Igaz, hogy a mai keresztények nagy része szerint is olykor komolyan meg kell verni a gyerekeket, különben elkanászodnak?

Én úgy látom, hogy ha szerető légkörben van nevelve a gyerek, akkor nagyon kevés szükség van fenyítésre. Az, hogy brutálisan megverjük, szerintem soha nem lehet indokolt.

De adódhat olyan helyzet, - ha nagyon ritkán is - amikor ehhez az ultima ratio-hoz kell folyamodni. Például: a gyermeked hülyét csinál belőled a viselkedésével nyilvános helyen, mondjuk egy bevásárlóközpontban, és te figyelmezteted, hogy hagyja abba 1.) először szépen 2.) aztán érvelve 3.) aztán idegesebben 4.) aztán elmondod neki, hogy ha nem hagyja abba, akkor ha hazamentek kikap

ha egyik sem hat, és direkt folytatja, és semmilyen érveléssel vagy egyéb büntetés kilátásba helyezésével nem lehetne semmit tenni, akkor én hazamenve beváltanám az ígéretet és tényleg megverném (persze nem úgy, hogy baja legyen, és nem mások előtt megalázva)

De ebből soha nem lehet rendszer ("pálcával tartunk otthon rendet" - ahogy te is mondod). Szerintem ez csak a legvégső, legkomolyabb esetekre fenntartott fegyelmezési mód. És nem is hiszem, hogy több szükség lenne rá, mint max. 3-4-szer egy egész gyerekkor során.

Feleségem és én is max. ennyiszer kaptunk ki gyermekként, és nagyon szerető családi légkörben nőttünk fel, boldog gyermekkorunk volt mindennek ellenére.

Ez csak egy vélemény természetesen.

Hát én is hívő keresztény vagyok, de a legdurvább, amit a fiammal tettem, az az volt, hogy ráütöttem a kezére... Akkorát, hogy kiröhögött... :))

Soha nem tudnám bántani.

A „fegyelmezés” szó tanításra, helyreigazításra, és testi fenyítésre utal. (Nem feltétlenül ebben a sorrendben) Pál apostol ezt írta: „egyetlen fegyelmezés sem látszik pillanatnyilag örvendetesnek, hanem elszomorítónak; ámde utólag békés gyümölcsöt, azaz igazságosságot terem azoknak, akik általa megedződtek” (Héberek 12:11)

Így van, számtalan módja lehet a fegyelmezésnek a fizikain kívül is, de a lényeg a Biblia szerint, a fegyelmezés. Ha az rendszeresen elmarad, meg lehet nézni majd a gyerkőcöt.

Gyerekneveléssel kapcsolatos kérdéseidre sok hasznos választ kaphatsz a keresztyén irodalomban. Dobson, Cammpell és társai írásaiban.

Hívőként gyermeket várva nagyon sokat elolvastam ezekből a könyvekből. S én is azt vallom amit a második válaszoló. Brutálisan elverni nem szabad a gyereket de vannak helyzetek amikor nincs ás eszközöd mint a fenekelés. Ami a legfontosabb soha nem szabad indulatból fakadnia. Ha mégis elszalad veled a ló legyél belátó és tudj bocsánatot kérni.

Én ateista vagyok

Sose vertek meg mert nem hittem hanem Tudtam hogy mi a rossz

És én se vertem sose a gyerekeimet mert szot fogadtak

A verés az csak a hivök beteges szokäsa ezek szerint vagy csak az ö ördög fattyujuk rosz

Az én fiaim äldott jo angyalok mért van ez nemtom

De nem viszem öket templomba az biztos

Hogy elromoljanak

a heti hetes tök jo müsor mi a bajod vele talán a templomba jobbat adnak ebből lehet tanulni az imábol meg nem főleg ha hétről hétre ugyanazt prédikálja a pap

nem unalmas már egy kicsit