Miben különbözik a buddhizmus a kereszténységtől?

nagyon sokmindenben... hosszú is lenne most így hirtelen összeszedni...olvass utána kicsit a buddhizmusnak és rájössz magadtól (gondolom a kereszténységet ismered)...de pl csak néhány pont így röviden: már maga az istenhit is különböző,a buddhisták elismerik a hinduista istenek létezését, de nem foglalkoznak velük,csak Buddha tanításainak élnek, aki egy halandó ember volt... a keresztények azért Istent nagyobbra tartják, mint a fiát, Jézust

akkor ott van az életviteli és a halál utáni filozófiájuk: nem úgy él a buddhista, hogy az az isteneknek vagy Buddhának tetszedjen, hanem úgy,hogy a lehető legjobban kikerüljön az élet körforgásából...meditál,csendesen szemlélődik egész életében, és azt az állapotot akarja elérni,amikor már nem függ semmi földi dologtól...amikor függetleníti magát az emberi vágyaktól,érzelmektől, el akarja érni,hogy lelke ne legyen röghöz kötött... ha ez sikerül neki,akkor nem jut mennybe, nem egy égi paradicsomba vágyakozik, hanem fel akar oldódni a nirvanában (az a mindenség,a világ,minden, ami mozgatórugója a világnak)...tehát nem úgy él tovább a lelke, ahogy a keresztényeknél,hanem a tudata megsemmisül és eggyé válik a nirvanával...

pl a keleti kultúrában és a katolikusoknál is megtalálható az olvasó, vagy másnéven rózsafüzér. ugyan azt szolgálja, hogy imádságunk közben ütemesen morzsoljuk miközben meditációs állapotba kerülünk, vagy is Isten közelébe.

Sok közös vonás és sok eltérés van. Mikor ezek a vallások kialakultak közben formálodtak, sok sok külsö behatás érte öket. Ezért az egyik a másiktol át vett szokásokat, történeteket stb...

A Buddhizmus az örök világtörvény vallása e vallás szerint a világ örökkévaló nincs őskezdete és nincs meghatározott vége,hanem a keletkezés és elmúlás egymást követő váltakozó folyamatában szüntelenül megújul.Olyan belső törvényszerűség uralkodik felette,hogy a benne végbemenő összes történést önmaga szabályozza.Nincs isten aki az egész világot uralja.A karma törvénye uralkodik.

A Kereszténység a történeti istenkinyilatkoztatás vallása.

A kozmosznak és lakóinak létezését a világtól elkülönült és annál végtelenül hatalmasabb személyes isten tevékenységéből eredezteti. Ez az isten mindent a semmiből hozott létre,és autonóm módon korlátlan hatalommal elhatározása szerint szigorú terv értelmében uralkodik mindenek felett.E vallás szerint a világ egy meghatározott időben keletkezett és egyszer véget fog érni.A világtörténelem folyamata egyszeri és megismételhetetlen.

Kedves első válaszadó!

Én nem pontozok hacsak nem pozitívan viszont a hozzászólásod tartalmaz apróbb hibákat...

Először is a buddhizmus és a hinduizmus sem többistenhit.

A buddhisták abszolút nem foglalkoznak Istennel és ez nem jelenti azt, hogy hisznek vagy nem hisznek egyszerűen csak a békés szkeptikusság útján járnak hiszen az embernek aki a világban él, elég a világgal és annak dolgaival törődni.

A természetfeletti pedig következésképpen nem lehet rossz ha itt és MOST úgy élsz ahogyan helyes.

Ezért is nevezik inkább filozófiának.

Több ágra oszlik: a hinajana a hagyományőrzőbb változat, a mahajana aszabadabb.

Nevül kb. "keskeny út" és "széles út" amely meg is magyarázza őket hiszen ez a hasonlat a kereszténységben is ismert.

Viszont egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csupán más.

Azt követed amelyik a legközelebb áll hozzád és amellyel a legkönnyebben elérheted a célod.

A harmadik ág a lámaizmus amely Tibetből ered. Ez már hierarchikusabb hiszen egyház tartozik hozzá de nem a keresztény értelemben.

Nincs tévedhetetlenségi elv.

Egyszerűen a láma egy bölcs vezető.

A hindu-ügyre visszatérve: alapvetően egy istent imádnak, tisztelnek. Ő Visnu de nevezjetik másként is.

A hinduizmus a legrégebbi vallás a Földön, ezért örök vallásnak is nevezik.

Definiálni gyakorlatilag lehetetlen hiszen egy kontinensnyi ország vallása ahol 1600-nál is több nyelvet beszélnek.

Viszont abban szinte minden hívő egyet ért, hogy nincsenek istenek, csupán Egy végtelen erő van és annak különböző megtestesülési formái.

A többi istent félistenként tartják számon...speciális szentlelkek, amolyan angyalok...

A legfontosabb hittétel a reinkarnáció melyre számos bizonyíték akad.

Pl. a regressziós hipnózis.

buddhizmus: kora, jelentősége, elterjedtsége és hívei száma tekintetében a kereszténység után második helyen álló világvallás. - Kezdete a Kr. e. 6. sz. hinduizmusban keresendő, amikor a brahmanizmus klasszikus hinduizmussá alakult. 1. Alapítója Sziddhárta Gautama, Buddha. Nem sokkal halála (Kr. e. 480) után 500 szerz. zsin-ra gyűlt össze Rádzsagirhában, hogy rögzítse a mester tanítását: Upali fölolvasta a fegyelemre (vinája) vonatkozó előírásokat. Ezt az első kánoni gyűjt-t a fegyelem kosarának (vinája-pitaka) nevezték el. Anánda hasonló módon fölolvasta a mester tanító előadásait és példabeszédeit, ebből lett a tanítások kosara (szutrapitaka). 100 évvel később ismét zsin-ot tartottak Vaiszháléban, hogy elsimítsák a legidősebbek (szthavira) és a nagy közösség (mahaszánghika) között támadt ellentéteket - Kr. e. 245-ben Pataliputrában volt a 3. zsin., melynek eredménye az ún. Palikánon, mely 3 kosárból áll: az eddigi 2 kosárhoz egy harmadikat csatoltak, a tanításra vonatkozó kosarat (abhidhammapitaka), mely iskolás felsorolásokat és meghatározásokat tartalmaz. Ezt a buddhista kánont páli-nyelven írták, mely még kánon utáni szövegeket is hagyományoz, mindenekelőtt a milinda kérdéseit (milindapanha), teol. és bölcseleti magyarázatokat és krónikákat. A legidősebbeket theráknak nevezték, ezért therevada-buddhizmus a Ceylonban megszakítás nélkül megmaradt buddhista hagyomány, mely nagyon közel áll a „hinajana-buddhizmushoz”. - India többi részén a hinduista reneszánsz és mindenekelőtt az iszlám hatása háttérbe szorította és majdnem teljesen elnyomta a buddhizmust, olyannyira, hogy alig van zárt hagyománya és emléke ennek a legrégibb buddhizmusnak. Nepálban találtak szanszkrit buddhista szövegeket kínai és tibeti fordításban, melyek jelentősen eltérnek a pálikánontól, nem is tartják magukat föltétlenül kánoninak. A kánonnál fiatalabb szútrák új üdvösségtant hirdetnek, mely régi szövegek mélyebb értelmezésén alapul. Tanításukat Buddhától származtatják, melyet titokban tartott, míg kinyilatkoztatásuk ideje el nem érkezett. Ezeket a tanításokat nagy szekérnek (mahajána, 'az üdvösség nagy, jelentős útja'), míg a régi szerzetesisk-k üdvösségre vezető útját kis szekérnek (hinajana, 'az üdvösség alacsonyabb útja') nevezték. - A Kr. u. 7. sz: felbukkant egy harmadik irányzat is, a gyémánt szekér (vadzsrajana) v. tantrista szekér. Erősen befolyásolta a hinduista tantrizmus/saktizmus. Ennek az írásos maradványai is kínai, ill. tibeti fordításban maradtak fenn. - A források tekintetében nagy jelentősége lett Asóka kir-nak (Maurja-birod.), aki a Kr. u. 3. sz: először egyesítette hatalmas birod-má majdnem az egész Indiai-fszg-et, és a buddhizmushoz csatlakozott. Sok tart-ban sziklákba vésette rendeleteit, melyek túlnyomó részben megmaradtak, és így a buddhizmus legrégibb tört. okmányai. - 2. A kánon előtti buddhizmus. Az eredeti buddhizmus nehezen rekonstruálható, mert Buddha és a buddhizmus legrégibb írásos emlékei között több sz. telt el. A kutatások arra utalnak, hogy a therevada-, ill. a hinajana-buddhizmus a szerz-ek, a mahajana-buddhizmus pedig a laikusok buddhizmusa. A buddhizmus kezdettől fogva brahman-ellenes volt, de nem követte teljesen az akkoriban keletkezett aszkéta mozg-at. A buddhizmus sikerének titka leginkább abban rejlett, hogy a különböző eredetű vallási elemeket úgy kapcsolta össze és töltötte meg új tartalommal, hogy új vallást alkotott, mely megszabadult a brahmanok kötelékeitől és már ismert elemekre épült. A buddhizmus elutasította a védák tekintélyét, átvette a brahmanizmus majdnem minden vallási elképzelését, de lényegében másként magyarázta. A buddhizmus inkább új magatartás, mint új tanítás, a vallás demokratizálása és általánosítása, mely megszüntette a szociális és faji csop-ok megkülönböztetését és csakis az emberhez fordul; etikai elemeket szőtt a hagyomány mágikus és rituális sémáiba; a régi vallásos gyakorlatot szellemivé tette, a mértéktartás (középút) szellemét hirdette, mely minden szélsőséget elkerül; megmutatta az üdvösség elnyerésének gyakorlati útját és mindent elhagyott, ami nem föltétlenül szükséges. - Az eredeti buddhizmus a sramanák, vándoraszkéták sok vonását átvette, velük együtt a jóga-gyakorlatot is, de nem annyira az elmélkedés technikáját, hanem inkább a vele adott szoc. egyenlőséget. Mindenki megszabadulhat a szenvedéstől személyes érdemei, a tisztulás, szellemi és erkölcsi törekvésének eredményeként. A születés, a környezet körülményei és a papok hatalma jelentéktelenné lett. Épp ez a felfogás vonzotta a tömegeket és adott óriási erőt. A korai buddhizmus is használta az árja kifejezést, de ez már nem a születés nemességét v. a kaszt tisztaságát, hanem a személyes, egyéni szentséget jelentette, amelyet a 2 főerény, a maitrí, 'barátság minden teremtménnyel' és a karuna, 'szolidaritás, együttérzés a fájdalomban' gyakorlásával lehet elérni. Ezért a korai buddhizmus a szeretet és testvériség első nagy vallása! A papok és szert-aik helyébe a korai buddhizmus a sramana szerz-rend közösségét állítja. Buddha nem volt spekulatív szellem, neki a gyakorlat, és nem az elmélet (a tanítás) volt a fontos; így érthető meg, miért hangsúlyozza annyira a szenvedést. A tanítványok nem őrizték meg ezt a radikalitást. A szakadás és a számos szekta bizonyítja, hogy az elméleti, Buddha szerint „hiábavaló” problémák fölötti vita választja el egymástól az embereket. - 3. A buddhizmus lélekvándorlás-tana sajátos kozmológiát tételez föl: 3 egymásra rétegződő létszféra létezik: a legalsó a kívánságok világa (kámadhátu), magába foglalja minden létező alsó rétegét, a szellemek és kísértetek, emberek és állatok, s az alsóbbrendű istenek világát is. Ezek az élőlények testben élnek és szenvedélyeik miatt szenvednek. A felette lévő réteg, a látható formák szférája (rupadhátu) számtalan Paradicsomból áll, melyekben isteni lények laknak, akiknek teste még nem teljesen anyagtalan, még láthatók. Fényből vannak szőve és csak egy érzékszervük van: a látás. A harmadik réteg a dharma szférája (dharmadhátu), ez a legfinomabb, és láthatatlan, a kozmosz csúcspontja. Az emberi egyed is ebből a 3 elemből áll: a test durva anyagból van és a kámadhátuhoz tartozik; az érzékszervek éterből készültek és a rupadhátuhoz tartoznak; az öntudat a dharmadhátuból származik. Az ember öntudatával (vidzsnána) a dharmához, az abszolút maradandó valósághoz tartozik; nem lehet elképzelni, és Buddha nyilatkoztatta ki a világnak. -

4. A buddhizmusban a megváltás az öntudat megszabadítása az újjászületés kényszerétől, mely a 2 alsóbb szférában érvényesül, de elérése csak a szerz. számára lehetséges, aki lemondott a világról. A laikus, ha a buddhista etika szerint igyekszik élni, a középső szféra Paradicsomainak egyikébe kerül, s ha érdemeinek gyümölcsét felélte, ismét a szamszárába esik vissza. Az üdvösség útjának 2 szakasza van: az etikai fegyelem (síla) és a misztikus elmélyülés (djána). Itt is van különbség a szerz-ek és a laikusok kötelességei között. A laikusoknak 5 kötelessége van: ne ölj, ne lopj, ne hazudj, részegítő italt ne igyál, ne élj ledér életet. A szerz-ek ezenkívül csak napkelte és dél között ehetnek; táncban, énekben, zenében és színházban nem vehetnek részt; koszorút nem hordhatnak, parfümöt, illatszereket nem használhatnak, ékszert nem viselhetnek; magas v. széles ágyat nem használhatnak; aranyat, ezüstöt nem fogadhatnak el; csak egy ruhájuk, övük, csészéjük, borotvájuk, tűjük, vízszűrőjük lehet; ételüket koldulással kell megszerezniök, tartalékot nem gyűjthetnek és szigorú nőtlenségben kell élniük. Az elmélyülés a szerz-eknek van fenntartva, célja, hogy eltávolítsa a durva elemeket az érzékszervek és érzelmek elnyomásával. További lépés a fogalmi gondolkodás csökkentése olyannyira, hogy csak az én és a nem-én közötti megkülönböztetés marad meg. Az utolsó lépcsőfok az öntudat teljes megszüntetése a megvilágosodás önkívületében. - Ennek érdekében alakult ki a szerz. napirend: reggel 4-kor a gondnok harangoz, a szerz-ek fölkelnek, megmosakszanak, s magukra öltik sárga ruhájukat: derekukra kötik a szabongot (alsónemű), felső testükre felöltik a ciivaunt és magukra terítik a szangkhaatit (köpeny). A padlón térdelnek, s a Buddha-kép előtti oltáron gyertyákat v. füstölő rudacskákat gyújtanak. Háromszor földig hajolnak és phadphiab tartásban leülnek. Ezután Buddha köszöntésére eléneklik a damhát és a szangát (tanítás és rend). Ezt követően buddhista szövegeket énekelnek. Az ének után a szerz-ek érdemeiket átruházzák az összes élőlényre, s testhelyzetüket elmélkedő ülésre váltják. Néhány perces elmélkedés után elhagyják kutijukat (lakás) és sétálnak. Általában kettesével mennek, s megvallják egymásnak, hogy mit vétettek a rendi fegyelem ellen. Kutijukba visszatérve leteszik felső ruhájukat és lepihennek. Napkelte után ismét felöltöznek és elhagyják a kolostort, hogy bögréjükbe alamizsnát gyűjtsenek a laikusoktól. 7 óra tájt visszatérnek és megreggeliznek kutijukban. Étkezés után áldást mondanak az adakozókra. Negyed kilenckor harangszó hívja őket a reggeli énekre egy közös terembe. Az idősebbek a fiatalok előtt ülnek, arccal az oltár felé. Fél kilenckor belép a terembe a kolostor főelöljárója és Buddha oltárán gyertyákat és füstölő rudacskákat gyújt, közben valamennyien letérdelnek és összekulcsolt kezeikkel a homlokukat érintik. Azután köszöntő énekeket és szútrákat énekelnek. 9 óra tájban a cav-avaad (apát) részleteket mond a szerz-eknek a rendi szabályzatból és tanításból. Fél óra múlva elhagyják a helyiséget, a kutijukba mennek, hogy fölkészüljenek az esti tanításra. Tizenegy és féltizenkettő között kezdik a fő étkezést a gyűjtött alamizsnából v. frissen készített ételből. Pihenés után fél ötig olvasnak, megfürdenek és pihennek. Hatkor a harang újra a közösségi terembe szólítja őket. Kettesével mennek a terem felé, s közben megvallják egymásnak a szabályzat ellen reggel óta elkövetett vétkeiket. Az esti áhítat ismét különböző szútrák énekléséből és érdemeik minden élőlényre átruházásából áll. Kb. 3/4 óra múlva visszatérnek kutijukba. Fél 8-tól fél 10-ig tart az esti dhamma-kurzus, melynek végén a tanító szerz. feladatokat ad. Az esti oktatás után a fiatalok fölkereshetik az öregebbeket és kérdezhetnek tőlük. Azután mindenki visszatér a kutijába, s készül a másnapi oktatásra. Elalvás előtt (legkésőbb éjfélkor) még elmélkednek és ájtatosságot végeznek Buddha-képük előtt. - Ez a rendszer hasonlít a jógához, de nem használja a hatha-jóga gyakorlatokat, hanem ebben is a középutat választja. A legvégső cél az örök halhatatlanság (acjuta pada). A nirvána elképzelése újabb keletű, mert nem szerepel sem az Asóka-rendeletekben, sem a Palikánonban. - Kezdettől fogva megvolt a Buddha-kultusz is, olyannyira, hogy a buddhizmus annyit emlegetett ateizmusa legföljebb néhány hinajana-spekulációra vonatkozik, de nem érinti a buddhizmus kánon előtti formáját. - 5. Az utolsó évtizedekben óriási változás történt a buddhizmusban, amit részben a pol. átalakulás (a legtöbb országban, ahol nagy szekér-buddhizmus volt, időközben a kommunizmus került uralomra), részben a Ny-tal való érintkezés idézte elő, mely mindkét irányban hatott és a vallásosság felélesztéséhez vezetett. - A 19. sz. óta megnőtt az érdeklődés Ny-on a buddhizmus iránt. Századunk utolsó évtizedeiben a buddhista misszió valósággal „elárasztotta” Eu-t és Amerikát. Mindenekelőtt a radikális elmélkedésgyakorlatot végző zen-buddhizmusnak van sok követője a kerség területén, s nem annyira a buddhizmust keresik, mint a „tiszta tanítást” és az „elmélkedés” technikáját, úgy, amint az Japánban szokás. A tömegturizmus az ázsiai országokat is programjába iktatta, fölkeresték a pagodákat és kapcsolatot teremtettek a buddhista népszokásokkal, amely így divatossá lett. No-ban pl. több buddhista közp. van, és a buddhista hagyomány gazdag pszichológiai és szellemi isk-ját egyre több ember értékeli - nem is szólva a buddhista műv. nagyszerűségéről, mely a sok képeskv. segítségével azok számára is megközelíthető, akik nem utazhatnak. Japán hatásra keletkezett e század elején a Hawaii-szk-en az új szekér (navajána), a szigetlakók gondolkodásához igazított, dogma nélküli buddhista irányzat. Gautama Buddha halála 2500. évford-jának ünnepségei (1956) óta buddhista ökumenikus mozgalom indult: a Buddhára hivatkozó egyes buddhista irányzatok eltéréseit akarják háttérbe szorítani, és helyette kiemelik azt, ami mindegyikben közös. Egyáltalán nem túlzás a hinduista reneszánsz mintájára a buddhizmus reneszánszáról beszélni.