Mi az eredendő bűn, és hány felekezet ismeri el?

Röviden:

Ádám és Éva + tiltott gyümölcs ----> büntetés: száműzetés.

Az összes

Szia

A Biblia kijelenti, hogy ősszüleink egy erkölcsi hiányosságot – vagyis az eredendő bűnt – adták tovább az összes embernek. Ennek következtében születésünktől fogva mindannyian a tökéletlenség bélyegét viseljük magunkon. „Minden igazságtalanság bűn” – mondja a Biblia (1János 5:17).

Miért nehéz elfogadniuk az embereknek az eredendő bűn fogalmát? Ennek egyik oka az, amit az egyházak az eredendő bűnről tanítanak. Például a tridenti zsinaton (1545–1563) az egyház mindenkit elítélt, aki tagadta, hogy az újszülötteket meg kell keresztelni azért, hogy megbocsáttassanak a bűneik. A teológusok kijelentették, hogy ha egy csecsemő úgy hal meg, hogy nem keresztelték meg, akkor nem kapott feloldozást a bűnei alól, és sohasem kerülhet a mennybe, Isten színe elé. Sőt, Kálvin azt tanította, hogy a kisdedek „magukkal hozzák ezt a kárhoztatást már anyjuk méhéből”. Úgy vélte, hogy természetük „Isten előtt . . . útálatos és megvetett”.

A legtöbb ember ösztönösen úgy véli, hogy az újszülött csecsemők olyannyira ártatlanok, hogy teljesen természetes, hogy az ember minden porcikájával tiltakozik az ellen a gondolat ellen, hogy az öröklött bűn miatt ezeknek az apróságoknak szenvedniük kell. Így tehát érthető, hogy az ilyen tanítások miatt az emberek nem tudják elfogadni az eredendő bűn tantételét.

Másrészt az is hozzájárult ahhoz, hogy az emberek hite megrendült az eredendő bűn tantételében, hogy a XIX. században filozófusok, tudósok és teológusok kezdték kétségbe vonni a bibliai beszámolók történelmi hitelességét. Sokan Darwin evolúciós elméletének hatására a mítoszok közé sorolták Ádám és Éva történetét. Mindennek az lett az eredménye, hogy sokan már nem isteni kinyilatkoztatásnak tartják a Bibliát, hanem egy olyan könyvnek, mely a bibliaírók gondolkodásmódját és a korabeli hagyományokat tükrözi.

Hogy hányan ismerik el, azt nem tudom, De tény, hogy ez így van.

Kedves Kérdező.

Én nem élek cölibátusban, s közöm sincs az egyházak tanításához,

Az ember a génjeiben hordozza azt amit örököl a szüleitől.

Darwin elméletét, mára már gyermek mesének tartják, sőt már a mai gyermekek sem hiszik el, annyira butaság.A tudomány is elismeri, hogy az emberek egy emberpártól származnak.

Katy Weaver

Ádám és Éva "vétke" miatt minden ember és élőlény kollektíven bűnös.

A legtöbb felekezet elismeri, egyedüli üdítő kivétel az Unitáriusok.

"Darwin elméletét, mára már gyermek mesének tartják, sőt már a mai gyermekek sem hiszik el, annyira butaság.A tudomány is elismeri, hogy az emberek egy emberpártól származnak."

Katy nem vitatom amit írtál.. csak forrásokat kérek erről mert így elég ingatag. :)

Szia

H. S. Lipson fizikus kijelentette: „ Az egyetlen elfogadható magyarázat a teremtés. Tudom, hogy ez irtózatos egy fizikusnak, mint ahogy nekem is, de nem vethetünk el egy olyan elméletet, amely nem tetszik nekünk, ha azt kísérleti bizonyítékok támasztják alá.” (Kiemelés tőlünk.) (Physics Bulletin. 1980, 31. köt., 138. o.)

Alfred Romer paleontológus ezt írta: „Ez alatt [a kambriumi réteg alatt] terjedelmes vastagságú üledékek vannak, amelyekben a kambriumi formák elődeinek felbukkanását várnánk, de nem találjuk meg őket. Ezekből a korábbi rétegekből az élet majdhogynem minden jele hiányzik, és így logikusan azt mondhatnánk, hogy az általános kép összhangban van azzal a nézettel, hogy az életformák a kambrium kezdetén különleges teremtés útján jöttek létre” (Natural History. 1959. október, 467. o.).

Harold Coffin zoológus ezt állítja: „Ha igaz lenne az egyszerűtől a bonyolultig való fokozatos evolúció, akkor meg kellett volna találni a teljesen kifejlődött kambriumi élőlények elődeit; de nem találták meg azokat, és a tudósok elismerik, hogy kevés a remény arra, hogy valaha is megtalálják. Kizárólag a tények, vagyis kizárólag a földön valóban feltárt dolgok alapján tehát a hirtelen megvalósult teremtésnek — a főbb életformák létrejöttének — az elmélete illik legjobban a képbe” (Liberty. 1975. szeptember/október, 12. o.).

2008-ban Alexandre Meinesz biológiaprofesszor beszélt erről a problémáról. Azt mondta, hogy az elmúlt 50 évben „egyetlen megfigyelés vagy kísérlet sem szolgált bizonyítékkal arra a hipotézisre, hogy a földön az élet spontán jelent meg egy őslevesben, és nincs semmilyen új, kimagasló tudományos ismeret, amely ebbe az irányba mutatna”.1

És mit mondhatunk a fehérjemolekulákról? Egy fehérje állhat 50, de akár több ezer aminosavból is, melyek szigorúan meghatározott sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. Egy átlagos fehérje egy „egyszerű” sejtben 200 aminosavat tartalmaz, de még az ilyen sejtekben is több ezer fajta fehérje található. A számítások szerint annak a valószínűsége, hogy egyetlen, mindössze 100 aminosavból álló fehérje valaha is létrejöjjön véletlenszerűen a földön, körülbelül egy az egybilliárdhoz.

Phillip E. Johnson, a Kaliforniai Egyetem jogászprofesszora a The Wall Street Journalban megjelent cikkében megjegyzi, hogy hiányzik a bizonyíték, mely az evolúciót alátámasztaná, az elmélet hívei azonban még mindig gyakorta kigúnyolják azokat, akik kétségbe vonják az evolúciót. A cikk így magyarázza: „ Az evolúcióelméletnek komoly nehézségei vannak a bizonyítással — a védelmezői viszont nem kívánnak nyílt vitába bocsátkozni, nehogy esetleg aláássa a világnézetüket.”

Donald E. Chittick, fizikai kémikus, aki az Oregoni Állami Egyetemen doktorált, kijelentette: „Ha valaki alaposan megvizsgálja, miről tanúskodnak az ősmaradványok, akkor azt a következtetést vonja le, hogy az állatok nemük szerint szaporodtak, ahogy arról a Mózes első könyve is beszél; nem alakultak át más állattá. A jelenlegi bizonyítékok — csak úgy, mint azok, melyek Darwin napjaiban már előkerültek — egybevágnak Mózes első könyvének a közvetlen teremtésről szóló beszámolójával. Az állatok és növények továbbra is a nemük szerint szaporodnak. Valójában a paleontológia (őslénytan) és a darwinizmus közt oly nagy a szakadék, hogy némelyik tudós kezdi azt hinni, hogy sohasem fognak köztes életformákat találni.”

a legújabb fölfedezések a molekuláris biológia területén komoly kétségeket támasztanak a darwini elmélettel szemben.

„A sejt megvizsgálására tett fokozott erőfeszítések eredménye — hogy megvizsgálják az életet molekuláris szinten — egy hangos, érthető, fülsiketítő kiáltás: »Megformálás!« Az eredmény olyan egyértelmű és olyan fontos, hogy úgy kell besorolni a tudomány történelmébe, mint a legnagyobb eredmények egyikét. A fölfedezés vetekszik Newton, Einstein, Lavoisier, Schrödinger, Pasteur, valamint Darwin fölfedezéseivel. Annak észrevétele, hogy az élet intelligens megformálás eredménye, éppoly jelentős, mint annak észrevétele, hogy a föld kering a nap körül” (Darwin’s Black Box, 232., 233. oldal).

Fred Hoyle fizikus is ezt írta: „ahogy a biokémikusok egyre több mindent megtudnak az élet áhítatot keltő bonyolultságáról, nyilvánvalóvá válik, hogy a véletlen kialakulás esélye oly minimális, hogy szinte teljesen figyelmen kívül hagyható. Az élet nem keletkezhetett a véletlen folytán.”

Az evolúciós elmélet szerint az emberi élet egyszerű mikroorganizmusokból fejlődött ki. De a legtöbb mikroorganizmusnak — az emberektől eltérően — nincs szüksége nemi partnerre a továbbszaporodáshoz, vagyis nem nélkül szaporodnak. Hogyan tudott ebből a szaporodási formából kialakulni az a sokkal bonyolultabb szaporodási forma, amely két különnemű egyed létét teszi szükségessé? Az evolúcionisták beismerik: erre nem tudnak kielégítő magyarázatot adni

Katy Weaver

„Mi az eredendő bűn, … ?”

Az eredendő bűn a bibliai teremtéstörténet helytelen értelmezésére alapult feltételezés. Mintha az első emberpár Istennel szembe történt engedetlenségből eredő bűnt és annak megtorlását is, minden újszülött örökölné.

A bibliai bűnbeesés történet elbeszélése jelképes tanmese, nem valós történet. Az elbeszélés a fejlődésnek azt a szakaszát ábrázolja jelképesen, mikor az ember bővebb ön-tudatra tett szert. Mikor az én és a te, az én és a többiek, stb. fogalmak megjelentek tudatában, mikor az ember tudatosult saját halandósága felől, mikor látni kezdte az összefüggést tettei és azok következményei között. Bizonyos cselekedetek következményei jótékonyan kellemesen hatottak rá, más dolgok hátrányos következményekkel jártak – megjelent tudatában a jó és a rossz fogalma. Az ember ‘evett’ a tudás fájáról, a jó és a rossz gyümölcséből, azaz tudatosult saját személyes küzdelméről a létért, a saját halála felől – ‘ki lett űzve a paradicsomból, verejtékkel ette kenyerét, fájdalommal szülte utódait’, végül arra kényszerült hogy elszenvedje a halált.

A tény, hogy a Bibliai elbeszélések nagy része nem valós történet, hanem hitrege, nem jelenti azt, hogy az univerzum, az élet, vagy az emberiség véletlenül jött volna létre. A bibliai hitregéknek van alapja, van a mai napig egy szakadatlan ‘vörös vonal’ a kezdettől fogva. De egy ilyen eredendő bűnről, amit minden ember a szüleitől örököl, szó se lehet, ez nem több mint vakbuzgó, vagy ki tudja, talán hatalomra törekvő hitoktatók találmánya.

Szervusz :)

Ha tényleg hiszel abban, amit írtál: "Merthogy nem voltak ősszüleink. Darwinnak igaza volt. Noha a nézetei (mivel azóta rengeteget fejlődött a genetika) módosításra szorulnak, de még egyes teológusok is elismerik azt, hogy Ádám és Éva története csak példabeszéd, amit szimbolikusan kell érteni." - akkor miről szól a kérdésed?

Ha nem hiszel az első emberpár létezésében, honnan a fogalom: "eredendő bűn"?

És honnan az ember? Bizonyítottan? Mert Darwin elmélete már régen megdőlt, mint a dominó.

Szia!

Ez a kifejezés egy teológiai fogalom, ami azt célozza meg, hogy magyarázatot adjon a bűnre, ami a Földön van.

Teológiailag nézve az erdendő bűn az, hogy Éva szakitott a tiltott fa

gyümölcséből, és evett abból, Isten kifejezett tiltása ellenére. Van egy ennél még messzebb mutató definíció azonban, amely azt mondja, hogy az eredendő bűn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája.

Nagyon érdekes, hogy ennek az igazságnak a felfedezéséig természettudományos megfigyelés útján is el lehet jutni. A neves, külföldön élt magyar tudóstól, Selye Jánostól idézem a következőket: "Bizonyos tekintetben úgy is vehetjük, hogy az önzés az eredendő bűn, nemcsak az ember, hanem minden élőlény számára." (Életünk és a stressz, 1973, 310. l.) Ezután úgy szemlélteti állítását, hogy leírja, mi történik például az emberi testben, ha annak valamely része egyszer csak az "önzés törvénye" szerint kezd működni: "Ki-kitörhet egy forradalom valamely részlegben, amely elfeledkezik a kollektív önzetlenségről. Ez az, amit ráknak nevezünk. És ebbe nemcsak az egész szervezet pusztul bele, hanem vele együtt a lázadó rész is saját törekvésének áldozatává válik." (I. m., 295. l.) Majd hozzáteszi mindezekhez: "A racionális értelem korában szinte megörvendeztet, hogy az emberi magatartást nevelő vallási és bölcseleti tantételeknek tudományosan feltárható biológiai igazság az alapjuk." (I. m., 293. l.)

Van min elgondolkoznunk ezen a ponton: Lehetséges, hogy minden rossznak tényleg az önzés a gyökere? De hiszen nekünk az önérdek és önös vágyak, kívánságok követése tűnik az élet és a boldogság útjának! Nem bűnösnek, hanem természetesnek érezzük, hogy a magunk javát keressük mindenben. Ugyan mi mást tehetnénk, hiszen mindenkinek ez a kézenfekvő? – mondaná sok ember. Lehetséges, hogy valami megcsalja, megrontja tiszta látásunkat? És talán ez a ferde látás maga is a bűn következménye? "Van olyan út, amely igaz az ember szeme előtt, de a vége a halálnak útja" – mondja a Biblia (Példabeszédek 16:25).

Üdv. Péter