Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Miért gondolják általában a...

Miért gondolják általában a vallásosok, hogy a tudományhoz is hit kell, éppúgy mint nekik Istenhez?

Figyelt kérdés
Szerintem ez azért sem állja meg a helyét, mert a tudomány képes az önkorrekcióra, míg a vallás nem rúghatja fel több ezer éves hagyományait.

2015. okt. 23. 13:56
1 2 3
 11/25 anonim ***** válasza:
44%

Jogos volt a kérdés: melyik tudományról is beszélünk? A mechanika a fizika oldalága, ami a matematika gyakorlati alkalmazása. Míg a matematika állításai jórészt elméleti kérdések, addig a fizika eredményei kísérleteken alapulnak, aminek a gyökereinél minden esetben prekoncepciók, hipotézisek és megérzések voltak, bár ez elmondható a matematikáról is. Ezen tudományok vizsgálható részei bármikor újravizsgálhatóak, és mindig ugyanazokat az eredményeket produkálják. Amúgy a fizika is idealizált számításokat használ, hisz ideális gáz ugyanúgy nem létezik, mint ideális folyadék, vagy súrlódás nélküli mechanikai folyamat, ahogy kötélábra sem létezik a valóságban, hacsak meg nem rajzolja valaki.


Mindezt össze sem lehet hasonlítani egyéb tudományosnak aposztrofált elméletekkel, amilyen az evolúció is, amely hipotézisek hosszú láncolatára lett alapítva, melyekből, ha csak egy is tévedés, borul az egész bili. Amúgy az önkorrekció sok esetben ennek az elefántcsonttoronynak a kármentése, amikor kiderül, hogy egy-egy pontja tarthatatlan. Ilyenkor nem átallanak a tudósoknak nevezett emberek a legbigottabb vallásvédelmezőkhöz méltóan, ám tudóshoz méltatlanul újabb és újabb elméletekkel megkísérelni befoltozni a lyukakat, nem ritkán úgy, hogy a kiinduló és végpont közötti tetszőleges számú láncszemeket egymásból igyekeznek levezetni, noha egy hipotézis nem lehet a másik hipotézis alapja úgy, hogy ne hitről beszéljünk. Ezt tekintve a bibliai hit sokkal tisztességesebb, mert nyíltan hirdeti magáról, hogy nem tudományos levezetés eredménye, hanem isteni kinyilatkoztatásé. Az említett áltudományok pedig megtévesztik az embereket, mert tudománynak nevezik magukat, szembeállítva magukat a hittel, miközben menet közben változtatnak a szabályokon, noha a tények nem változnak.

2015. okt. 23. 21:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 anonim ***** válasza:

Asperrimus


Úgy tudom hogy az úgynevezett, ismétlem egyesek kedvéért az úgynevezett mikroevolúció elfogadott mindenki által akár hívó akár nem. Hiszen a szemünk előtt zajlik. Vagyis lehet kutatni. Csak a makro része ami problémás. (fajok kialakulása pl)

2015. okt. 23. 23:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/25 anonim ***** válasza:
Ha az evolúció, miint fejlődés, akkor nem hinném, hogy a szemünk előtt zajlana bármilyen mikroevolúció. Változás van, de az annyira változás, mint ahogy a gyereked máshogy néz ki, mint te.
2015. okt. 24. 04:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/25 anonim ***** válasza:
Az evolúció a tényeknek egy bizonyos szemüvegen keresztül való vizsgálása és értelmezése. A mikroevolúció értelmezése sem mindenki által elfogadott, de vannak, akik ezt állítják. A tények egyfajta logika szerinti értelmezése nem bizonyíték, azaz nem nem maga a tény. Éppen ezért nevezhető hitnek az evolúció, mert maguk a tények többféle logika szerint értelmezhetőek, és nem lehet objektív eszközökkel eldönteni, hogy melyik igaz. Azaz választani kell ugyan, de a választást nem indokolják maguk a tények. Ez akkor is így van, ha a többség "A" lehetőséget választja, és csak kevesen "B"-t, ahhoz hasonlóan, ahogy a lóverseny eredményét sem befolyásolja külső manipuláció nélkül, hogy adott lóra hányan fogadnak. Mondható ugyan, hogy ez azért van, mert a jövő nem vizsgálható. Ez igaz. Ám igaz ez a történelem előtti múltra is, mivel nincs mihez bekalibrálni például a millió illetve milliárd évek meghatározására alkalmazott módszereket. A modern tudomány pár száz éve túl rövid idő, hogy az alapján végrehajtható legyen egy sok millió, vagy milliárd évre vonatkozó extrapoláció. Ilyen arányoknál még az sem igazán eldönthető, hogy egyáltalán egyenest, vagy görbét vizsgálunk-e. Olyan bizonyíthatatlan elméletekre kell támaszkodni például, hogy a radioaktív bomlás sebessége mindig azonos volt, meg kell saccolni a vizsgálandó anyag eredeti összetételét, amivel összehasonlítható a jelenlegi összetétel. De vannak más logikai bukfencek is. Például, akár teremtésről, akár evolúcióról beszélünk, a különféle fajok visszavezethetőek egyetlen párra, vagy példányra. Az evolúció mutációval, fokozatos átalakulással, fejlődéssel magyarázza a folyamatot. Itt is mindig éppen egyetlen példány mutálódik, módosul, fejlődik, amit átörökít az utódaira, és ezek láncolata által változnak a fajták, fajok. Ám a gyakorlat azt mutatja, hogy minél szűkebb génállományú csoportot szaporítanak, a génkészlet annál hamarabb kiürül, és a beltenyésztettségi degeneráció annál intenzívebb, ami a faj számára nem fejlődés, hanem leépülés. Nem logikus, hogy ez az általános genetikai tény másképpen lett volna a történelem előtti múltban, akkor sem, ha például a laboregér beltenyésztettsége azt okozta, hogy az egyes példányok gyakorlatilag szinte azonosak lettek genetikailag.
2015. okt. 24. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 anonim ***** válasza:

Azért a radioaktív kormeghatározásnál nem úgy van hogy az atomok viccesen érzik magukat és máshogy van kedvük bomlani. A fizika törvényeinek engedelmeskednek. És ezt a fizikában mint tudományág ismerik. Ahogy a fénysebesség sem kénye kedve szerint működik.

[link]

2015. okt. 24. 15:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/25 anonim ***** válasza:
Ami a fénysebességet illeti, nem mindenki osztja az állandóság elméletét. Persze, többen vannak, akik ezt ugyanolyan elánnal ellenzik, mint anno a Föld gömb alakúságát az elődeik, de egyről megfeledkeztek: arról, hogy bizonyítsák a fénysebesség állandóságát, mivel azt eleve állandónak vették, és megint csak borulna a bili, ha kiderülne, hogy nem így van, ez pedig nem érdekük. De ha mindettől el is tekintünk, akkor sem tudjuk egy adott kőzet, vagy bármilyen vizsgált anyag eredeti összetételét, amihez viszonyítani tudnánk a jelenlegi állapotát, így mégiscsak saccolni kell, amiből merész dolog messzemenő következtetéseket levonni bármiféle hit nélkül, és tényként beállítani.
2015. okt. 24. 22:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/25 anonim ***** válasza:

Figyelj! A hit(vallásosság) és a tudomány nem ellenségek! Nem mondanak egymásnak ellent :) Gondolj csak bele! Ha Föld egy kicsit odébb kezdett volna keringeni, akkor nem lenne élet rajta. Gondolkozz el rajta, hogy miért olyan szögben van meghajolva a tengely! Miért nem fordítva forog? Pedig megtehetné ha véletlenül jött létre, de nem így van. Ha túl sok a "véletlen egybeesés" azt nevezzük bizonyítéknak ;) Az élet fizikai, kémiai, biológiai és matematikai összhatások eredménye. A génjeidben, a DNS-edben van programozva, hogy te ki vagy. A személyiséged, a külsőd, a képességeid és a hibáid :) Ez NEM véletlen! Semmi nincs "véletlenül". Mindennek van oka és okozata--> a Biblia ezt szemlélteti is ;)

Egy szóval ezekhez a dolgokhoz kellett egy tervező. Hogy ebben a dimenzióban, univerzumban minden pontosan működjön. Ez a tervező Isten :)

2015. okt. 25. 21:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 Ozmium42 ***** válasza:

"A hit(vallásosság) és a tudomány nem ellenségek! Nem mondanak egymásnak ellent :) Gondolj csak bele!"


Bele gondoltam. A tengerszétválasztós, vízen járós, kenyérszaporítós, halottakat feltámasztós, távgyógyítós vallásosságról beszélünk? Mi sem mond ellent jobban a tudománynak manapság.


"Ha Föld egy kicsit odébb kezdett volna keringeni, akkor nem lenne élet rajta. Gondolkozz el rajta, hogy miért olyan szögben van meghajolva a tengely! Miért nem fordítva forog? Pedig megtehetné ha véletlenül jött létre, de nem így van."


Még jobb kérdés, hogy ha a Földnek ilyen jó oka van pont így keringeni és forogni, akkor miért van milliárdszor milliárd másik bolygó szerte az Univerzumban, amik forognak erre, arra, amarra, közel és távol a csillagjukhoz, vagy épp hozzánk hasonlóan jó helyen. A nagy részükön nincs élet. És a mi bolygónk a véletlen eloszlásban van pont jó helyen. Nem azért, mert különleges, vagy szándékos.


"Ha túl sok a "véletlen egybeesés" azt nevezzük bizonyítéknak ;)"


Nem. Bizonyítéknak a munkahipotézis által megjósolt kísérleti eredményt nevezzük. A te hipotézised az, hogy a Föld különleges. A cáfolat pedig az, hogy nem. Rengeteg sok a bolygó, köztük rengeteg mindenféle ilyen-olyan, és Földhöz hasonló is előfordul.


"Az élet fizikai, kémiai, biológiai és matematikai összhatások eredménye. A génjeidben, a DNS-edben van programozva, hogy te ki vagy. A személyiséged, a külsőd, a képességeid és a hibáid :) Ez NEM véletlen! Semmi nincs "véletlenül". Mindennek van oka és okozata"


Valóban. Ez a tudományos álláspont.


"a Biblia ezt szemlélteti is ;) "


A Biblia nem ok-okozatiságot, hanem láthatatlan lények önkényes beleavatkozását szemlélteti, ami a Bibliában hemzseg, napjainkban pedig semmi bizonyíték nincs rá. Az ok-okozat nem azt jelenti, hogy bármi okozhat bármit, akár mesefigurák is bolygók Naptól való távolságát is.


"Egy szóval ezekhez a dolgokhoz kellett egy tervező."


Nem kellett. Ha kellett volna, akkor a tervezőhöz is kellene.


"Hogy ebben a dimenzióban, univerzumban minden pontosan működjön."


Ezt cáfolja a kvantummechanika, amiben semmi nem működik pontosan.


"Ez a tervező Isten :)"


Vagy Törpapa? :)

2015. okt. 25. 21:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 A kérdező kommentje:

Egyetértek Ozmium42 válaszával.

"Ha Föld egy kicsit odébb kezdett volna keringeni, akkor nem lenne élet rajta. Gondolkozz el rajta, hogy miért olyan szögben van meghajolva a tengely! Miért nem fordítva forog? Pedig megtehetné ha véletlenül jött létre, de nem így van."

Ha máshogy lenne akkor nem lennénk itt nem beszélnénk róla. Ez olyan, mintha lőnél egy nyíllal valahova, és ahova érkezik oda kicsi kört rajzolnál és csodálkoznál, hogy pont ilyen kicsi körbe találtál bele.

2015. okt. 25. 23:56
 20/25 anonim ***** válasza:

Asperrimus


A fénysebességnél azért azt is vegyük figyelembe hogy ismerjük már a fotonokat, mint a fény elemi részecskéjét. amik szintén alávetik magukat az univerzum törvényeinek. Amiket szintén ismerünk már hála a fizika és a matematika terén tett erőfeszítéseknek. És nincs kivétel.

Érdemes a realitás talaján maradni mert egy idő után már semmi sem szab gátat a képzelőerőnknek. Pl mondhatnám azt is hogy a világ 6 perce lett teremtve. Ebben az esetben legyen az ötlet bármely vad, jöhet végül is.

2015. okt. 28. 23:49
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!