Isten mikor gondolta meg magát abban, hogy mégis megadja az örök élet lehetőségét az embernek?

Látom, te nem tudatlan vagy, csak igénytelen.

Kedves kérdező! Ez most első sorban neked szól(a következőkben kitérek néhány válasz adóra is). Attól tartok, hogy te ezt túlságosan szó szerint veszed. A mai teológiában amikor a bibliát magyarázzák, gyakran előjön az "ez történt, de nem így történt" kifejezés, amely elég jól lefedi a valóságot. Ez alatt azt kell érteni, hogy amit olvasol a bibliában, azt nem kell szó szerint venni, hanem inkább a mögöttes tartalmát kell keresni. Tehát amikor olvasod a teremtéstörténeteket, akkor is ezt a mögöttes tartalmat kell megtalálni, hogy mit akar mondani nekünk ezzel Isten, illetvea biblia írója. Bele kell helyezkednünk egy akkori embernek a gondolkodásmódjába, mert a biblia nekik íródott(persze nekünk is, ezalatt arra gondolok, hogy akkor ők éltek, nem mi, és emiatt az ő nyelvezetükben lett úgymond leírva a történet). Tehát amikor azt olvasod, hogy az élet fája, vagy az rossz tudás fája, akkor nem egy ma értelemben vett fát kell elképzelni, hanem ez inkább(ahogy én valahogy elképzelem) valami "tett csoport". Tehát mind a kettő fa tetteket jelképez, amelyeket az ember valószínűleg elkövetett, ez van szemléltetve a bibliában azzal hogy "ettek a fáról". Tehát elkövettek egy olyan bűnt, amit Isten azzal "jutalmazott", hogy megfosztotta őket az ?az örök élettől?. Ez az amit nehéz megmondani pontosan. A lényeg, hogy eddig éltek valahogy, és mostmár másképp kellett élniük. Erre bővebben azért nem térek ki, mivel ezt én sem tudom, illetve most így hirtelen véleményt sem akarok formálni, mert az egészen biztosan pontatlan lenne.Illetve még olyan következményeket is leír a biblia, amiket a való életben is megtapasztalunk. Ilyen például a szülés fájdalma, a kígyó(amely akkor valószínűleg akkoriban egy legeltető népnek elég nagy ellensége volt, és talán emiatt van vele szemléltetve a "rossz"), illetve még más egyéb dolgok is. Továbbá abba is bele kell gondolnunk, hogy az evolúció elmélet szerint-ami most az egyház által is elfogadott-nem lehetséges, vagy legalábbis nincsen értelme, hogy csak két ember legyen összesen az egész világon. Amúgy ezeket a biblia-beli történeteket én leginkább az állatmesékhez tudom hasonlítani, ugyanis egyáltalán nem valóságos, de a sok meseszerű elem segítségével elmagyaráz nekünk egy tanulságot. Itt is valami hasonlót kell keresni. Tehát nem azt, hogy vajon hol lehet az élet fája, meg a kerubok(az előbbi vélyeményem szerint biztosan nem, az utóbbi meg csak úgy szerintem nem létezik), hanem azt, hogy vajon Isten mit akar nekünk ezzel mondani. Valószínűleg különben azt, hogy hogyan éljünk és hogyan ne. És persze ez igaz más szentírásbeli történetre is. Például hogy Isten szövetsége kötött az emberekkel és hogy ekkor lett a szivárvány. Ugyebár ezt józan emberi ésszel is végig lehet gondolni, hogy a szivárvány valószínűleg korábban is létezett, ugyanis ez egy egyszerű és ma már megkagyarázható jelenség(más kérdés, hogy régebben nem volt az). Ha belegondolunk, akkor egy pusztai népnek az eső nagyon fontos volt. És az, hogy a szivárvány az eső után van, illetve az egész megfoghatatlansága azt eredményezi, hogy valószínűleg ezt egy ilyen "tüneménynek" hitték, sőt, egészen kézenfekvő lenne az is, hogy -mint ahogy sok minden mást is- ezt is egy bálványként tiszteljék, vagy esőistenként, vagy ahogy tetszik. Azonban Isten rá akart mutatni, hogy nem, nem esőisten meg semmi ilyesmi, hanem ez az Ő szeretete. Tehát hogyha látják a szivárványt, akkor ne arra gondoljanak az emberek hogy ez valami más, hanem eszükbe jusson, hogy Isten szereti őket, és hogy az eső meg az a megfoghatatlan valami az égen tulajdonképpen Isten életben tartó ajándéka. Nem tudom mennyire fogalmaztam érthetően, de remélem tudtam segíteni.