Katolikusoknak szabad a vallásuk szerint vasárnap TVt nézni, vagy rádiót hallgatni?

Kedves Kérdező!

Azt írod: „Egyébként sem arról akartam most vitát nyitni, hogy melyik napot kell tartani, hanem hogy hogyan.” Természetesen tiszteletben tartom eredeti szándékodat, azonban feltétlenül fel kell hívnom a figyelmedet, hogy az a kérdés, hogy „Melyik napot kell tartani?” és hogy „Hogyan kell a nyugalom napját megtartani?” elválaszthatatlan kérdések! Nem lehet csak az egyikről, vagy csak a másikról beszélni!

„Mára valamiért vasárnapra tolódott át…”: i. sz. 364-ben a laodiceai zsinaton hozott döntés alapján a vasárnapot rendelték el a nyugalom napjának. Tehát az „áttolódást” nem lehet a Bibliából levezetni, mert az nem Istentől származik.

„Egyébként meg volt naptárváltás is. 1 mindenképp, lehet, hogy több is...”: Ez igaz, de a nyugalom napját ez nem változtatta meg! A dátumokat változtatták meg, de nem következett mondjuk hétfő után csütörtök. XIII. Gergely rendelete alapján 1582-ben, október 4 után október 15-e következett. De a hét egyetlen napja sem maradt el, vagy változott meg. A pápa nem változtatta meg a hét első napjának, a vasárnapnak az egymásutániságát. Ezenkívül, a most élő zsidók is ugyanakkor ünneplik a szombatot, mint amit a mi naptárunk is mutat. Úgyhogy egészen biztosak lehetünk abban, hogy a szombatok és a vasárnapok mindenféle naptárreform ellenére a helyükön maradtak.

„de nem mondhatjuk azt, hogy a régiek rossz napot ünnepeltek ezért a pokolra kerülnek...”: Nem, ezt valóban nem mondhatjuk, és ezt jelen esetben nem is állította senki. És természetesen nem is fordult meg bennem ilyen gondolat.

„A lényeg az, hogy hetente 1 napot pihenjünk, szenteljük meg, mint az úr napját.”: Az ézsaiási idézet ennek ellentmond! Azt állítja az idézet, hogy az „Úr a föld magaslatain fogja hordozni az embert”, ha a szombatot gyönyörűségnek hívja, és az Úr szent és dicsőséges napjának nevezi. Tehát a Biblia kijelentése szerint az Úr (dicsőséges)napja a szombat. Nem mondja, hogy válassz magadnak egy pihenő napot! Hanem egy adott napot nevez meg, amit a saját tulajdonaként nevez meg.

„Úgy tűnik, még az egyes felekezetek között is vannak különbségek ezen a téren, így inkább pontosítok római katolikusra.”: Ezen a téren vannak csak igazán nagy eltérések! Ez egy központi, kardinális kérdés, mert a hamis és az igaz tanítások vízválasztója! A tanítások némelyikét lehetetlen ellenőrizni jelenpillanatban (Például a halottak állapota, vagy a lélek hallhatatlansága, stb.), de a nyugalom napjának azonosítását és megtartásának helyességét mindenki el tudja végezni: Csak a Bibliát kell a kezünkbe vennünk! www.biblia.hu

Utolsó gondolat még: Azt kellene átgondolnod, hogy kérdésed válaszának keresésekor az Istentől jövő választ keresed, vagy a Római Katolikus Egyház kijelentéseit? Melyik fontosabb az ember számára, akár katolikus, akár nem?

A magam részéről nem kívánok ebben a topikban a szombat-vasárnap kérdésére visszatérni, tiszteletben tartva világos kijelentésedet. Föltétlenül el kellett azonban mondanom azokat a gondolatokat, amiket fentebb megfogalmaztam!

Kedves válaszoló!

Ezt nemigazán értem:

"XIII. Gergely rendelete alapján 1582-ben, október 4 után október 15-e következett. De a hét egyetlen napja sem maradt el, vagy változott meg."

Ez a két mondat szerintem kicsit ellent mondd egymásnak. Miért? Azért, mert nem egész hetekkel tolták el a naptárat, tehát ha nem épp akkor lett volna a naptárreform, akkor máskor ünnepelték volna az Úr napját, mint egyébként.

Természetesen én sem úgy értettem, hogy kiválasztok egy napot, mondjuk a szerdát, és akkor ezentúl a szerdát tartom majd az Úr napjának...

Viszont azt azért be kell látni, hogy nem tudjuk visszaszámolni azt, hogy eredetileg melyik napra esett a szombat, amikor ezt a szabályt rendelte az Isten. Ráadásul kérdés az is, hogy milyen naptárat kellene valójában alkalmaznunk.

Egyébként arra a kérdésre, hogy a napok egymásutániságában a katolikusok miért a vasárnapot ünneplik már megtaláltam a választ egy könyvben, mégpedig A katolikus egyház katekizmusának kompendiumában.

156. oldal, 452. pont

"A keresztények miért cserélték a szombatot vasárnapra?

Mert a vasárnap Krisztus föltámadásának napja. Mint a <<a hét első napja>> (Mk 16,2), az első teremtésre utal; mint a szombatot követő <<nyolcadik>> nap a Krisztus föltámadásával megkezdődött új teremtést jelzi. Ezért lett a keresztények számára az első a napok és ünnepek között: az Úr napja, amelyen Ő a húsvétjával beteljesíti a zsidó szombat lelki igazságát és hirdeti az ember örök nyugalmát Istenben."

Kedves Kérdező!

Csak kénytelen vagyok hozzászólni, mert úgy érzékelem, hogy nem volt érthető, amit előzőleg írtam.

Lehet, hogy nem magyaráztam el érthetően a naptárreform lényegét, és hogy mit változtatott meg és mit nem. Ezért élek egy konkrét példával, hogy jobban megvilágítsam a dolgot!

Mondjuk ma vezetnének be valamilyen oknál fogva naptárreformot, és mondjuk 2012. szeptember 10.-e után rögtön 2012. szeptember 21. következne.

Mi változna meg? A bélyegzőkön, az újságokban és a hivatalos valamint magán jellegű leveleken a dátum. Sehol sem jelenne meg a 2012. szeptember 11. vagy 2012. szeptember 20. dátum. Ezek a dátumok egyszerűen nem léteznének!

Mi nem változna meg? 2012. szeptember 10.-e hétfőre esik. A következő dátum 2012. szeptember 21-e lenne, ami keddre esne. A következő nap szerda lenne, ami 2012. szeptember 22. dátumú lenne. Tehát a hét napjainak egymásutánját a naptárreform nem érintik.

"Viszont azt azért be kell látni, hogy nem tudjuk visszaszámolni azt, hogy eredetileg melyik napra esett a szombat, amikor ezt a szabályt rendelte az Isten.": Nem kell vissza számlálni! A Biblia leírja: a hét hetedik napja a szombat. Az általunk "vasárnapnak" nevezett nap pedig a hét első napja. Az angolszász nyelvterületen így rendezik a hét napjait a naptárban.

Ha azt kérdezed, hogy a teremtési hét hetedik napja az a nap-e, amit mi szombatnak nevezünk, akkor tekintsünk a Bibliára! Van-e a Teremtő Istennek hatalma arra is, hogy az ember azt a napot ünnepelje, amit megparancsolt neki? Az Ószövetség népe, Izráel megtartotta a szombatot. Isten nem mondta azt, hogy helytelen napot ünnepelnek. Egyetlen próféta sem mondott ilyen jellegű isteni üzenetet! Jézus, amikor a Földön volt, szintén ezen a napon ment a zsinagógába szokása szerint, és nem mondta, hogy a napot korrigálni kellene. Ezért az eredeti szombat dolgában nem lehet kételyünk. Erről a napról, a szombatról mondta Jézus, hogy ennek a napnak Ő az Ura. Nem mondta, hogy más nap kedvesebb lenne most már számára, mint a szombat. A szombatra vonatkozó hatalmát az Ószövetségben is és az Újszövetségben is megerősíti Isten.

A katolikus magyarázat, hogy a feltámadásra emlékeznek meg ezen a keresztények ezen a napon, és egy új teremtés kezdetét jelenti a hét első napja, a vasárnap, nem fogatható el. A magyarázat arról tanúskodik, hogy egyházi rendeletről van szó, nem pedig bibliai kijelentésről. Ez így is van! A Bibliából nem lehet levezetni a vasárnap ünneplésének jogosságát! Az Isten által elrendelt szombat napja, mint a teremtés és újjá teremtés emlékünnepe áll szembe az ember/egyház által bevezetett és elrendelt vasárnappal. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy melyiket követi. A Szentírás azt mondja, hogy inkább Istenre kell hallgatnunk, mint emberekre. Ezért a magam részéről ez nem dilemma. Másoknak viszont ez komoly problémát okoz, vagy fog okozni, hogy a Hagyományok vagy a Biblia, az Egyház, vagy Isten előírását tegye meg életének alapjaként? Ebben mindenkinek személyes döntést kell hoznia. Egyben azonban biztosak lehetünk! Isten azokat jelentette ki, amiket követnünk kell. Minden más ezenfelül csak emberi.

Üdvözlettel!