Hívők! Mennyire fontos nektek a vallásotok? Miért érzitek magatok többnek tőle?

Én most csak a hittanórákból indulok ki. Ott nagyon sok mindent tanultam, amit csak most fedezek föl és akor csak plusz gondnak gondoltam, hogy még ezt is meg kell tanulni. Amúgy a mi plébánosunk irtó jófej és modern? táborokat rendez, amik nem elmékedéssel meg egész napos imádsággal meg misével telnek. Egyszóval azért érzem magam többnek mert kaptam egy olyan ugyneveuett PLUSZT, amit máshonnan nem vehet az ember.

Mennyivel emeli az életminőségedet? Ezt nem értem, hogy gondoltad, de ha nem anyagiakra gondolsz akkor sokban. Sokszor eszembe jut, hogy egy-egy helyzetben mit mondana a plébános úr, vagy csak simán mi lenne a helyes. Én sem vagyok szent és én is beszélek csúnyán, eljárok bulizni stb..

Miért vagy vallásos ember? Elsősörban azért mert így neveltek.Emlékszem, amikor hétévesen utáltam minden vasárnap templomba menni, de mára nagyon megszoktam és szinte nincs olyan vasárnap amikor kihagynám (persze ha éppen nyaralunk vagy ilyesmi akkor ki lehet hagyni egyet- egyet)Másodsorban most már nem is változtatnék rajta.

Remélem segítettem....:D

16 évesen tértem meg. Nekem elsősorban a hitem azt jelenti, hogy személyes kapcsolatot igyekszem ápolni Krisztussal. Isten az, aki a legjobban szeret engem a világon, aki megteremtett engem, aki halhatatlan lelket adott, és azt szeretné, ha örök boldogságban élnék vele. Jó dolog szeretni és szeretve lenni, hogy van, Aki sose hagy el és mindig megbocsát. Isten nem valami pótlék, van családom, vőlegényem is, barátaim is, de van egy olyan mély igény az emberben, ami csak Istenre irányul, hiába van meg amúgy mindenkije és boldog.

A hitem igazság. Tudom, miért van a világ, miért van az ember, és sejtem, miért vagyok én is, mi a hivatásom, amit Isten adott. Van értelme az életemnek, és szép, szent értelme: a szeretet.

Ezen kívül fontos nekem a gyónás, ami által tudom, hogy Isten megbocsát nekem és megtisztulok a bűneimtől. Megkönnyebbülést jelent. Fontos még az Oltáriszentség, hogy Isten (Jézus) nemcsak megtestesült és meghalt értem egyszer, hanem minden nap közénk jön a misében és minden vasárnap magamhoz vehetem Őt, egyesülhetek Vele, és Ő is birtokba vesz engem, ha tiszta a lelkem, mivel nem terheli halálos bűn. (Ilyenkor nem szabad áldozni, hanem meg kell bánni, amit tettem, és el kell menni gyónni.)

Fontos még a házasság szentsége is, hogy Isten a férfi és a nő szerelmét ilyen magas szintre emelte, hogy szentség. Tisztán készülünk a vőlegényemmel a házasságra és egyre jobban kibontakozik előttünk, mi a kettőnk kapcsolatának az értelme és hogy milyen nagy a szeretet.

Hirtelen ennyi jutott az eszembe, de igazából végtelenségig lehetne mondani, mi a jó abban, ha hisz az ember Krisztusban és az Egyházhoz tartozhat. És a legjobb az egészben, hogy teljesen ingyenes. Nem érdemeltem ki, hogy megtértem, nem érdemlem ki a szeretet, amit Istentől kapok. Az az Ő ingyenes ajándéka nekem.

19/L, katolikus

Nem vagyok vallásos! Én hiszek Istenben, akit a Bibliából megismertem. Egy Igaz Élő Teremtő Istenben. Azt a közösséget választottam, ahol valóban a Teremtő Istenben hisz, és Jézus Krisztust követi.

Nekem Isten a fontos!

Nem jó szó, hogy "több" lenne valaki csak, mert hisz valamiben, amiben más talán nem egészen úgy. Az életminőséget sem statisztikai szempontból, mérhető adatokkal emeli a hit.

Egyszerűen csak teljesebb az életem, mióta teret engedtem benne Isten jelenlétének. Volt egy pont, mikor legszívesebben feladtam volna, és azt mondtam: tegyen velem, amit akar, nekem teljesen mindegy. Azóta rengeteg pozitív változás történt az életemben. Nem mondom, hogy az ölembe pottyant minden, mert nekem is oda kell tennem magam például a vizsgák terén, de néha azokon is hihetetlen mázlival estem át :D Olyan emberek közé kerültem, akik elfogadnak, ugyanakkor jót akarnak nekem, és a maguk módján segíteni próbálnak. Az utóbbi pár évben életemben először boldog vagyok. Talán szimplán csak mázlista vagyok. De nem kizárt, hogy van "odafent" valaki, aki törődik velem :)