Karizmatikusok vs Jehova Tanúi?

Érzékeltetetném, hogy Isten emberei sem voltak mindig nyájasak vagy éppen simulékonyak, mégsem lehet azt mondani, hogy nem voltak Istenfélők, vagy ne tisztelték volna az embereket. Ezzel nem mentegetőzök mert biztos mindannyuinknak van mit fejlődnünk. Az itt válaszolók stílusából szerintem sem kell általánosítani:

"Megver az Isten téged, te kimeszelt fal!"

"A te pénzed veled együtt vesszen el"

"Viperák fajzati, kicsoda intett meg titeket, hogy a bekövetkező harag elől meneküljetek?"

Kedves kérdező, jó a kérdés! Jehova Tanúja vagyok és gyakran azt látom, hogy az emberek nem értik, vagy félreértik, amit hiszünk, teszünk. Persze ez nem egy nagy felfedezés, ez így volt 2000 évvel ezelőtt is.

Azt írod, hogy tagadjuk "Isten gyógyító munkáját". Nem tagadjuk, de azt igen, hogy ma is olyan fizikai csodagyógyításokat végeznek a keresztények, mint az első sz.-ban, mivel az egyértelműen le van írva a Bibliában, hogy azok a gyülekezet felnőtté válásakor meg fognak szűnni.

Meg azt is írod, hogy tagadjuk "Isten Szellemének érintéseit". Attól függ, mit értesz ezen. Nem tagadjuk természetesen a szellem vezetését, de ez alatt nem a karizmatikusok által vallott dolgokat értjük, mert az előzőekre alapozva ezen csodaadományok olyan módon megszűntek az első sz.-ban az apostolok halálával. Ma, az "utolsó napokban" a Biblia (Isten Szava, melyet a szent szelleme segítségével emberekkel íratott le) a fő eszköz ahhoz, hogy vezessen bennünket.

(Héberek 1:1-2) "Az Isten, aki régen sokszor és sokféleképpen szólt ősatyáinkhoz a próféták által, 2 ezeknek a napoknak a végén egy Fiú által szólt hozzánk, akit kinevezett mindenek örökösévé, s aki által a világrendszereket is alkotta."

Tehát Jehova ma is a szelleme segítségével vezet, de ez nem azt jelenti, hogy direktben és ihletett formában, mint a Biblia ihletett íróit. Ma - éppúgy mint az első sz.-ban élt tanítványok esetében, olyan szellemmel felkent tanítványok élnek és adnak szellemi vezetést, azaz szellemi táplálékot, akik nem tévedhetetlenek a hitelvek dolgában. Nem a tévedhetetlenség és a csalhatatlanság az, ami azonosítja a tanítványokat a bibliai prófécia szerint, hanem a krisztusi szeretet szerte a földön, valamint azok a tanítások, melyek bizonyíthatóan a Bibliára alapoznak, nem emberi és démoni filozófiákra!

Azt írod még, hogy nálunk "értelni hit van nem pedig szellemi", de vajon mint tanít erről a Biblia? El lehet-e választani az értelmet a szellemtől? El bizony, de akkor hiszékenység lesz belőle, ez ennyire egyszerű.

Ezeket csak azért írtam le, mert ha az alap, a feltételezés sem pontos, akkor nincs mire építkezni, akkor miről beszélünk? Innentől kezdve gondolhatod, hogy ha ezekben az alap dolgokban is ennyire pontatlan volt a rólunk alkotott képed, akkor abban, hogy mi tele vagyunk "tévelygéssel" vajon mennyivel több az igazság? Az az igazság, hogy rossz tanácsadókra hallgattál kedves kérdező. :-)

És a lényeg:

Nagyon szép, hogy dicsértél bennünket, hogy még ennek ellenére is mások vagyunk pozitív értelemben a tapasztalataid szerint, mint amit eddig megismertél máshol. De ezt az ellentmondást menten feloldja mindaz, amit fent mondtam, annak ellenében, amit eddig tudni véltél rólunk. És ez még csak a kezdet.

"És mikor meglátta Jórám Jéhut, monda: Békességes-é a dolog, Jéhu? Felele ő: Mit békesség?! Mikor Jézabelnek, a te anyádnak paráznasága és varázslása mindig nagyobb lesz!"

(2Kir 9,22)

A név kötelez.

"Nem adhatok mást, csak mi lényegem." Ez persze nem jelenti azt, hogy Luciferrel hajlandó volnék azonosulni, de Jéhuval mindenképpen, hiszen őt Isten Szelleme kente fel Jézabel likvidálására.