Akik a tüzes tóba kerülnek az ítéletkor, azok megsemmisülnek, vagy örök szenvedés vár rájuk?

"Ha megbotránkoztat téged az egyik kezed, vágd le, mert jobb, ha csonkán mégy be az életre, mint ha két kézzel mégy a gyehennára, az olthatatlan tûzre, (ahol férgük nem pusztul el és a tûz nem alszik el.) És ha az egyik lábad botránkoztat meg téged, vágd le; mert jobb, ha sántán mégy be az életre, mintha két lábbal vetnek a gyehennára, (ahol férgük nem pusztul el és a tûz nem alszik el.) És ha az egyik szemed botránkoztat meg téged, vájd ki, mert jobb, ha fél szemmel mégy be az Isten országába, mint ha két szemmel vetnek a gyehennára, ahol férgük nem pusztul el és a tûz nem alszik el."

Márk 9,43-48

"És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre". Ugyanaz a görög szó, aiónion (örök) jelöli a gonoszok büntetését és az igazak jutalmát. Amit az "örök" élet hosszáról állítunk, ugyanazt el kell mondanunk a hitetlenek "örök" büntetésével kapcsolatosan is. Mivel a hivõk "élete" örökké tartó (János 10,28), így a hitetlenek büntetése is az.

Vala pedig egy gazdag ember, és .....

.

.

.

Lőn pedig, hogy meghala a koldús, és viteték az angyaloktól az Ábrahám kebelébe; meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték.

És a POKOLBAN felemelé az ő szemeit, kínokban lévén, és látá Ábrahámot távol, és Lázárt annak kebelében.

És ő kiáltván, mondva : Atyám, Ábrahám ! könyörülj rajtam és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban....."

Lukács 16:19-24

Kedves Kérdező.

Jézus azért szemléltette a tűzzel a szavait, hogy az örök megsemmisülést jelezze azoknak akiknek nem lesz feltámadásuk.

Mivel első sorban a Zsidóknak mondta, nem véletlen használta a régi iratokból a Gyehenna tüze szót, mert a Héberek nagyon jól tudták mit jelent ez, és nem vittek bele más értelmet.

(Máté 23:33) 33 Kígyók, viperafajzatok, hogyan menekülnétek meg a gyehenna ítéletétől?

„Gyehenna” — a teljes pusztulás jelképe

(héberül: גי הנם [gé hin·nom′: ’Hinnom-völgy’]; görögül: γέεννα [ge′en·na]; latinul: ge·hen′na)

A „gyehenna” szó jelentése: ’Hinnom-völgy’, mivel ez a szó a héber gé hin·nom′ kifejezés görög alakja. A Jzs 18:16-ban, ahol a „Hinnom-völgy” kifejezés fordul elő, a görög Septuagintában „gyehenna” áll. Ez a szó 12-szer fordul elő a Keresztény Görög Iratokban; legelőször a Mt 5:22-ben jelenik meg. Az Új világ fordítás minden előfordulási helyen „gyehennának” fordítja, mégpedig a következő helyeken: Mt 5:22, 29, 30; 10:28; 18:9; 23:15, 33; Mk 9:43, 45, 47; Lk 12:5; Jk 3:6.

A Hinnom-völgy Jeruzsálem szemétlerakó és -megsemmisítő helye volt. Elpusztult állatok tetemeit vetették oda, hogy megeméssze őket a tűz, melyet kénnel vagy terméskénnel tápláltak, hogy segítsék az égést. A kivégzett bűnözők holttesteit is ide vetették — őket nem tartották méltónak arra, hogy tisztességesen el legyenek temetve egy emléksírba. Ha ezek a holttestek a tűzbe estek, az megemésztette őket, ám ha a tetemek a mély szakadék szélére estek, oszló húsukat ellepték a férgek, illetve a kukacok, melyek nem pusztultak el addig, míg meg nem emésztették a húst, és csak a csontvázat hagyták meg.

Egyetlen élő állatot vagy embert sem dobtak a gyehennába, hogy elevenen megégjen vagy kínlódjon. Ez a hely tehát sohasem jelképezhetett valamilyen láthatatlan régiót, ahol az emberi lelkek a szó szoros értelmében örök tűzben kínlódnak, vagy el nem pusztuló férgek lepik el őket örökké. Mivel az ide vetett halott bűnözőktől megtagadták, hogy tisztességesen el legyenek temetve egy emléksírba, mely a feltámadás reménységének jelképe, Jézus és a tanítványai az örök pusztulás, az Isten világegyeteméből való kiirtás, vagyis a „második halál”, az örök büntetés szemléltetésére használták a gyehennát.

Katy Weaver