Sokan azt mondják magukról hogy hisznek Istenben, de elutasítják az egyházakat miért?

"Nem tudatosan, de törvényszerű az eltávolodás."

Hát azért ha valaki egy szektából jön ki, éppenséggel megtalálhatja az Istent.

Egyházakon én most a katolikus és az ortodox egyházakat értem. Valójában az eltávolodás egy olyan hívő életébe is bejöhet, aki rendszeresen látogatta az istentiszteleteket és részt vett az egyházi életben. Ha valakit egy lelki sokk ér, és nincs erős hite, akkor nem csak az Egyháztól, de Istentől is elfordulhat.

Ezt meg kell különböztetni attól, amikor valakinek magával az Egyházzal van a baja. Mert képmutató a pap, hibás tanítások vannak ott, esetleg a hívek nem viselkednek úgy, ahogy kellene. Ilyen közösségbe nem szívesen megy az ember (én biztos nem.) Luthernek is ez volt a baja, nem tudta elviselni az egyházi visszaéléseket, de ettől még Istentől nem fordult el.

Szóval én azt gondolom, hogy attól, hogy valaki magától az Egyháztól elfordul, de Istentől nem, még ugyanúgy maradhat hívő. De ehhez persze hit kell, és közösség Istennel.

# 11

"Hát azért ha valaki egy szektából jön ki, éppenséggel megtalálhatja az Istent."

Elvileg nem zárható ki, de inkább az ellenkezője a jellemező: aki szektából jön, az nagy hendikeppel indul.

Ezt a baráti körömből vett konkrét tapasztalatok alapján mondom. A negatív élményeiket betudják X, Y személyes gyarlóságának, de minden egyéb alapelv kitörölhetetlenül beléjük ivódott, és görcsösen ragaszkodnak hozzájuk. Kezdve attól, hogy sola scriptura, egészen addig, hogy a történelmi egyházak az ördögtől valók, a pápa meg maga az antikrisztus. Az imamódok közül vajmi keveset ismernek, de nem is akarnak megismerni, mert imádkozni csak "nyelveken szólva" lehet.

Szóval én úgy látom, hogy nagy a hátrányuk. A történet vége pedig az, hogy hosszú évek után mégis csak-csak egy történelmi egyháznál kötnek ki, de óvatos távolságtartással. De egy részük még innen is lemorzsolódik, és végleg ateista lesz. (Szintén konkrét példa.)

"Ezt meg kell különböztetni attól, amikor valakinek magával az Egyházzal van a baja."

Hát igen, azt nehéz megkülönböztetni, hogy mi az egyház hibája, és mi az egyháztagok személyes gyarlósága.

"Luthernek is ez volt a baja, nem tudta elviselni az egyházi visszaéléseket, de ettől még Istentől nem fordult el."

Hát én azért tragikusabbnak látom ezt az egész Luther sztorit. Nem vonom kétségbe a jó szándékát, de azért gyümölcséről ismerszik meg a fa, Luther pedig azt a gyümölcsöt teremte, hogy azért mégiscsak egyházszakadásig vitte a dolgot. Ezzel pedig egy lavinát indított el, a folyamatos egyházszakadások láncolatát, és az egyre nagyobb méretű eltávolodást az eredeti kereszténységtől.

Szóval nem, nem lehet egyedül Istent megtalálni. Istennek nem az a szándéka, hogy egyedül keressük őt, hanem az, hogy együtt találjunk Rá.

Isten nem lakozik kézzel csinált templomokban, bennetek van! Az egyházak csak tévútra viszik az embert, eltávolítanak Istentől. A tiszta forráshoz vezető egyházzal én még sajnos nem találkoztam. Olyan ez, mint amikor Isten szeretete helyett egy bálványt imádsz.

Még valami: az összes hazug vallásnak van pár jól felismerhető, közös ismertetőjegye: félelem Isten haragjától, pokol, örök szenvedés, "halálos" bűnök, csak a megfelelő vallást választó ember juthat Isten országába. Szemezgess, hányban nincsenek meg ezek a jegyek.