Mikor mondott Isten olyat, hogy a hívőknek a Biblia 66 könyvének tökéletességében kell hinniük?

Kedves kérdezö, ilyen szöveg a Bibliában nincs. :)

A Biblia azt írja, hogy a teljes Irás....tehát elejétöl a végéig hasznos. Ha van Bibliád megtalálod a 2.Timóteus 3:16,17 verseiben

Katy

"A Biblia azt írja, hogy a teljes Irás....tehát elejétöl a végéig hasznos. Ha van Bibliád megtalálod a 2.Timóteus 3:16,17 verseiben "

Csakhogy a Biblia eredetileg nem a 66 könyvből álló protestáns kánon volt, az csak az 1500-as években készült el. A korai egyház az alexandriai kánont használta, amely lényegesen több könyet tartalmaz mint a protestáns Biblia.

A Kérdezőnek pedig:

Sehol sem mondott ilyet, mert az ókeresztény korszakban a 66 könyből álló Biblia ismeretlen volt. A Keresztény Egyház Jézus Krisztusban hitt, mint a testté lett Istenben, ahogyan ezt az újszövetségi iratok és a ránk maradt apostoli atyák és egyházatyák írásai jelzik.

Soha, legalábbis én nem tudok róla...

egy hívő

Nem a multrol van szo.

A mostani Biblia pedig valoban 66 konyvbol all.

Akik szerint nem igy van,az sem baj,lenyeg,hogy keressuk Istent,aztan ugyis kialakul a vegere.

Fontos,hogy tiszta inditekkal keressuk,mert ha nem nem talaljuk meg,elbujik.

Azt mondja ,A gonoszok imajat meg sem hallgatom.

4-es 5-ös hsz-hez:

Az ósz-i könyvekről:

Szardeszi Melitón: Töredék Euszébisz Egyháztörténetében, 4,26. (Kr. u. 177)(183.o.)

„Melitón üdvözli Onészimosz testvért. Miután többször megkértél rá, mivel lelkesedsz a tanítás iránt, hogy kivonatokat készítsek számodra a Törvényből és a prófétákból, melyek Üdvözítőnkre és egész hitünkre vonatkoznak, aztán azt is meg akartad tudni, hogy pontosan hány régi Könyv van és mi a sorrendjük, azon voltam, hogy ezt megtegyem, mivel megismertem a hit iránti lelkesedésedet és a tanítás iránt megnyilvánuló tudásszomjadat, hogy Isten utáni vágyakozásból mindennél többre becsülöd ezeket, hiszen az örök üdvösség elnyeréséért harcolsz. Eljutva tehát Keletre, és elérve egészen addig a helyig, ahol hirdették (az Írást) és ahol beteljesedett, pontosan megtanultam az Ószövetség könyveit, melyeknek listáját elküldöm neked. Neveik a következők: Mózes öt könyve: Teremtés, Kivonulás, Számok, Leviták, Második Törvénykönyv, Józsue Navé, Bírák, Ruth, Királyok négy könyve, Paraleipomenon két könyve, Dávid Zsoltárai, Salamon Példabeszédei vagy (és) Bölcsessége, Ekklesziasztész, Énekek Éneke, Jób, próféták: Izajás, Jeremiás, a Tizenkettő egy könyvben, Dániel, Ezekiel, Ezdrás. Ezekből készítettem magamnak a kivonatokat is, melyeket hat könyvre osztottam fel.”

Tisztelt -a- nevű felhasználó!

Nem igazán értem, hogy mit akarsz bizonyítani, Szardeszi Melitón idézésével. Azt írja a szent könyvek felsorolásánál, hogy oda tartozik "Salamon Példabeszédei vagy (és) Bölcsessége,". Az "és" szó fordítói betoltás, vagy része az eredeti szövegnek, vagy hogy van ez? Csak azért, mert Salamon példabeszédei és Salamon bölcsessége nem ugyanaz! Előbbi a "Példabeszédek könyvének" a héber címe, utóbbi pedig a deuterokanonikus "Bölcsesség könyvének" a görög címe! Ha mindkettő szerepel Szardeszi Meltón listájánál, akkor azt azt jelenti, hogy mindkettőt elfogadta.

Van arra bizonyíték, hogy a korai keresztény egyház nem a palesztinai, hanem az alexandriai kánont használta - amely egy bővebb kánon volt, és tartalmazta a deuterokanonikus könyveket is. Elég megnézni az Újszövetségben az ószövetségi idézeteket, több esetben az az Alexandriai kánonból veszik az idézeteket! Ugyanígy az Egyházatyáknál például Római Kelemennél (1. század) is megjelenik deuterokanonikus idézet, vagy Athénagorasznál is, aki viszont kortárs volt Szardeszi Melitónnal. Végül az is igaz, hogy az Újszövetség bizonyos helyei rokonságot mutatnak némely deuterokanonikus helyekkel.

Tegyük hozzá, hogy nem vagyok katolikus, hanem protestáns vagyok. Én elfogadom a Biblia 66 könyvét ihletettnek, viszont akkor a fenti tényekre is magyarázatot kéne találni.

„Nem igazán értem, hogy mit akarsz bizonyítani, Szardeszi Melitón idézésével.”

A rövidebb kánon nem az 1500-as évek találmánya.

Az ókeresztény korszakban a rövidebb kánonlista nem volt ismeretlen.

„Az "és" szó fordítói betoltás, vagy része az eredeti szövegnek, vagy hogy van ez?”

Báán István fordításában nem szerepel az (és). (Ahonnan idemásoltam, ott ez egy egyéni véleményként lett hozzáadva, jelezve zárójellel.) Utalnak ennél a helynél Euszébiosz Hégeszipposzról való írására, ahol azt mondja: „Nemcsak ő, hanem Ireneusz és a régiek egész kara erényekkel teli „Bölcsesség”-nek nevezte Salamon Példabeszédeit.”(Euszébiosz ET IV.22.)

De ha vitatottnak gondolnánk is, hogy a Bölcsesség könyvére utal-e Meliton, az sem kérdőjelezné meg, hogy nem a hosszabb kánonlistát hozza.

A szövegben egyébként azt említi, hogy keletre ment, ahol a héber kánonnal találkozhatott.

„Van arra bizonyíték, hogy a korai keresztény egyház nem a palesztinai, hanem az alexandriai kánont használta..”

Hát ez nem ilyen egyszerű, ahogy én látom. Nem állítható, hogy minden területen, mindenki, minden időben a hosszabb kánont vallotta volna.

„Az 1-4. századig kirajzolódik a görög egyház azon tendenciája, hogy a szentírási könyvek kánoni körét a héber kánon könyveinek számára szűkítse.” (Ványó László: Az egyházatyák Bibliája 131.o)

A rövidebb kánonlisták (VL: AeB 129.o.):

- Melitón (~177) Euszebiosz ET 4,26. (4/183) (-Eszter)

- Origenész (~244) Euszébiosz ET 6,25. (4/270) .(+Jer.levele)

- ms54 jeruzsálemi patriarkátus könyvtárában a héber-arám kánon (4.sz-nál korábbi lehet)

- Amphilochiosz (4.sz) (-Eszter)

- Jeruzsálemi Kürillosz (~345) Jeruzsálem püspöke. (19/81) (+Báruk, Jer.levele)

- Epiphanius (3 listát) ( -403) Palesztinai zsidó családból.

- Nazianzoszi Szent Gergely ( -390) (-Eszter)

- Athanasziosz 39.sz.levele (~367) (+Báruk, Jer.levele) (-Eszter)

- Laodiceai zsinat 59.kánon (?379-395 közt v. 408-450.) néhol hiányzik a Szentírás könyveinek listája.(5/62.329.) Helyi zsinat, 32 püspök.(+Báruk, Jer.levele)

- 85. apostoli kánon (4.sz vége)

- Jeromos (~394-403) Palesztinában megy, szerzetes.

Ezt vallja:

- Mopszvesztiai Theodórosz (355-428)

- a legkorábbi szír fordítások

- Damaszkuszi János (650-750) (0/46) De fide orthodoxa II.17.

---------------

Origenész (~234):

„Minthogy Dániel könyvének szavait megkérdőjelezik,, mondván, hogy nem található meg a héber szövegben, Tób könyvét pedig nem ismerik el a zsidókból lett keresztények a szövetség részének…” (Az imádságról XIV.4.(14/77)

[link]

[link]

[link]