Ha a mi világunk duális, azaz a jónak és a rossznak egyformán helye, létjogosultsága van, akkor mi értelme küzdeni a rossz ellen?

A jó és rossz dolgok jelenlétének aránya nem egyenlő és ez az arány nem egyenlítődik ki automatikusan. Abszurdum, logikátlan, babona ízű hit.

Az sem törvényszerű, hogy rossznak léteznie kell a jó mellett egy időben. Helyesbített, pontosabb fogalmazás, hogy a rossz cselekvésére való lehetőség létezik, és ez fog létezni mindörökre (szabad akaratból adódóan). Ugyanez vonatkozik a jó tett lehetőségére is. A kettő ilyen módon egészíti ki egymást, nem ahogy ez a duális világ elmélet mondja.

Alapvető logikai igazság:

"Sötétség nélkül nem létezhet világosság"

ArturoBla!

"Az 1. (ószövetségi) idézetben sehol nincs szó tökéletesről, csak jóról. A kettő között lehet keresni különbségeket. "

Mi is a tökéletes? Amiben nincsen hiba. Amiben van rossz, az nem tökéletes. Ha csak jó van benne, az lehet tökéletes.

Alapvető problémával szembesültél. Te azt hiszed, hogy a teremtett világ ugyan az volt, mint a mai. Nem, a teremtett világ elpusztult az özönvízzel. Az éden kertjében még nem volt halál. Azt az ember a bűnbeesésével hozta be.

Amikor Isten, aki egyedül jó, valamire azt mondja, hogy igen jó, te, illetve egy gyülekezet azt állítja, hogy ebben az Isten által kinyilatkoztatott jóban volt rossz? Érdekes észjárás...

"Ha találsz ezen a bolygón EGYETLEN tökéletes teremtményt is, dobok mindent a tűzbe..."

Nem kéne, pedig az ígéret szép szó...

Maga az idézetem állítja, hogy léteznek: "Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket." Nem majd meg fogja, hanem mindörökre azzá tette.

Mert mi is az emberi tökéletesség? Krisztus mondta, (bocsánat a pontatlanságért, csak fejből próbálom idézni) Legyetek tökéletesek, amint a mennyei atyátok is tökéletes, aki felhozza napját igazakra, hamisakra egyaráni, és esőt ád gonoszokra és jókra egyaránt.

Aki megadja mindazt a hamisnak és a gonosznak ugyan azt a szeretetet, mint a jónak és az igaznak, az a mennyei Atyának szemében tökéletes. Márpedig ezt csak Krisztus követésével lehet megadni. Itt jön a képbe az említett idézet, mely szerint Krisztus az áldozatával tette tökéletessé a szenteket.

(És itt ne az egyház által kikiáltott szenteket értsd, vagy adott esetben ne csak azokat. Pál a Krisztusban hívőket nevezte szenteknek, kik újjászülettek a szent szellem és a keresztség által, sőt az asszonyt is, ki gyermeket szült a világra...)

Mert Isten előtt csak a helyettesítő áldozatra hivatkozva lehet, hogy megbocsátassék a bűn, mert egy az út, az igazság és az élet, ez pedig a Felkent Szabadító áldozata.

"Innentől kezdve a mi döntésünk: elpusztítjuk magunkkal együtt, vagy törekszünk tökéletessé tenni azt, amit az Úr "jó"-ként nekünk adott. "

De a "jót" nemcsak nekünk adta, hanem ezt a bizonyos "jó" fogalmat az ember teremtése után mondta közvetlenül, tehát az embert is "eredetileg" jónak teremtette.

Ha megfigyeled a teremtés leírásánál, mikor megteremtette a világosságot, arra azt mondta, hogy jó. Nem mondta a sötétségre, hogy jó, csak a világosságra. Majd kettéválasztotta ezeket egymástól.

"Az ember soha nem lesz tökéletes. De törekedhet rá."

Nem, ez szintén nem biblikus. A Bibliában az van, hogy legyünk azok, márpedig tudtommal lehetetlen dolgot nem kér tőled a mennyei Atya. Vagy te úgy gondolod? Másfelől maga a szentek közössége, mely tökéleteseknek vannak nyílvánítva Pál szerint.

Ezek olyan igék, melyek nem azt állítják, hogy nem lehet senki sem tökéletes, de törekedni kell rá, hanem azt, hogy törekedni kell, mert tökéletesnek KELL, hogy legyünk.

Tökéletlen ember talán üdvözülhet? Oda állhat Isten ítélete elé és kaphat fehér ruhát az, ki bűnös és tökéletlen? Most már csak az a kérdés, hogy mit tart a Biblia tökéletes szó alatt. Krisztus tökéletes volt? Szerintem igen. Aki Krisztus áldozatát elfogadja, megbánja bűneit, megkeresztelkedik, és felveszi a keresztet, tökéletes lesz.

És a legkevésbé sem számít, hogy Mariska néni szemében nem tökéletes, mert egy a fontos, hogy Isten szemében az legyen.

"Titus Pullo válasza:

A keresztény tanítás szerint a világ nem duális. A Sátán nincs egy szinten Istennel."

Pedig a Biblia erről máshogy ír:

"én alkotom a fényt, én teremtem a sötétséget; én szerzek békét, és teremtek gonoszt: én, az Úr teszem mindezeket a dolgokat,nincs más rajtam kívül.Ésa 45:7"

Igen, Jézus azt mondta, hogy legyünk tökéletesek. No de! Ahogy a férfiből hiányzik a nő, úgy a nőből a férfi. Ahogy belőlem hiányzik a matematika iránti hő szeretet és megértés, másban megvan. Együtt, összefogva, a jóra hangolódva lehetünk tökéletesek, hisz egymás hibáinak korrigálásával, pótlásával igyekezhetünk a tökéletes felé. Soha nem lesz tökéletes egyikőnk sem, de ha törekszünk rá, Isten szemében azok leszünk. Mert nem elég csak imádkozni, hanem tenni is kell azért, hogy valami sikerüljön. Tehát, ha nem tanultam, de imádkoztam, akkor milyen lépést tettem én a tökéletesedés felé? Csak annyit, hogy megkértem az Urat, hogy az én lustaságomat az Ő tudásával kompenzálja. Ez nem járható út. Amennyiben én teszek érte, hogy előmozdítsak valamit, abban az esetben már az Úr is megsegít, hisz az én döntésem az, hogy lépni akarok, ami az Úr szemében jó.

A szentekkel kapcsolatban: vannak olyan emberek, kiknek a létezéséről még csak nem is tudunk, de sokkal inkább szentek voltak. Sok szerzetesrend (mint pl. a Pálos Rend) nem szorgalmazza a tagjainak szentté avatását, mondván, ott mindenkinek szentnek kell lenni. Ha csak a "híveket" mondod, az azért nem jó, mert az ember általánosít, s így azokat, akik csak meg vannak keresztelve, de nem gyakorolják vallásukat is beleérted.

Tökéletes teremtményt pedig még mindig nem írtál, így tudom tartani a szavam. :)

"Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé."

Kezdheted a tűzbedobást....:))) Nem volt kitétel, hogy ma élő személy legyen. Nem ismerek mindenkit, valószínű aki tökéletesnek mondható, nem biztos, hogy rengeteg ember ismerné. Mellesleg a legelső helyen még mindig Krisztus áll a tökéletességben.

Zsolt 18,24 És tökéletes voltam előtte, őrizkedtem az én vétkemtől.

Második példa.

Péld 2,21 Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta.

TE azt állítod, hogy nincs olyan ember, aki eddig üdvözült volna? Aki örökségül bírhatná-e földet az Úr Jézus által? Pedig a szelídek örökségül bírják a földet.

Péld 29,10 A vérszomjasak gyűlölik a tökéletes embert; az igazak pedig oltalmazzák annak életét.

Ha nincs tökéletes ember, akkor nincs kit gyűlölnie a gonosznak.

2Tim 3,17 Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

Ez parancsként hangzik, nem egy feltételezett lehetőségként.

Jak 3,2 Mert mindnyájan sokképen vétkezünk. Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni.

Tehát szájat befogni, és az eszünk gyors legyen, a szánk lassú.

1Pt 5,10 A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká,

És még egy, Isten teremtése nem lett volna tökéletes? AZ útja tökéletes, akkor hogyhogy a fundamentuma nem?

Zsolt 18,31 Az Istennek útja tökéletes; az Úrnak beszéde tiszta; paizsuk ő mindazoknak, a kik bíznak benne.

De van egy nagy probléma. Amíg a magadét fújod és elbeszélgetünk egymás mellett, addig nem jutunk dűlőre. A 23-as válaszomra semmiben sem reagáltál. Ahogy az előzőek sem állnak meg érdemben. Én felhozok Bibliai példákat folyamatosan, hogy milyen kijelentésed nem biblikus, illetve a hangoztatott tanításaid miben eretnekek, míg te tovább szövöd a teológiai elmélkedéseidet. Ezzel nem jutunk előrébb. Szerintem, ha nem cáfolod meg az indokaimat, csak mondod a magadét, nem jutunk tovább és felesleges beszélgetésbe torkollunk, ahogy már ott is vagyunk.

Szia

Még valamit ArturoBla az előző válaszom mellé.

"Ahogy a férfiből hiányzik a nő, úgy a nőből a férfi."

Ez filozófiailag lehet, hogy helytálló, de teológiailag megkérdőjelezném. Ugyanis Isten a nőt nem hiánypótlónak szánta, nem azt mondta, hogy valami hiányzik még, gyúrok hozzá valakit. Hanem azt mondta Isten, hogy nem jó az embernek egyedül, szerzek neki segítő társat, hozzá illőt.

Ekkor formált a földből minden állatot, és elneveztette az emberrel. "... de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált ...".

Majd álmot bocsátott az Isten az emberre és belőle alkotott SEGÍTŐ TÁRSAT, melyet már elfogadott az ember.

"Együtt, összefogva, a jóra hangolódva lehetünk tökéletesek, hisz egymás hibáinak korrigálásával, pótlásával igyekezhetünk a tökéletes felé."

Mondanál ezzel kapcsolatban Bibliai idézetet?

"Mert nem elég csak imádkozni, hanem tenni is kell azért, hogy valami sikerüljön."

Mondanál ezzel kapcsolatban Bibliai idézetet?

Mert én ilyet találtam: "Kicsoda üdvözülhet tehát? Jézus pedig rájuk tekintvén, monda nékik: Embereknél ez lehetetlen, de Istennél minden lehetséges."

"Tehát, ha nem tanultam, de imádkoztam, akkor milyen lépést tettem én a tökéletesedés felé?"

Nagyon rossz a példád. Te a tökéletességet valamilyen módon párhuzamba állítod a tudásoddal, tanulásoddal.

Én a Bibliában ilyet találtam:

Lk 10,21 "Azon órában örvendeze Jézus lelkében, és monda: Hálákat adok néked, Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. Igen, Atyám, mert így volt kedves te előtted."

Az, hogy te nem tanulsz, csak imádkozol, hogy tanuljál már, szerintem ha teljes szívedből teszed ezt az imát, akkor te nem fogsz tanulni? Ezt azért te sem gondolod komolyan, igaz?

Ha a mi világunk duális, azaz a jónak és a rossznak egyformán helye, létjogosultsága van, akkor mi értelme küzdeni a rossz ellen?

Úgy semmi. Csak nem árt tudni, hogy a dualitás látszólagos, és valójában viszonyítottság van. A jónak és rossznak nem azonos értékű ereje van, a jó és a rész nem két halmaz. Eredetileg egyetlen erő, egyetlen halmaz van csak. Ez a halmaz a Jó. S ennek részhalmaza a rossz, ugyanis ha belemélyedünk, a rossz tudásának hiányában a Jó értékelhetetlen, ha nem lenne meg a lehetőség a rosszra, akkor a Jót nem tudnánk mihez hasonlítani, viszonyítani. Ergo a rossz is Jó, de önmagában véve nem a Jó.

Ahogyan régen biológia órán tanították a mondást, hogy "Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.", úgy itt alkalmazva ez így hangzik. Minden rossz jó, de nem minden jó rossz.

üdv

27/F

LastOne.Left