A Görög Katolikusok és az Ortodox Keresztények miért nem hisznek benne, hogy az Utolsó Vacsora egy Széder volt?

Krisztus azért jött a világba, hogy beteljesítse a törvény (Mt 5, 17-18). Az utolsó vacsora lényege nem az, hogy Krisztus részt vegyen élete folyamán még egy újabb Széder-estén, hanem az, hogy belejesítve a zsidó húsvétot, megalapítsa az Eucharisztiát.

Krisztus, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit (Jn 1,29), Ő a Pászka-vacsora húsvéti báránya. A péntek esti ünnepi vacsorához, az ószövetségi hagyományok szerint (aki csak tehette) a jeruzsálemi templomban péntek napközben rituálisan föláldozott bárányt készítette el. Ezért halt meg Krisztus is nagypénteken a kereszten, ugyanakkor, amikor a Széder-esti bárányokat áldozták fel a templomban.

Emiatt hozta egy nappal előbbre, Nagycsütörtökre Krisztus a saját Széder-esti vacsoráját, amire így már nem vonatkozott a kovászos ételek tilalma, és amikor a kenyeret és a bort átváltoztatta a testévé és vérévé.

Emellett az Eucharisztia nem csak a zsidó Pászka-vacsora beteljesítése, hanem Melkizedek áldozatáé is. Így tehát az Eucharisztia amellett, hogy a zsidó húsvétot is beteljesíti, sokkal régebbi gyökerekre is visszanyúlik.

Az utolsó vacsora kenyeréből Tamás apostol a saját részének csak a felét ette meg, a másikat eltette. Ebből kovászt készített, amiből az eucharisztikus kenyereket elkészítette. Minden sütéskor a kenyérből egy részt félretett a következő sütés kovászához, és ez így megy mind a mai napig. A keleti asszír egyházban ma is az eredeti krisztusi kenyér kovászával készítik a szentáldozás kenyerét.