Ha a Jehova egy kitalált név, akkor miért azt terjesztik?

Egyébként mi bajotok ezzel a névvel?

Tény, hogy annyi haszna van, mint a Zeusznak vagy a Jézusnak, de attól még miért ne lehetne használni?

(ja vagy a Jézus fontos?)

Miért, ez nem pontosan ugyanígy működik minden más dolog esetében?

Az egyik ember kitalál valamit, és ha jó közegben hinti el, akkor holnapra a fél világ ismeri.

Egyszerűen csak ez volt a gyorsabb a sok közül.

Nem kitalált, csak egy téves használat, de erről vitatkozni úgyis csak szavakon való lovaglás ahelyett, hogy tényleg inkább megismernénk Istent.

"A próbléma az, hogy egyesek Jézust teszik Jehova fölé, mivel másként nem tudnának megmagyarázni a háromságtant."

A Szentháromság lényege pont az, hogy az Atya és a Fiú egylényegűek, tehát ha valaki Jézust Jahve fölé helyezi, akkor azzal nem magyarázta meg a Szentháromságot, mert Jézus maga tökéletesen részesül az Atya Istenségében.

Szia !

A Jehova név csak az Újvilág-FERDÍTÉSBEN fordul elő.

Kedves kérdező! Sok kiragadott és félrevezető választ kaptál, ezért egyszerű és józan módon én is válaszolnék.

"A Holt-tengeri tekercsekben nincs bent a "Jehova" név, csupán a JHVH Tetragrammaton, az meg nem ugyanaz."

Ez egy elfogult és következetlen érv Isten szent neve mai legismertebb használata ellent. Alapvetően a JHVH és a mai Jehova UGYANAZT a személyt jelöli, teljesen mindegy, hogy milyen írott formában jelenik meg a mai nemzetközi nyelvekben, és hogy hogyan ejtjük. Ha nem lenne ugyanaz, akkor Jeremiásé, Zakariásé, vagy éppen Ézsiásé (esetleg Izajás?!) sem, csak mert az eredetihez képest gyakran FELISMERHETETLENÜL másként írják és ejtik őket. Nevetséges és buta érvek ezek, ugyan kit akartok az ilyen szövegekkel megvezetni????? És ezen félrevezető magyarázgatásotokra építitek a "tudományos" bizonyítékaitokat? Áltudomány ez, semmi más!

A héber és a görög szent szövegek isteni összhangjából tökéletesen megállapítható, hogy a JHVH isteni név, az EREDETI Görög Iratokban is benne kellett lennie. És akkor a háromság istengyalázó tanáról még nem is beszéltünk, ami kizárásával egyértelmű, hogy Isten saját maga által "örök időkre" kinyilatkoztatott neve benne volt az eredeti kéziratokban.

"Természetesen azonban maximálisan tiszteletben tartom a hitedet, csak én nem értek vele egyet."

Ezzel én is így vagyok, csak nekem ésszerű és következetes érveim is vannak. :-)

"A Szentháromság lényege pont az, hogy az Atya és a Fiú egylényegűek, tehát ha valaki Jézust Jahve fölé helyezi, akkor azzal nem magyarázta meg a Szentháromságot, mert Jézus maga tökéletesen részesül az Atya Istenségében."

Kedves válaszoló! A tapasztalat az (és ebből a Tanúknak tagadhatatlanul sok van), hogy a legtöbb háromságimádó személy CSAK Jézust nézi, csak Ő a fontos, a kiemelt. Az Atyjáról nem is beszélnek, mert ez a Bibliaidegen filozófia teljesen elhomályosítja az elméjüket a valódi, bibliai kapcsolatuk szerint. Tehát a szemükben Jézus "abszolút mindenek" fölé van helyezve (hogy Ki és mi jogon nevezte ki Őt, helyezte Őt oda, az nem érdekli őket), így az Atya, a JHVH, azaz a mai legismertebb kiejtésben, Jehova és a szent szellem valós helyzete és szerepe teljes mértékben elhomályosul. Sok magát "kereszténynek" valló ráadásul Jézushoz, a bibliai "közvetítőhöz" imádkozik, mint mindenhatóhoz. A háromság Jézus imádatát okozza, ami bálványimádás, hiszen Jézus NEM a Mindenható Isten, csak annak TEREMTETT szolgája. A bálványimádat pedig halálos bűn.

Nem az a lényeg, hogy a JHVH és a Jehova ugyanazt az Istenséget jelöli, hanem hogy a második név nem az eredeti, hanem egy fordítási és kiolvasási hiba következménye.

Az érv nem is arról szól, hogy kit nevez meg a név, hanem arról, hogy a kettő közül melyik nem helyes és miért.

@20:31-es válaszoló!

Lássuk a te "érveidet"

"Ez egy elfogult és következetlen érv Isten szent neve mai legismertebb használata ellent"

Tévedés, ezt csak Jehova Tanúi állítják. Az ő körükben valóban a "Jehova" a legismertebb, azonban sem a zsidó, sem a katolikus, sem pedig a protestáns teológiában nem "használják" ezt a nevet. Ha mindenképpen a számokkal akarunk játszani, akkor a "Jahve" a legismertebb, figyelembevéve azt, hogy a katolikus teológiában úgy adják vissza a Tetragrammaton jelölését. A világon tehát "Jahvét" pedig több ember ejt, mint "Jehovát", mivel a katolikusok 1,2 milliárdan vannak. Az elfogultság inkább a Tanúkra jellemző, mivel nem veszik figyelembe a vallási statisztikákat.

"Ha nem lenne ugyanaz, akkor Jeremiásé, Zakariásé, vagy éppen Ézsiásé (esetleg Izajás?!) sem, csak mert az eredetihez képest gyakran FELISMERHETETLENÜL másként írják és ejtik őket. "

Ezzel az érvvel az a probléma, hogy például Ésaiás nevét tudjuk, hogy eretileg hogyan kell kiejteni (Jesájá). Az "Ésaiás" vagy az "Izajás" a "Jesájá" magyar átirata. A Tetragrammatonnal azonban az a baj, hogy jelenlegi ismereteink szerint nem ismerjük a kiejtését! Amint már milliószor elmondtam, ilyen hogy "Jehova", a 16. század környékéig >>nem létezett<<. Egyszerűen sem az ókori, sem a korai középkori irodalomban nincs nyoma. A Tetragrammaton megvan, de azt >>sehol<< sem mondják, hogy azt Jehovának kell ejteni! Tudsz te mutatni egyáltalán egyetlen bizonyítékot a középkor előtti időből, amikor a zsidó bölcsek vagy a keresztények Jehovát ejtettek? A kutatás nyomán egészen biztos ennek a szónak a keletkezési módja. A maszoréta szövegben a Tetragrammaton köré az Adonáj magánhangzóit punktálták, hogy jelezzék, amikor a Tetragrammonhoz érnek, akkor Adonájt kell ejteni. Azonban a maszoréta szövegben járatlan teológusok - tévesédől - összeolvasták a Tetragrammaton mássalhangzóit az Adonáj magánhangzóival, így keletkezett a Jehova.

"A héber és a görög szent szövegek isteni összhangjából tökéletesen megállapítható, hogy a JHVH isteni név, az EREDETI Görög Iratokban is benne kellett lennie"

Az, hogy szerinted "benne kellett lennie", csak egy Jehova Tanújának érv, aki bízik a szervezetében. Egy szkeptikus embernek azonban ez nem elég, mert ez pusztán egy feltételezés, amire semmilyen bizonyíték nincs. Az, hogy a szervezet szerint "benne kellett lennie", még nem biztos, hogy benne is volt. Ha benne volt, annak nyoma >>kell<<, hogy legyen.

Az újszövetségi másolatok közül több mint 5000 kézirat áll rendelkezésünkre, ezek közül egyetlen egyben sincs benne. A szövegkritika úgy működik, hogy ami nincs bent a régi kéziratokban, minden bizonnyal az eredetiben sem volt benne. A Tanúk előszeretettel alkalmazzák ezt az érvet egyéb bibliai szakaszoknál, kivéve ott, ahol ez ellentmondd a meggyőződésüknek (Pl a Jehova esetében). Ez pedig elfogultság. Hová lenne a keresztény világ, a szövegkritikai Bibliakiadások azon alapulnának, hogy az adott egyház felekezete mit lát logikusnak a Bibliából, és mit nem? Ennyi erővel Ésaiás könyvét külön könyvekbe is ki lehetne adni, mert a kutatók ma azt látják logikusnak, hogy Ésaiás próféta csak az 1-39. fejezetet írta, a 40-55. fejezetet megint más a fogságban, az 56-66 fejezetet pedig megint más, a fogság után. A fennmaradt másolatokban azonban Ésaiás könyvében a 66 fejezet egy könyvben szerepel, így nem merik azt megtenni, hogy szétválasztják, még akkor sem, ha mára elfogadott dogmatika, hogy három különböző szerzőről van szó, csak összekapcsolták a három könyvet eggyé. Ez a különbség a JT fordítók, és más egyházak teológusai között. A bibliai szöveget érintetlenül hagyják, és nem tesznek hozzá, nem vesznek el belőle akkor sem, ha nem értenek egyet azzal, amit ott olvasnak.

"Ezzel én is így vagyok, csak nekem ésszerű és következetes érveim is vannak. :-)"

A te érveid nem megalapozottak, mivel történelmi dokumentumokkal nem tudod alátámasztani az egyházad tanításait. Mivel pedig a Tanúkat arra nevelik, hogy bízzanak az egyházuk tanításaiban, így a történelmi dokumentumoknak nem tulajdonítanak nagy jelentőséget. A te érveid akkor lennének megalapozottak, ha egy adott eseményről - pl a Tetragrammaton esetleg eltávolítása az Újszövetségből - lennének kortárs feljegyzések. Azonban sem keresztény, sem zsidó, sem pogány források nincsenek erről, pedig egy ilyen rendelkezés egy egyetemes zsinat összeülését igényelte volna. Az ókeresztény egyházról bőséges anyag maradt az utókorra, amiből tudjuk rekonstruálni az Óegyház történetét, hitvallását, azonban arról, amit a Jehova Tanúi terjesztenek, egy fecni sincs a kortárs szerzők tollából. Ez pedig a történettudomány mérlegén bizonyítékhiánynak minősül, amely a hipotézis kategóriába sorolható, a többi összesküvés elmélettel együtt.