Miért olyan nehéz szeretnem az embereket? Miért olyan nehéz szeretnem Istent?

Kedves Kérdező.

Magam is szenvedek bizonyos mentális betegség miatt, de nem zárkózom el az emberektől S főleg Istentől, mert azzal nem hogy nem segítesz a problémád kezelésében hanem még ártasz is ennek.

Javaslom, hogy nyiss az emberek felé, de elsősorban azok fel akikben megbízhatsz, és ha lehet menj el velük olyan helyekre, ahol szeretet van az emberek között és Isten iránt.

Ha nem ismered meg a Teremtődet, akkor soha nem fogsz közel kerülni hozzád, javaslom, hogy tájékozódj.

A jw.org oldalon mazsolázhatsz némely bibliai témájú kiadványban, ami segít a Teremtő, és a fia megismerésében és szándékának megismerésében.

Itt kérdéseket is feltehetsz levél írás formájában.

Katy weaver

Kedves kérdező!

Kezdjük istennel. Hogy tudnál szeretni egy olyan istent, aki nem törődik az emberekkel? Egy olyan istent, aki megbánta azt, hogy megteremtett bennünket? lásd 1móz 6,6. Sőt, még a fiát is elhagyta a kereszten, lásd jézus utolsó szavait: istenem, miért hagytál el engem?

Ha istent nem tudod szeretni, az embereket hogy tudnád?

Először magadat kell szeretned és elfogadnod ahhoz, hogy másokat szeretni tudj.

Én is hasonló múltbeli problémáktól szenvedek: hogyan tudnék megbocsátani azoknak az embereknek akik bántottak és akiknek "köszönhetem" hogy ilyenné váltam?

Kénytelen vagyok megtenni, ha nem teszem, csak magamnak ártok.

Vallásos nem vagyok így nincs hova fordulnom.

Te elsősorban pesszimista vagy, és önmagadat nem tudod elfogadni. Pedig magadat jobban ismered, mint másokat, hogy tudnád hát őket.

Menj pszichológushoz. Az nem kifogás, hogy nem vagyok szép. Túl sok filmet nézel, azokhoz hasonlítod magad, ami nagy hiba. Ha nem vagy okos, az kizárólag rajtad múlik. Feltehetőbb, hogy inkább szorgalmas nem vagy, ha úgy jobb, lusta vagy kissé. A tehetséget csak tanulás, gyakorlás után lehet felismerni. Olyan nincs, hogy én jó rajzoló vagyok, pedig soha nem gyakoroltam.

Olvasd a Bibliát (Újszövetséget) és menj el egy jó keresztény gyülekezetbe. Ha engedsz Istennek és hagyod, hogy átformáljon téged Jézus Krisztus, a mi Urunk által, akkor békességed lesz és fejlődni fogsz szeretetben is.

Egyedül nehéz lesz, ezért is ajánlom a keresztény gyülekezetet.

Meg talán segítségedre lehet ez az igeszakasz is:

Rómabeliekhez írt levél 12. rész:

1. Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.

2. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.

Ha pedig elolvastad amiket eddig leírtam neked és idáig is eljutottál, akkor ajándékul itt egy kis keresztény zene :)

http://www.youtube.com/watch?v=Rlwrxh3L6qc

Szervusz

Én is hasonlóan látlak, mint a válaszolók többsége. Mivel itt a vallási oldalon vetetted föl a problémádat, én is innen közelítem meg.

Úgy tűnik nincsen önbecsülésed. Ha magadat leértékeled, másokat sem tudsz értékelni. Minden emberben van valami egyedi, valami plussz, ami a másik emberből hiányzik.

Kersd meg magadban az értékes dolgokat, és akkor másként látod a világot is magad körül. Ebben segítségedre lehet egy olyan ismerősöd, barátod, családtagod, aki jól ismer, és akiben megbízol. Ha lesz önbecsölésed, nem leszel annyira kiszolgáltatva az olyan embereknek, akik csak bántani akarnak.

A Biblia azt írja, hogyan tudhatnád szeretni Istent, akit nem látsz, ha nem szereted az embert, akit látsz? Ez egy alapvető igazság.

Istennel csak akkor lesz lehetőséged megbékélni, ha alaposan megismered Őt. Erre a legjobb lehetőség a Biblia rendszeres olvasása.

"Isten sem tudna elfogadni, hiszen nincs nagy szám, nem vagyok szép, nem vagyok okos, semmihez nincs tehetségem" - hidd el, ezek a dolgok, megállapítások csak a te fejedben vannak. Nem számít milyen a külső, a jóság, a kedveség, a türelem még a boszorkából is királykisannyont varázsol. A tulajdonságok, amelyeket felsoroltam, ékesítik és idővel egyre szebbé teszik az embert, külsőtől függetlenül.

Úgyhogy fel a fejjel, nincsen minden elveszve. De rajtad múlik.

"Mintha engem Isten sem tudna elfogadni, hiszen nincs nagy szám, nem vagyok szép, nem vagyok okos, semmihez nincs tehetségem. Csoda hát, hogy ennyire nem vagyok kibékülve az élettel?:("

Tudom,ez most furán fog hangzani:Isten mindig egy tükröt tart elénk.Ha nem szereted magad,mit fog mutatni a tükör,ha belenézel? Persze ez nem azt jelenti,hogy Isten nem szeret téged,hanem azt,hogy a rossz énképed miatt nem látod a valóságot.Az emberek ítélkezése miatt elhiszed magadról,hogy nem vagy alkalmas az életre,csúnya vagy,tehetségtelen,stb...De ennek nem Istenhez van köze.Azért nem tudsz szeretni,mert nem szereted önmagad.