Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Segíthetnek a halottak az...

Segíthetnek a halottak az élőknek?

Figyelt kérdés
az 1 sámuel 28:7-19 alapján
2009. dec. 26. 09:00
1 2 3 4
 31/34 anonim ***** válasza:
1 Pét 3,19-20. v. értelme ez: Jézus megdicsőült lelke testének halála után leszállott az alvilágba, nem csak a szent ősatyákhoz, hanem azon hitetlenekhez is, kik azon időben ugyan, midőn a bárka építtetett, nem adtak hitelt Isten fenyegetéseinek, de midőn a büntető itélet rájok tört, hitben és bűnbánatban találták üdvöket. Ama jámbor ősatyáknak, és ezen, egykor hitetleneknek, utóbb megtérteknek hirdette Krisztus, hogy a váltságot véghezvitte és a mennyországot megnyitotta. – Mielőtt Krisztus meghalt, minden kimúlt lelkek, a jók úgy, mint a roszak, az alvilágba mentek. De ez magában úgy el volt különözve (Luk. 16,26.), hogy a jámborok oly helyre jutottak, hol a Megváltót várták, a gonoszok ellenben az örök kín helyére taszíttattak. Ez tulajdon értelemben pokolnak neveztetik, amaz pedig pokol tornáczának, mely szintén az alvilágban létezett, de egyszersmind előhely, tisztítóhely volt az égre. Lásd Zsolt. 6. 7-ik jegyz. Midőn az apostoli hitvallásban mondatik: „szálla alá poklokra,“ e szó alatt nem a tulajdonképen való pokol, az elkárhozottak büntető helye értetik, hanem értetik az alvilág, melybe Krisztus annyiban leszállott, a mennyiben annak egy részében, a pokol tornáczában megjelent. Fogságnak nevezi sz. Péter a pokol tornáczát, mivel a lelkek Krisztus eljöveteléig abban tartattak. Azért szól más helyen (Apost.cs. 2,24. 25-ik jegyz.) a pokol bilincseiről. A hitetlenek alatt némelyek olyanokat értettek, kik hitetlenségben és gonoszságban haltak meg, kiknek azonban Krisztus bűnbánatot hirdetett, hogy megtérítse őket, vagy legalább közőlük némelyeket. Mások szerint ezek megmásíthatlanúl elkárhozottak voltak, kiknek elkárhoztatását Krisztus megerősítette. Ez utóbbi vélemény azért nem valószinű, mivel a kárhozat megerősitése nem prédikáczió, különösen nem evangéliom (örömhír), a mint pedig Krisztusnak ezen tanítása 4,6. neveztetik. Az első vélemény azért nem fogadható el, mivel azok számára, kik hitetlenségben, tehát Isten kegyelmén kivűl halnak meg, nincs többé üdvösség (Préd. 11,3. 4-ik jegyz.). Ellenben a sz. atyák és régibb kathol. irásértelmezők, helyesen fogván föl a szöveg szavait, és egybevetvén az irásnak ez iránti tanitásával, alkalmas megfejtést találtak. Mivel t. i. egyrészről a szöveg csak oly hitetlenekről szól, kik azon időben voltak hitetlenek, midőn a bárka építtetett, s e mellett nem zárja ki, hogy ezen hitetlenek haláluk előtt még bűnbánatot tarthattak; más részről mivel határozottan áll az irás ama tanitása, hogy a ki hitetlenségben hal meg, üdvére nézve mitsem tehet többé, – tehát oly hitetleneket kell érteni, kik nem maradtak meg a hitetlenségben és bűnben, mint vízözönkor ama lázadó szörnyek (Jób 26. r. 4-ik jegyz.), hanem kik bűnbánat és töredelmesség által nem ugyan testi, de lagalább lelki életöket megmentették. Továbbá mondja a szöveg: Krisztus azoknak is prédikált, kik egykor hitetlenek voltak, tehát ezen hitetleneken kivűl még másoknak is prédikált, t. i. mindnyájoknak, a hajdankori jámboroknak és szenteknek; mert az „is“ szócska nem vonatkozhatik a földön élt emberekre, mivel nem is a földön tanító, hanem a pokol tornáczában prédikáló Krisztusról van itten szó. Hogy pedig sz. Péter itt e jámborokat nem nevezte, hanem kizárólag csak ama hitetleneket említette, ezt különösen az akkori zsidók között átalánosan elterjedt, azon vélemény fejti meg, hogy t. i. a kik a vízözönben elvesztek, Istentől egészen elvettettek, s még csak a közitéleten sem jelenhetnek meg. Ezen vélemény alaptalanságát sz. Péter nem tűntethette ki jobban, mint hogy épen ama szerencsétlenekből olyanokat hozott fel, kiknek Krisztus a váltságot hirdette. Ezek az összefüggéssel is egyebek fölött legjobban összehangzanak. Mivel t. i. Krisztusról mondatik, hogy ő mások bűneiért erőszakos halállal halt meg test szerint, de lelki életét megtartotta: úgy igen alkalmasan van szó azokról, kik saját bűneik miatt test szerint erőszakos módon haltak meg, de lélek szerint megmenekedtek. Ezenkivűl különösen példákúl is szolgálnak ez élet szenvedéseinek békés elviselésére, mire sz. Péter fölebb int.
2009. dec. 29. 12:32
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/34 Zenon ***** válasza:
Nem!Azért,mert halottak.
2010. jan. 11. 14:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/34 anonim ***** válasza:

Az endori halottidézó történetében arról van szó, hogy Sámuel maga jött elő a hívásra (ez esetben nyilván Isten engedélyével), tehát nem szűnt meg létezni, sem pedig megnyilvánulni. Attól, hogy ez tilalmazott gyakorlat volt, még nem volt lehetetlen. Persze Sámuel ügyében az Őrtorony nem is meri tagadni a nyilvánvalót: a szöveg végig Sámuelről beszél mint szólóról, nem valami helyettesítő angyalról. Azt csak ők fantáziálják oda, könnyen kitapintható ideológiai érdekből.


"A hang, amely Sámuelnek adta ki magát, egy csalótól származott." - No persze, és csupa igazat mondott. Érdekes...


"Az a hit, hogy a halottak egy másik birodalomban élnek, és kommunikálhatunk velük, semmilyen hasznot nem jelentett az emberiségnek." - De az a hit, hogy továbbra is élnek, de nem szabad kommunikálnunk velük, annál hasznosabb volt.

2010. júl. 3. 05:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 34/34 anonim ***** válasza:

Saul felidézteti Sámuel szellemét s az megjövendöli vesztét.


„3Sámuel ekkor már meghalt, egész Izrael el is siratta, Rámátában, a városában el is temették, Saul pedig már eltávolította a halottidézőket s a jósokat az országból. — 4Egybegyűlének tehát a filiszteusok és elindulának és Sunámban ütének tábort. Erre Saul is egybegyüjté egész Izraelt és elméne a Gelboéra. 5Mikor Saul meglátta a filiszteusok táborát, megfélemlék és szíve igen megrémüle. 6Tanácsot kére tehát az Úrtól, de az nem felele néki sem álmok, sem a papok, sem a próféták által. 7Ezért Saul így szóla szolgáihoz: Keressetek nekem egy halottidézéshez értő asszonyt s elmegyek hozzá és kérdezősködöm nála. Mondák erre néki szolgái: Endórban van egy halottidézéshez értő asszony. 8Erre ő megváltoztatá külsejét, más ruhákat ölte és két emberével elindula. Éjjel el is jutának az asszonyhoz. Mondá tehát néki: Jósolj nekem halottidézés által s idézd fel nekem azt, akit mondok néked. 9Ám az asszony mondá néki: íme tudod, mit művelt Saul s mikép irtotta ki a halottidézőket s jósokat az országból: miért vetsz tehát tőrt életemnek, hogy megöljenek? 10Erre Saul megesküvék néki az Úrra, mondván: Az Úr életére mondom, hogy semmi baj sem ér téged e dolog miatt. 11Mondá erre az asszony: Kit idézzek fel néked? Ő mondá: Sámuelt idézd fel nékem. 12Amint az asszony meglátta Sámuelt, nagy hangon felkiálta s mondá Saulnak: Miért szedtél rá engem? Hiszen te vagy Saul! 13Mondá azonban néki a király: Ne félj! Mit látsz? Mondá erre az asszony Saulnak: Isteni alakot látok feljönni a földből. 14Ő erre mondá néki: Milyen az alakja? Az mondá: Öreg ember jő fel s palást van rajta. Erre Saul megérté, hogy Sámuel az s arcára hajtá magát a földön és leborula. 15Mondá ekkor Sámuel Saulnak: Miért háborgattál engem azzal, hogy felidéztettél? Mondá erre Saul: Nagy bajban vagyok, mert a filiszteusok hadakoznak ellenem s az Isten eltávozott tőlem s nem akart meghallgatni sem próféták, sem álmok által: téged hivattalak tehát, hogy mutasd meg, mit cselekedjem. 16Mondá erre Sámuel: Mit kérdezesz engem, ha az Úr eltávozott tőled s vetélytársad pártjára állott? 17Úgy cselekszik ugyanis az Úr veled, ahogy általam szólott: kiszakítja királyságodat kezedből s társadnak, Dávidnak adja, 18mert nem engedelmeskedtél az Úr szavának s nem hajtottad végre haragjának bosszúját az ámálekitákon. Ezért cselekedte ma veled az Úr azt, amit szenvedsz. 19Sőt veled együtt Izraelt is a filiszteusok kezébe adja az Úr s holnap te és fiaid velem lesztek, — igen, Izrael táborát is a filiszteusok kezébe adja az Úr! 20Saul erre legott egész hosszában a földre esék, mert megrémült Sámuel szavaitól és ereje sem volt, mivel egész nap semmit sem evett.”

(1Sámuel 28:3–20)


Magyarázat:

3. Sámuel már előbb (vö. 25, 1.) halt meg, Saul is valószínűleg már régen eltávolította a halottidézőket s a jósokat (vö. Móz. III. 19, 31; 20, 6 ; V. 18, 11.); itt a Szentírás csak azért szól e dolgokról, hogy a következőket megérthessük. — 4. Sunám Isszakár törzsének területén feküdt, (az újszövetségi) Názárettől délkeletre, kb. 14 km-re. Gelboe (hegy) Simámtól délre, kb. 10 km-re feküdt. — 6. Saul azért akarta megkérdezni az Urat, hogy megtudja, mitévő legyen ; a választ vagy álmok, vagy a papok (a héber szöveg szerint: az Urím, 1. Móz. II. 28, 30.) vagy a próféták által várta. — 7. Endór Gelboétől északra, 14 km-re, Náim táján feküdt. — 10. Semmi baj = semmiféle büntetés. — 12. Kétségtelen, hogy embernek, pusztán emberi erőkkel semmiféle körülmények között sem áll módjában valakinek a szellemét felidézni. Itt sem lehet tehát erről szó. Épen azért Sámuel megjelenése, melyet valóságos történeti ténynek kell tartanunk, nem lehetett az asszony idézésének a következménye, hanem az Isten különleges, nagy célok érdekében jónak látott engedélye alapján következett be. Az asszony csupán a külső alkalmat teremtette meg, Sámuel azonban az Isten parancsára jelent meg. — 13. A latin szöveg szószerint így szól: Isteneket láttam stb. Az istenek kifejezés azonban vagy isteni lényt, vagy isteni alakot, vagy bírót jelent. — 14. A palást valószínűleg Sámuel prófétai ruhája volt (vö. 2,19.); erről ismert rá Saul. — 19. Velem lesztek — halottak lesztek, a halottak országában lesztek. A kifejezés a túlvilági életbe vetett hitről tanúskodik.

2010. aug. 19. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!