Van olyan rész a Bibliában, ahol Jézus Jehovának szólítja Istent?

Atya πατρός 45 helyen

Atyám πατρός μου 43 helyen

szerepel az Újszövetségben.

Sehol nincs, egyetlen helyen próbálják a Tanúk odailleszteni, amikor Jézus Ézsaiás könyvéből olvasott fel. Lukács 4;16-21 Ézsaiásnál ott JHVH szerepelt, tehát jogos lenne a következtetés, hogy Jézus a felolvasásnál kimondta a JHVH-nak megfelelő szót, ami a kérdésed alapján nevezzünk Jehovának.

Ennek két tény mond ellent. Az egyik, hogy mivel tiltott volt kiejteni ezt a nevet a törvény félreértelmezése miatt, miszerint "hiába ne mondd...", ezért minden esetben behelyettesítették az Adonáj, illetve az Eloim szavakra. Ezt fel is tüntették a tekercseken.

A másik tény, hogy ha megfigyeljük a leírásban, Jézus becsukta a könyvet, és visszaült a helyére. A nép csendben figyelt. A nevet egy évben egyetlen alkalommal, és azt is csak a főpap mondhatta ki ősszel az engesztelési napon. Ha Jézus kimondja, az emberek igen felhorkantak volna, sőt, szerintem meg is akarták volna kövezni. Ezzel szemben csendben vártak, és figyeltek Jézusra.

az újszövetségben nem szerepel a jhvh tetragramm.

237 helyre "betették" ezt az új világ fordítás újszövetség részébe.

ezt ők maguk írják le, nézd meg:

az ószövetségben "visszaállítottuk" a jhvh nevet, az újszövetségbe "betettük".

aszomorú az, hogy nem csak betették, hanem ahová betették, onnan valamit eltávolítottak, hisz eredetileg ezeken a helyeken a kűriosz szó szerepelt, ami Jézusra mutat.

a revideált bibliájuk angol nyelvű változatában le is írják, hogyan sikerült nekik ezt összehozni.

elég vicces érvelés.

"Nyilvánvalóvá tettem a NEVEDET..." (János 17:6)

"És megismertettem velük a NEVEDET, és meg is fogom ismertetni" (János 17:26)

Egyértelmű, hogy milyen névre gondol itt Jézus,hisz az "atya" vagy "atyám" nem név, csak egy megszólítás.

JHVH A szó alapja a הוה hwh: הָוָה hává lenni, válni valamivé, megtörténni ige, mely a היה hyh: הָיָה hájá lenni, válni valamivé ritkább (régebbi) alakja. (Mindkét gyöknek van lenni, létezni jelentése is,

de ez a klasszikus héberben mindig dinamikus történést takar, a statikus létezésre való szó a klasszikusból még hiányzik.

[link]

Ez a dinamikus történés, amelyre profetikusan utal az ÓSZ - megtörtént 2000 éve - vegyük észre már, és értsük is meg.

Mert Jézus Krisztus Isten NEVE, SZAVA ! A Logosz testté lett - ez a kinyilatkoztatás.

A krisztusi tanítás lényege is : Isten országa bensőtökben valósul meg. Semmi "várásnak" és Jehovázásnak már nincs helye. A templom kárpitja kettéhasadt beteljesedett a ÓSZ jövendölése a Szentek Szentjében rejtett NÉV - amit nem lehetett kimondani csak rövidítve) kinyilatkozatott.

[link]

Nem magától, hanem az evangéliumi tanításban kifejtett módon. Jézus mindig ezt a saját akaratot ébresztette fel - aki nem akarja követni -vagyis nem akar Krisztus követője lenni, az "várja" még a "messiást" és Jehovázik.

Sé úgy tesz, mintha a nem történt volna meg a világ legnagyobb történése: A Logosz testté lett és közöttünk-bennünk lakozik. Isten lélekben való születése.

az előzőhöz hozzá szólóhoz még kiegészítve:

Érdekes lenne, hogy a Biblia apostoli írói néha utaltak a Héber iratokra, ahol Isten neve benne van a versekben, és csúnya lett volna, ha nem úgy idézik, ahogy abban le van írva:

ezért amikor utalás történik a régi iratokból, Igen is használták Isten nevét, úgy idézték, ahogy akkor leírták, és nem más szót tettek oda,

Így ahol Isten neve szerepel a régi iratokban, az apostol is ugyan úgy idézte, nem irt mást.

PL: Pál apostol is Jóel könyvéből idéz:

(Jóel 2:32) 32 És mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül; . . .

(Cselekedetek 2:21) 21 És mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmentésben fog részesülni.’«

(Róma 10:13) 13 Mert „mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmentésben fog részesülni”.

Kizárt dolog, hogy Isten neve helyett mást raktak volna oda. akkor Ők is eltértek volna az eredeti írásoktól.