Tisztelt vallásosak, az ateizmusnak van szerintetek valamilyen értelme?

Számtalan előnye van:

1. Ha a hatóságokat félre tudod vezetni, onnantól kezdve nem kéri tőled számon senki, ha loptál, csaltál, hazudtál, öltél, ártottál másoknak.

2. Soha nem kell, hogy furdaljon a lelkiismeret. Ha valamit megúsztál, akkor az elmúlt, és kész. Élj a mának, mert nincs több életed.

3. Nem kell felelősséget vállalnod. Az embert nem szabad a múltja alapján megítélni, csak az számít, pillanatnyilag jó fej-e.

4. Nem kell másokkal törődnöd. Mindenekelőtt azzal foglalkozz, hogy teljes, kényelmes és boldog legyen az életed. Az önfeláldozásnak, alázatnak nincs értelme, csak felesleges idő és energiapazarlás. Az egyén boldogsága a fontos, a közösségé másodlagos. Pl. a családod is otthagyhatod, ha úgy érzed, most épp mással boldogabb lennél.

5. Nem kell hosszútávon gondolkodnod. Ha meghalsz, úgyis elrothadsz a földben, kit érdekel, mit gondolnak rólad utána.

6. Elég a testeddel foglalkozni, hogy az minél tovább szép és kívánatos maradjon. A lélekre kár időt vesztegetni, hisz csak okos állatok vagyunk, akiket a biológia ural. Erények mag jellem? Elavult fogalmak...

"naponta megölnek több százezer magzatot"

És ez természetesen az ateisták hibája. Korábban, amíg ki nem találták az ateizmust, nem is volt abortusz, az orvosok is mind ateisták és ahol keresztény párt jut hatalomra, egyből betiltják az abortuszt.

A közismerten toleráns iszlámról most nem beszélnék, túl magas labda ahhoz.

Kedves kérdező, én válaszul csak Hamvas Bélát idézném:

"Az ateisták a mi lelki szegényeink. E kor leginkább segítségre szoruló gyermekei. Lelki szegények, azzal a különbséggel, hogy a mennyek országára alig van reményük. A múltban sokan haragudtak reájuk és harcoltak ellenük. Ezt a módszert én teljes egészében

elvetendőnek tartom. Csatázni? Egészséges ember sántákkal és vakokkal verekedjék? Mert

nyomorékok, jóindulattal kell közeledni hozzájuk. Nemcsak hogy nem szabad őket rábeszélni,észre se szabad venniük, mi történik velük. Fejlődésben visszamaradt, még értelemben is gyenge gyermekeknek kell őket tekinteni, bár értelmükről különösen sokat tartanak, és azt hiszik, az ateizmus valami tökéletes tudás. Miért harcoltak velük a múltban? Elsősorban azt

hiszem azért, mert az ateizmus, mint fogyatékos értelem és korcs kedély, az élet egész vonalán hoppon maradna, ha valahol nem szerezne kárpótlást. Mi ez a kárpótlás? A túlzott aktivitás. Így vezet az ateizmus szükségképpen erőszakra, és mert erre vezet, az ateistáknak meg kellett szerezni a világhatalmat. Meg is szerezték. Akik harcoltak velük, azok

tulajdonképpen irigyelték őket. Szerintem ez volt a hiba. Amikor az ateisták látták, hogy irigylik őket, elbizakodtak.

Annak egyébként, hogy oly sokat vitatkoztak velük, más oka is volt. A legtöbben ugyanis azt

hitték, hogy az ateisták vallástalanok. Erről persze szó sem lehet. Vallástalan ember nincs. Az ateisták nem vallástalanok, hanem szánandóan fogyatékos értelmük és korcs kedélyükhöz képest komikus vallásban hisznek. Éspedig nemcsak hisznek. Az ateisták mindnyájan bigott

emberek. Úgy mondom, hogy mindnyájan, mert még egyetlen ateistával se találkoztam, aki ne lett volna bigottabb még annál a rossz szagú vénasszonynál is, aki vasárnap krajcáros füzeteket árul a templom előtt Szent Homorony csodatevő vizeletéről. Az ateista vallás szentje persze nem Szent Homorony hanem Einstein, és a csodatevő hatalom nem a vizelet, hanem az ultraszeptil. Az ateista bigottéria neve materializmus. Ennek a vallásnak három dogmája van: lélek nincs, az ember állat, a halál megsemmisülés. A három pedig

egyetlenegyre megy ki, s ez az, hogy az ateisták rettenetesen félnek Istentől. Böhme azt mondja róluk, hogy Isten haragjában élnek. Nem ismernek mást, csak a haragvó Istent: ezért bujkálnak és hazudoznak. Azt hiszik, ha azt mondják: nincs Isten, nem fognak többé félni.Ehelyett persze még jobban félnek. Az ateista persze elbizakodott ember, nem is akar más lenni; alázatra, szeretetre nem hajlik, más szóval olyan erőtlen, hogy nem is tud rá hajlani. Inkább kitart félelmében, amit letagad, reszket és bujkál és hazudozik, és egyre fennhéjázóbb lesz. Ebből a vigasztalan kotyvalékból, amelyben tagadás, félelem, hazudozás, bujkálás, fennhéjázás, bigottéria együtt fő, alakult ki a materializmus, mint vallásszurrogátum.

Mindezekből most már világosan látni, hogy az ateistákat erőszakosan meggyőzni nemcsak hogy nem lehet, de nem is szabad. Tévelygők, akik tele vannak aggodalommal, önáltatással, és nagyon óvatosan kell velük bánni."

Az ateizmus is egyfajta hit.

Engem ugyan vallásban neveltek, de felnőttként nem szeretnék egy valláshoz sem tartozni, viszont ateista sem lettem. Nálam a hit és a vallás között nincs feltétlen egyenlőségjel. Vallásos az is lehet, aki csak valamilyen érdekből csatlakozik egy ilyen közösséghez (mint ahogy a történelem során is megfigyelhető volt, pl. a magyarok Szent István idejében csatlakoztak a kereszténységhez, hogy Európa befogadja őket, előtte is volt vallásuk, csak másféle, de ugyanúgy hittek felsőbb hatalomban). Egyeseknek a vallás csak eszköz, rutin, de valódi értékek, valódi tartalom nincs mögötte. Én ezzel nem akartam azonosulni. Az ateistákat is megértem a nézeteikért.

Én úgy gondolom, amíg valaki engem nem piszkál a nézeteim miatt, elfogadom őt a nézeteivel együtt.