A keresztényeknek miért nem kell körülmetélkedni, ha Krisztust is körülmetélték? Gondolom az apostolokat is úgyszintén.

Amilyen ütembe halad ez a zsidó-keresztény fúzió. Az is lehet, hogy nemsokára kell :))

A Hitgyülibe nem vezették még be?

Az egy masik korszaknak volt a szokasa, talan valami celja volt ennek akkor, hiszen a higeniarol beszelni meg nem lehetett, s ugy erzem, hogy ez volt a praktikusabb megoldas,

hogy kulonbozo betegsegektol az embereket megszabaditsak, igy elkezdtek ezt a metelest bevezetni. TEhat nem feltetlen van koze a hithez, vallasi szokasoknal igen, hiszen az iszlamban ez a mai napig gyakorlat, az uj szulott kisfiut mar rogton metelnek, vagy pedig a szuletest koveto 40 napon belul!

Az antikvitás és a kereszténység

A görög-római világ. A körülmetélés és a kereszténység

A görög világban nem volt ismert a körülmetélés, sőt valami keleti barbárságnak tartották. Míg a zsidók körében a körülmetéletlen jelentette a piszkosat, addig a görögöknél a körülmetélt. (A hellenisztikus világ és a körülmetélt zsidók konfliktusai ismertek a Bibliából is.) Közismert, hogy a régi görögök a sportrendezvényeken, a fürdőkben mindig mezítelenül jelentek meg, s rossz modorra vallott, a valakinek kilátszott a makkja. Ezért azt találtál ki, hogy a fitymát jól előrehúzták és átfűzték egy szoros gyűrűn, ami megakadályozta a fityma véletlen hátracsúszását (ez az infibuláció, lásd: fibula = csat). Hogy ez mennyire volt egészséges és mennyire nem, az egy más kérdés. Egyesek szerint a kis területre összezsúfolt görög lakosság nem engedhette meg magának a túlzott népszaporulatot, s ezért találták ki a fitymára húzott gyűrűt. A dologban lehet valami, mert a körülmetélés a legtöbb régi kultúrában összefüggött a termékenységgel és férfierővel. Mindesetre érdekes, hogy a görög férfiszobroknak vagy a vázákon ábrázolt ruhátlan férfiaknak relatíve kicsi pénisze és aránylag hosszú fitymája van.

A rómaiak sok mindent átvettek a görögöktől, így ruhátlanul űzött sportolást és a körülmetéléssel kapcsolatos ellenszenvűket is. A birodalom építése során, amikor a hódítók eljutottak olyan területekre is, ahol a körülmetélés ősi hagyomány volt, szembesülhettek azzal, hogy a dolog nem lehet véletlen. A közel-keleti homokban vagy az észak-afrikai sivatagban menetelő légionáriusok közül nagyon sokan kaphattak fitymagyulladást és végeztettek el a körülmetélést. („A lator" című olasz film alapjául szolgáló regény szerint, az unatkozó római patrícius asszonyok (és homoszexuálisok) között nagyon népszerűek voltak a közel-keleti eredetű, tehát körülmetélt férfi-prostituáltak.)

Mint közismert, az első keresztények Jézus zsidó követői voltak, akik természetesen - mint Jézus maga is - a zsidó vallástörvényeknek megfelelően - mind körül voltak metélve. A kereszténység azonban aránylag hamar elszakadt zsidó gyökereitől, és mint a zsidó és antik (görög-római) hagyományok szintézise elindult világhódító útjára. Pál apostol, aki maga is képzett rabbi (és körülmetélt zsidó) és egyben görög műveltségű, világlátott ember volt, felismerte, hogy a kereszténységnek meg kell szabadulnia az olyan szabályoktól, amik a görög-római világ szemében idegenek és barbárok voltak. Így még az apostolok életében - az Újszövetség „Apostolok cselekedetei" című részében is leírt, ádáz vita után - megszületett a döntés, a nem zsidó eredetű új keresztényeknek nem kell ahhoz felvenni a zsidó vallást és a körülmetélést. (Persze, ha egy görög-keresztény ment a zsidók közé téríteni, tanácsos volt körülmetéltnek lenni - ezért metéltette körül Pál a tanítványát, Timóteust, aki félig görög, félig zsidó volt.)

Ilyen előzmények után, a népvándorláskor, majd az követően megérkezett népek - így magyarok is - már a körülmetélést nem ismerő kereszténységet vették fel. Egyetlen keresztény egyház tartotta fenn a körülmetélés és a keresztelés együttese szokását: az Egyiptomban és Etiópiában elő kopt keresztények. A koptoknál a körülmetélést a zsidó vallási törvények szerint, a születés utáni nyolcadik napon végzik el, a kereszteléssel együtt. Nem véletlen, hiszen egy alapvetően körülmetélő környezetben semmi problémát nem jelenthetett a keresztség felvétele, az Egyiptomban már évezredek óta gyakorolt körülmetélés mellé. (Feltételezem, hogy az arab világban elő ősi keresztény egyházaknál (szírek, káldeusok, stb .) is fennmaradt a szokás: egyszerűen a környezet ezt tartotta normálisnak -az éghajlat meg igencsak indokolta (akkor is és azóta is.)

Sajátos módon, bár a keresztény képzőművészet egyik visszatérő témája Jézus körülmetélése, de a mezítelenül ábrázolt gyermek Jézus mindig körülmetéletlen. A nyugati művészetben ugyanígy körülmetéletlenül ábrázolták az ószövetségi alakokat is - a legnyilvánvalóbb példa Michelangelo Dávidja.

Forrás: [link]

Szia!

Nagyon egyszerű az ok, Pál apostol szépen megfogalmazza a korinthusikahoz írt levelében: "a körülmetélkedés semmi, a körülmetéletlenség is semmi; hanem Isten parancsolatainak megtartása." A galata levélben pedig ezt olvassuk: "mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem ér semmit, sem a körülmetélkedetlenség, hanem a szeretet által munkálkodó hit." A kolossébeliekhez:

"nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus."

A valódi körülmetélkedés nem a test körülmetélése, hanem a szívnek lélekben való körülmetélése - fejti ki Pál apostol a rómabeliekhez írt levele 2. fejezetében.

Üdv. Péter

A Jézust a zsidó szokás szerint, 8 napos korában metélték körül.

A keresztényekre már nem vonatkozik. Az írás szerint az a zsidó, aki a szívében zsidó.

Jézus zsidó nemzetiségű és zsidó vallású családban született, tehát természetes volt, hogy - a vallási előírásoknak megfelelően - a születése utáni 8. napon körülmetélték. [Ez az Isten és Ábrahám között kötött szövetség jele egyébként, amelyet Ábrahám minden fiúutódára alkalmazni kellett.]

A higiéniai oldaláról csak annyit, hogy orvosi kutatások bizonyítják az előnyeit. Dr. S. McMillen: Elkerülhető betegségek c. könyvében részletesen tárgyalja ezt a témakört; a lényeg: orvosi megfigyelések szerint zsidó nőknél alig-alig fordul elő méhrák. Más olyan nemzetiségeknél is hasonló a tapasztalat, ahol szokás a körülmetélés.

Kicsit részletesebben itt olvashatsz a témáról:

[link]

Megjegyzem, tény, hogy a mai korban valóban jobbak a higiéniai viszonyok elvileg; gyakorlatilag azonban mégsem annyival, és ráadásul nagyon sokan nem élnek ennek megfelelően. Egyrészt naponta többször kellene fürdeni vagy mosakodni ahhoz, hogy a baktériumok ne szaporodhassanak el túlságosan; erre pedig a többségnek nincs lehetősége (pl. munkahelyen, iskolában). Arról nem is beszélve, hogy sok-sok fiúgyermek és felnőtt férfi még csak a kezét sem mossa meg wc-használat után,... :(((

Üdv. :)

Mert ezt mondja az Úr Júda és Jeruzsálem férfiainak: Szántsatok magatoknak új ugart, és ne vessetek tövisek közé!

Metéljétek magatokat körül az Úrnak, és távolítsátok el szívetek előbőreit, Júda férfiai és Jeruzsálem lakosai, hogy fel ne gyulladjon az én haragom, mint a tűz, és olthatatlanul ne égjen a ti cselekedeteitek gonoszsága miatt. Jeremiás 4:3,4

Intés a megtérésre. Érdemes elolvasni Jeremiás könyvét.