Miért van ekkora időbeli eltérés az ortodox és a nyugati böjti időszak és a húsvét között? (újnaptár szerint ünneplő ortodoxok esetében is)

A húsvéti ünnepkört az újnaptáras ortodoxok is az ónaptár szerint számítják ki.

A Húsvét időpontja elvileg a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap. Ez a Gergeyl-naptár esetében többé-kevésbé így is van. Az ónaptár (Julián-naptár) viszont nem a valós csillagászati napéjegyenlőséget veszi figyelembe, hanem annak az eredeti dátumát, amely azóta 13 nappal eltolódott.

Van, hogy a két dátum egybeesik, de esetenként jelentős eltérések is lehetnek, ezt az azévi holdciklus határozza meg.

[link]

Nos en soha nem ertettem miert ilyen nagy az elteres.

En a kovetkezokepp szamolok: 29.5 nap egy holhonap azaz 12*29.5 =354 nap egy holdev....

Namarmost a holdhonap hol 30 hol 29 napos....

Iden marcius 23-an lesz telehold ami 21. utan van azaz a napejegyenloseg utan (most tekintsunk el attol hogy az evszazad vegeig a napejegyenloseg lenyegeben 20-an van....)

Mivel szokoev van az elteres 12 nap a holdev es fold ev kozott....

Igy kovetkezik hogy egy holdev utan marcius 11 en kellene holdtolte legyen...Valamilyen elteres miatt a naptar megis marcius 12 jelez....

Namarmost mivel ez 21 elott van hozza kell adni egy hldhonapot...es ebben az esetben 30 napos az adott holdhonap...

Igy jovore aprilis 11 en lesz a tavaszi napejegyenloseg utani elso holdtolte.....

En csak azt nem ertem miert nem pontosan 13 nap az elteres a ket naptar kozott...

Valaki le tudna vezetni mit miert es hogyan szamolnak az ortodoxok?

# 3

A Föld 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc alatt kerüli meg a Napot, ez egy csillagászati év. Ez megközelítőleg, de nem pontosan 365 és 1/4 nap.

Ezért a Julián naptárban minden negyedik év szökőév.

A Gergely naptár ennél pontosabb, ott is a negyedik év szökőév, de nem minden esetben, ha jól emlékszem a 100-al osztható évek mégsem szökőévek, de az 1000-el oszthatóak mégiscsak azok :) Ebből következik az is, hogy száz egynéhány évenként egy nappal több lesz az eltérés a Julián- és a Gergely naptár között.

További bonyolító tényező az is, hogy a keresztény Húsvét nem eshet egybe a zsidó Pászka ünnepével, ha jól tudom a Gergely naptárban ez már nem szempont, de a Julián-naptáras számolásnál igen.

Bővebben:

[link]

Nem jol tudod utolso minden 400-al oszthato ev nem szokoev....

De en a matematikai levezetest szeretnem latni nem keplet formajaban hanem a 2016-os esztendore hogy hogyan jon ki majus 1 husvet vasarnapjanak....

Azaz x a kezdodatmu amibol levonunnk annyit hozaadunk amanyit es eltojuk emenyivel igy az eredmeny majus 1....

Na jobban megnezve a 100-al oszthato de 4-el nem oszhato evekben nincs szokoev like 1900 de 2000-ben volt mert az 400-al oszthato....

De meg mindig erdekel hogyan szamitottak ki 2016-ra majus 1-et husvet vasarnapjanak....

"De meg mindig erdekel hogyan szamitottak ki 2016-ra majus 1-et husvet vasarnapjanak...."

Úgy, hogy csillagászatilag egy héttel korábban lenne, de mivel akkor van éppen a zsidó Pészah (Pászka) ünnepe, ezért egy héttel később, május 1-én van az ortodox Húsvét.

Na aszem ertem hogyan szamolnak....

Megnezik a marcius 21 utani holdtoltet...az 23 de ok le vannak maradva 13 nappal igy az nekik marcius 10...No de az kevesebb mint 21 igy hoxzzaadjak a 30 honapos holdhonapot...

Az lenyegeben 23+30 mivel visza kell adni az elvett 13 napot igy aprilis 22 jon ki teleholdnak de mivel el kell tolni meg egy hetet no igy kijon a majus 1....

A problema az hogy 2018-ra nem igaz mivel telehol marcius 31-en lesz igy az marcius 18 regi naptar szerint ami eseten ujabb pothonapot kellene hozzaadni megsem teszik igy 1 het kulombseggel van a husvet....

Szoval az algoritmus meg mindig kerdeses....

Es nem matematikai hanem ahogy felvazoltam a katolikus husvetszamitast az elozo hozzaszolasban....