.

A Buddha ismerte a védantát és elégtelennek találta. Ismerte az upanisádokat és elégtelennek találta. Ismerte a szánkhját (Álára Káláma volt a mestere, aki Buddhát felkérte vezesse együtt vele a közösséget, mire a Magasztos elhagyta)és elégtelennek találta. Ismerte a jógát (Udaka Rámaputta volt a mestere, elérte a legfőbb jóga-csendet Kévalinná vált) és elégtelennek találta.

A Gíta kapcsán ott Krisna megengedi a gyilkosságot Arjunának a brahmanikus filozófia tükrében. Ez az amit a buddhista komentár irodalomban pl. a Brahmajala komentárjaiban nem fogsz megtalálni, ott ez megengedhetetlen.

Nincs primordiális vallás. Őshagyomány etc.

Ha még mindig nem értenéd a Buddhizmus nem ontológia. A hinduizmus igen.

Nagy igazság van abban is amit az utánad válaszoló írt.

Buddha a hinduizmusból jól ismer brahmajyotira fekteti a hangsúlyt. A hinduizmusból alakult ki a buddhizmus.

A Bhagavata purána előre leírja Buddha születésének minden körülményét, ami hindu szentírás. Többek között arról is szót ejt, miért jelent meg Buddha-hogy véget vegyen a véres áldozatoknak, amit akkoriban szakértelem nélkül csináltak.

Ezeket a lehető legnagyobb alázattal mondom, nem szeretnék vitát gerjeszteni!

"Buddha a hinduizmusból jól ismer brahmajyotira fekteti a hangsúlyt."

A Buddha minden világnézeti doktrína elutasítására az emberi törekvésre helyezi a hangsűlyt. Felhívja a figyelmet, hogy a hindu és egyéb isteneknek végzett ezer éven keresztül prezentált áldozat nem ér fel egyetlen olyan pillanattal mint amikor a magát legyőző embernek (Neki) hódolunk!

" A hinduizmusból alakult ki a buddhizmus."

Ez hazugság. A Buddhizmus a Buddha tanáításából alakult ki, aki kora valamennyi hindú tanát is ELUTASÍOTTA. Bemásoltam ide a TIPITAKA Legelső szuttájának erre is vonatkozó részét, a következőekben erre kérem a reakciót!

"A Bhagavata purána előre leírja Buddha születésének minden körülményét, ami hindu szentírás."

és?

"Többek között arról is szót ejt, miért jelent meg Buddha-hogy véget vegyen a véres áldozatoknak, amit akkoriban szakértelem nélkül csináltak."

Nem nem ezért jelent meg. Azért jelent meg hogy ebbe a sötét korba elhozza a fényt, önerejéből elérve a Megvilágosodást és így utat mutasson minden lénynek a szenvedésből való kimenekülésre.

"Ezeket a lehető legnagyobb alázattal mondom, nem szeretnék vitát gerjeszteni!"

Én is a lehető legnagyobb alázattal írtam ezeket!

A krisnás értelmezések egyébként nem érdekelnek. Mint buddhista nem ragadtatom magam Krisna értelmezésére, sem Jézuséra. Alap hogy ezt más sem követi el semmire sem hivatkozva.

Szakértelem? Ölésnél? Felháborító és bornírt!

A lélek létezésével és a lámák emlékeivel kapcsolatban:

"A buddhizmus nem tanítja a lélek egységét és halhatatlanságát. Az ember anyagi összetevőit, a különféle dhármákat (mintegy 100 összetevőből áll az ember) nem a szellemi lélek, hanem az élet vágya kapcsolja egybe. Az újjászületések során ez az életvágy újra egyesíti a halállal szétesett dhármákat, de most már új kombinációban, az új létfoknak megfelelően. Ha az életvágyat – amely nem halhatatlan – sikerül az embernek magából kiirtania, akkor semmilyen erő sem kényszerítheti az embert alkotó anyagi dhármákat arra, hogy újra egyesüljenek és új szenvedések forrásai legyenek."

A buddhizmusban nincs olyan hogy folyton vándorló lélek, ami aztán bűnöktől megtisztulva belép a mennyországba, ellenkezőleg, a létezés oka az élet vágy. Mindig keresel valamit, újabb élményekre, dolgokra vágysz, ezért sose lelsz békét. A Nirvána épp inkább egy feloldódás, ahogy mások is írták már, ráébredés, hogy ez az egész pusztán illúzió. A karma az ami valóban vándorol, életről életre, lehet hogy sok sok életen át, de ez kimerül majd, nem egyenlő a halhatatlan lélek elképzeléssel. A lámák pedig, hogy emlékeznek előző életeikre azzal magyarázható, hogy egyes irányzatokban a tanítók fogadalmakat tesznek, hogy addig nem lépnek be a nirvánába, amíg az összes lényen nem segítettek, szerintem ez a vágy annyira erős, hogy olyan karmát hoz létre ami életeken át lehetővé teszi, hogy segítsen.

Bár én csak laikus buddhista szimpatizáns vagyok de így látom a dolgokat. Remélem hasznos volt

Kedves Utolsó Válaszadó!

Lényegében helyes amit írsz. Hozzátenném hogy a Tulkuk vagyis tudatosan inkarnálódott lámák csak egyfelől emberek, alapvetően olyan lények akik a megvilágosodást vagy legalábbis a bodhiszattva szintek valamelyikét realizálták és ezzel együtt, tudatosan fejlesztettek ki magukban egy olyan döntést és kívánságot, hatékony okot (karma= hatékony tett, hogy mások javára visszatérnek, mindaddig amíg a szamszára ki nem ürül. -Jellemzően mind vallásos tanítók és mondjuk nem hentesek.-

Az esetek többségében valamelyik bodhiszattva emanációinak is tekintjük őket. Jellemzően Számosan lehetnek Ugyanannak a bodhiszattvának az emanációi. Ez is jelzi, hogy merőben másról van szó. Pl. Avalokitesvara megjelenik a Dalai Lámán és a Karmapán keresztül is, ahogy pl. Mandzsusrí Beru Khjence Rinpochén keresztül de a Szakja Trizinen keresztül is.

Mindazonáltal itt egy filozófiai dialektika feloldásáról is szó vagyon. A nirvána és szamszára ellenpólusainak meghaladásáról, a nem kettősség végső formájában.