Mennyire befolyásolja a fizikai tulajdonság a vallásosságot?

Inkább lelki tulajdonságok befolyásolhatják.

Ha valaki erősen érzelmi típus, hajlamos a képzelődésre, nem logikus, nem rendszerezett, nincs a valósághoz érzéke, és nem kritikus lélek - akkor erősen hajlamos lesz a vallásra.

Ezzel együtt nem 100%-os az összefüggés.

A keresztények egyik kedvenc mantrája, hogy "nagy szükségben látod majd meg Istent, amikor már semmid nincs rajta kívül" vagy valami ilyesmi. Logikázzunk már egy kicsit! Aki jólétben volt ateista, az szegényként még inkább az lesz, mert az csak azt bizonyítaná, hogy nincs Isten, máskülönben nem hagyta volna, hogy elveszítse mindenét, amit nem neki köszönhetően szerzett, hanem az ő saját kemény munkájával. Én aránylag jó módban élek a családommal, de nem vagyok hívő. Ha most hirtelen elveszíteném őket, akkor se lennék hívő. Miért lennék? Mindennek oka van, de ezek az okok nem eredeztethetőek egy nagy, szakállas öregembertől, aki a felhőkön ül. Ha elüt egy autó az nem az ő akarata, hanem egy idiótáé, aki azt hitte, hogy tud evés közben vezetni. Ha belém vág a villám az se az ő akarata, csupán tele voltam akkor és ott nagyobb töltéssel rendelkeztem, mint a környezetem és bevonzottam a villámot. Stephen Hawking egy elcsépelt példa erre, de azért említsük meg őt is. Mikor még tudott járni ateista volt, de, amikor a betegsége szépen lassan megnyomorította mindenki arra számított, hogy a szenvedései közepette majd megtér, de nem így történt. Még most se hívő, amikor csak néhány arcizmát és két ujját tudja csak mozgatni.

Ahogy az egyik kommentelő is megírta a racionális emberek kevésbé fogékonyabbak a vallásokra. Én annak tartom magam, Hawking is az, mi szeretjük magunk kialakítani a világképünket, mindennemű előre megírt történet nélkül, pusztán a minket körülvevő világról szerzett tudásunk és tapasztalataink által. Szóval igen, a fizikai állapot nem igazán befolyásolja, inkább a lelki és szellemi intelligencia megléte, vagy éppenséggel nemléte.

"ha így lenne, az nem lenne igazságos Isten részéről, hogy csak bizonyos emberek hihetnek benne"

Pedig pontosan így van!

...és ezen a lepontozás sem segít, sajnálom.

Szerintem nagyon is befolyásolja. Aki testileg kevésbé tökéletes, az már kiskorától kezdve többször megtapasztalja a saját kicsiségét és azt, hogy mások jobbak nála. Ez pedig a vallásosság előszobája.

A jóképűek és bombázók ellenben hajlamosabbak arra, hogy sikereiket a saját érdemüknek állítsák be, ami a lehető legtávolabb esik a vallásos gondolkodástól.

Ugyanezért gondolom azt is, hogy a szegényeknek könnyebb vallásosnak lenni, mint a gazdagoknak (ugye, a teve a tű fokán...).