Pál apostol hogyhogy nem beszél a történelmi Jézusról? A názáreti és a szűz kifejezéseket sosem használja, Jézust konkrétan csak egyszer idézi?

Pontosítsunk: Pál a megmaradt írásaiban nem említi ezeket. De Pálnak voltak írásai, amik elvesztek.

Pálnak volt egy még korábbi levele is amit a Korinthusiaknak írt, és volt egy levele amit a Laodiceaiaknak írt. Ezeket a leveleit maga Pál említi a Szentírásban. Nem tudhatjuk, mi állt ezekben a levelekben. Ezek mellett feltételezhetően volt egy alexandriaiakhoz írt levele is, és még ki tudja hány.

Pál életében nem találkozott Jézussal, csak azon a bizonyos damaszkuszi úton a feltámadt Jézussal, aminek a hatására megtért. Máriával sem találkozott, csak egyetlen egyszer, amikor Mária halálos ágyához összegyűltek az apostolok.

Azért például, amiért ezt mondja:

"Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, aki érettök meghalt és feltámasztatott. Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük. Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden" (2Kor 5,17)

A Názáreti név elsősorban Jézus test szerinti származására vonatkozik, noha Betlehemben született, de Názáretben nevelkedett, ezen kívül ószövetségi prófécia teljesedett be azzal, hogy ezen a néven emlegették. Mi azért nevezzük Názáreti Jézus Krisztusnak, hogy egyértelművé tegyük, hogy azonos azzal a személlyel, aki emberként élt a korabeli Izraelben, Názáretben. Azért hívjuk pedig Úr Jézus Krisztusnak, hogy egyértelművé tegyük, hogy Ő feltámadása után megkoronáztatott dicsőségben, mint teljhatalmú Úr, Küriosz, Despota, Gazda, ahogy jobban tetszik.

Pál apostol azt mondja, ha ismertük is Jézust test szerint, többé már nem úgy ismerjük. Hanem hogyan? Szellem szerint. Pál apostol nem annyira Jézus test szerinti származásával foglalkozott, hanem a feltámadás utáni Jézussal, Akit János apostol írt le egészen pontosan a Jelenések 12-18-ban:

"Megfordulék azért, hogy lássam a szót, amely velem beszéle; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót; És a hét gyertyatartó között hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve. Az ő feje pedig és a haja fehér vala, mint a fehér gyapjú, mint a hó; és a szemei olyanok, mint a tűzláng; És a lábai hasonlók valának az izzó fényű érchez, mintha kemencében tüzesedtek volna meg; a szava pedig olyan, mint a sok vizek zúgása. Vala pedig a jobb kezében hét csillag; és a szájából kétélű éles kard jő vala ki; és az ő orcája, mint a nap amikor fénylik az ő erejében. Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobbkezét, mondván nékem: Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó, És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai."

Aki előítéletek nélkül képes ezt elolvasni és értelmezni, az elég nagy különbséget fog látni a megdicsőült Jézus, és a földi Názáreti Jézus között, noha a két személy ugyanaz, csak nem ugyanabban az állapotában. A megdicsőült Jézus szempontjából már nem hangsúlyos a "názáreti" jelző, de mint név - tehát "Názáreti" -, örökre egybeforrt a személlyel. Sőt a megdicsőült Jézus szempontjából nem hangsúlyos már, hogy Mária szűzen fogant a méhében, noha így volt, és a maga helyén nélkülözhetetlenül fontos volt, de csak Jézus megszületéséig, utána azonnal elvesztette a jelentőségét, noha mint tény, bevésődött az örökkévalóságban, hogy Mária szűzen fogant és szült.