A Bibliát vagy egyéb Szent Könyveket érdemes-e fordítani? Hiszen minden fordítás ferdítés is egyben.

Érdemes, különben az emberek nagy része nem ismerheti meg.

A Bibliából nincsen meg az eredeti, szóval mindegy, melyiket tartod a kezedben: MIND meg van változtatva.

Sőt: nem is egyszer. Amit te egyáltalán elérsz, az már elég sokszor át lett írva.

Az eredetivel viszont az lenne a gond, ha létezne, hogy elég sok nyelven íródott - ezek után hányan értenék meg?

Már eleve az összeállításkor fordítani kellett.

Jobb, ha nem fordítják a szentiratokat, a muszlimok sokáig nem engedték a Szent Quránt fordítani.

Viszont: Nem ferdítés minden fordítás. Az igaz viszont, hogy minden fordítás állásfoglalás is egyben. Ezért nem mindegy, hogy ki fordítja, nem mindegy a létszemléte. A fordítónak is ihletettnek kell lenni - a versfordításoknál lehet ezt látni.

az első válaszoló baromságokat ír, már a második század elejéről is vannak úszövetség töredékek ,de annyi ,hogy abból ki lehet rakni az egészet, ószövetség van krisztus előttről is, ha idetéved a Lucifer666 nevű felhazsnáló talán linkelni fogja a honlapot ahol néhány ilyen lelet fotóját meg lehet nézni

na de ami a lényeg, hogy akármilyen korai a lelet, nem mutat eltérést, ha mégis azt minden bibliafordításban jelölik, itt nem kell amúgyn agy dolgokra gondolni csak pl "néhány kézirat hozzáteszi:..." és itt valaki egész apróság, mondjuk egy felsorolás végén a korábban ismétlődő szófordulat a legutolsónál nem volt meg, csak néhány kéziratban

pl: "szilvánt és barackot, uborkát és répát" lábjegyzetben leírja, hogy egyes kéziratokban a barack és a szilva között is van "és"

Sziasztok!

A Bibliafordításokról egy rabbinikus mondás így hangzik:~Aki szó szerint lefordít egy verset az hazug,ha viszont hozzátesz,akkor káromló és rágalmazó.~

Ennek ellenére érdemes az alábbiak miatt:

Az egyes eltérések vagy betoldások nem érintenek egyetlen esetben sem üdvösséget érintő kérdést!

Pál Timóteushoz írt első levelének végén egyes görög kéziratok ezt a mondatot is tartalmazzák:a Timotheoszhoz írt első Laodikeából íródott,amely Pakatania,Frügia fővárosa.A második levél végén szintén van egy kiegészítés:A Timotheoszhoz írt második az efezosziaknak első,kézrátétellel kijelölt felvigyázójához íródott Rómából,amikor Pál másodszor állt Néró császár elé.A Róma 10:17-ben pedig egyik kéziratban Isten Igéje,másikban Krisztus Igéje(réma) szerepel.

Nincsenek tehát olyan különbségek,eltérések,melyek a hitet vagy a fő alaptanításokat érintenének,s ez a legfontosabb!

Még néhány fontos és érdekes dolgot megemlítenék ezzel kapcsolatban!

Az Újszövetségnek csak a kereszténység első századaiból több mint ötezer (!) másolata maradt fenn, s ezek némelyike alig egy emberöltővel a szöveg lejegyzése után készült. E hatalmas mennyiségű kézirat alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen lényegi változás nem történt a könyvek szövegében az autográf lejegyzés óta. Az apróbb szövegváltozatok, esetenkénti íráshibák a kereszténység egyetlen alapvető teológiai tanítását sem kérdőjelezik meg. A Biblia könyvei történetileg is hiteles adatokat közvetítenek az általuk bemutatott szereplőkről/eseményekről: vagyis forrásértékű történeti dokumentumoknak (is) tekinthetők. Péter apostol szavai az egész Bibliára vonatkoztathatók: „Mert nem kiagyalt mítoszokat követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét, hanem mint akik szemlélői voltunk az ő nagyságának” (2Pt 1:16). Az Ó- és Újtestamentum történeti hitelességét külső adatok: kortárs (nem zsidó és nem keresztény!) írók feljegyzései, továbbá jelentős mennyiségű régészeti forrás is alátámasztja.

Az ószövetségi szent iratokat pedig az alábbiak szerint másolták:A zsinagógai tekercset tiszta állatok bőrére kellett írni, melyet egy zsidó készített elő kimondottan zsinagógai használatra.Ezeket tiszta állatoktól származó zsinegekkel kellett egymáshoz erősíteni.Minden bőrnek adott számú hasábot kellett tartalmaznia, amely szám az egész kódexben azonos. Az egyes hasábok hossza nem lehetett kevesebb 48 sornál és nem haladhatta meg a 60 sort; szélességük 30 betű kellett, hogy legyen.A másolatot megvonalazott papírra kellett írni és ha három szó nem esik egy vonalba, akkor a másolat értéktelennek számított.A tinta fekete kellett, hogy legyen, nem pedig piros, zöld, vagy egyéb színű; és adott recept szerint kellett készülnie.Hiteles másolatot kellett mintául választani, melytől a másoló a legkisebb mértékben sem térhetett el.Egyetlen szót vagy betűt, de még egy iótát sem volt szabad emlékezetből leírni, vagyis anélkül, hogy az írástudó az előtte levő kódexre nézett volna.A mássalhangzók között mindig lennie kellett egy hajszálnyi köznek; az egyes parásák vagy szakaszok között 9 mássalhangzónyi köznek; az egyes könyvek között 3 sornak.Mózes ötödik könyvét pontosan egy sorral kellett lezárni, a többit azonban nem.Ezenfelül a másolónak teljes zsidó öltözetet kellett viselnie, tetőtől talpig meg kellett mosakodnia, nem kezdhette leírni Isten nevét frissen tintába mártott tollal, és ha e név leírása közben még ha a király szólt is hozzá, senkit sem volt szabad figyelemre méltatnia.

Az Újszövetség kanonizációjának dokumentumai:

Lukács evangéliuma (1,1–4) tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítő írás volt ismert.A 2–4. századi egyházatyák, Papiasz Hierapolitész, Szent Polükarposz, Antiochiai Szent Ignác, Szent Jusztinusz , Iréneusz idéznek különböző újszövetségi iratokból „ezt mondja az Úr”, „meg van írva”, „ezt mondja az Írás” formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz.Az úgynevezett Muratori kánonjegyzék Kr. u. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából.A régi szír és latin fordítások, amelyek a 2. század végén keletkeztek, 22, illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából.

Az Újszövetség görög másolataiból pedig 72 papírusztöredék,242 nagybetűs kézirat,2570 kisbetűs kézirat,1909 istentiszteleti felolvasásra szánt részlet maradt ránk!

Üdv!-Roland

Sziasztok:)

Talán ez az egyik online elérhető "Biblia", ami régi és a legjobban használható az eredeti új szövetség szempontjából. (4. század, ha jól emlékszem).

[link]

Viszont vannak még régebbi tekercsek. Ezekről itt lehet bővebben olvasni:

[link]

A google-n találhatóak képek is, csak azok nem ennyire jól digitalizált formában vannak, ha jól tudom.

Szintén jól használható oldal:

[link]

Igaz, hogy nem olyan régi adatokkal dolgozó kis könyv, de görög és nyelvtani elemzéseket tartalmaz magyarul.

A neten találhatóak még különböző Biblia elemző programok, ha valakit nagyon érdekel a téma, javasolt több forrást megvizsgálni.

A lényeg, hogy a Bibliát valóban nem írogatják át. Ha nem voltam elég bő, akkor lehet érdeklődni még. Bár van itt egy Péter nevű felhasználó, aki ezen a területen egy lexikon és precízebben át tudja adni a témát. Azt hiszem:)

A Biblia megírásában körülbelül 1500 év leforgása alatt mintegy negyven ember vett részt. 66 külön könyvből álló csomag, ami két részre osztható. Az ószövetség és újszövetség.

Az ószövetség nyelve főleg héber, néhány kisebb szakasza arámi. Ez a Jézus születése előtti történéseket tartalmazza. A zsidók szent könyvét a Tórát, a profétákat és egyéb bölcsességeket.

Az újszövetség nyelve a görög, ez pedig Jézusról és az aposotolokról szól.

"z első válaszoló baromságokat ír, már a második század elejéről is vannak úszövetség töredékek"

-->A 2. század elejéről csak azt hittük, hogy van töredék. A Ryland-Papyrust a szakemberek ma már későbbre datálják. Egyébként meg csak ez az egy volt. A legkorábbi másolat a 3. század elejéről való (200 - János evangélium).