Ha fizikai törvényszerűségekre vagy valótlan élőlényekre mond ki átkot valaki, az bűnnek számít ill. "működik"?

Nem barátom, amiről te beszélsz, az a fantázia játéka, ott bármi történhet, amit csak elképzelsz. A való világban a cselekvés ami hat. Persze csak akkor, ha megelőzte gondolkodás. Nem fantáziálás, mederbe szorított, gondosan ellenőrzött, célirányos szellemi munka.

nos, ez csak a Teremtőnél működött. egyszer láttam egy horgászt, aki rosszul dobta be a botját, majd elkezdte szidni Istent. mondtam neki, hogy én láttam, hogy nem Isten volt a hibás..

A kimondott szónak van ereje, de elsősorban a kimondóra hat vissza. Bűn-e nemlétező dolgok, vagy az ember szempontjából objektív törvényszerűségek, történések megátkozása, pejoratív konstellációba való helyezése? Az a bűn, ha valaki meggondolatlan dolgokat mond ki, bibliai terminológiával, ha elhomályosítja az örök rendet tudatlan, vagy értelmetlen beszéddel (Jób 38,2; 42,3). Ez nem azt jelenti, hogy a gravitációt befolyásolja, ha rosszat mondanak rá, de arra alkalmas, hogy homályt hozzon létre első sorban a kimondó életére, de a környezetére is. Ahhoz, hogy valaki belemaszatoljon egy festménybe, nem szükséges festőművésznek lennie, ahogy zenésznek sem kell lenni ahhoz, hogy valaki meglökje a gordonkás könyökét és fals hangot hozzon elő, amikor más játszik a hangszeren. A tudatlan beszéd is hasonlóra képes: építeni nem, de rombolni lehet vele. Tulajdonképpen a Biblia nem mást tanít, mint azt, hogy az ember a saját beszédének a foglya: nem mondja ki azokat a dolgokat, amit kellene, de szinte kontroll nélkül mondja ki azt, ami eszébe jut. A Biblia arról is ad útmutatást, hogy mit mondjunk és mit ne, azt tanítja, hogy őrizzük a szánkat, és jól gondoljuk meg, hogy mikor és mire használjuk. De abban egyáltalán nem hiszek, hogy Isten aggódna kitalált lények épségéért, vagy az ember felett álló törvényszerűségek jövőjéért.