Reformátusként vehetek-e evangélikusoknál Úrvacsorát?

ez egy jehova tanúja volt, ők mást értenek biblia alatt, persze sok helyen van egyezés, de az ő bibliájuk nem biblia, ha átírod a micimackót az nem a micimackó igaz? ugyan így a JT biblia nem biblia

a válasz amúgy igen, vehetsz, a két felekezet között interkommunio van, igaz nem egy logikus dolog, és ezért inkáb kerülni illik, de ha akarsz vehetsz

Durva? Élelmiszer?

Ezt akkor nem élelmiszernek tulajdonítjuk, hanem komolyan gondoljuk Jézus haláláról való megemlékezést

(1Korintusz 11:27–29) 27 Következésképpen, aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr poharát, vétkes lesz az Úr testét és vérét illetően. 28 Az ember először is tartson önvizsgálatot, hogy alkalmas-e rá, és úgy egyen a kenyérből és igyon a pohárból. 29 Mert aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet.

Néhányan fogyasztottak ugyan az emlékjegyekből, de később felismerték, hogy nem kellett volna. Azokat, akik jogosan fogyasztanak az emlékjegyekből, Isten választotta ki, és Isten szelleme a bizonyság erre (Róma 8:15–17; 2Korinthus 1:21, 22). Nem a személyes döntésük vagy elhatározásuk teszi őket erre méltóvá. Isten 144 000-re korlátozta azoknak a számát, akik az egekben fognak uralkodni Krisztussal, ami viszonylag kicsi szám, összehasonlítva mindazok számával, akik javukra fordítják Krisztus váltságát (Jelenések 14:1, 3). A kiválasztás Jézus napjaiban kezdődött, amiből az következik, hogy ma már csak kevesen fogyasztanak az emlékjegyekből. És ahogy utoléri a halál néhányukat, ennek a számnak csökkennie kell.

Faragó Máté rosszul tudja. Vehetsz úrvacsorát, sőt, csatlakozhatsz is gyülekezethez oda-vissza. Egyházközi egyezmények szavatolják, hogy a történelmi protestáns egyházak nemcsak a keresztséget fogadják el kölcsönösen (mint a katolikusok és ortodoxok esetében), de a második sákramentumot, az úrvacsorát is (a két szín alatti úrvacsoraosztás és a hasonló úrvacsoratan miatt).

A protestánsok egyébként is mindenkinek kiszolgáltatják az úrvacsorát (katolikusnak, mormonnak, buddhistának, muzulmánnak, ateistának is), csak figyelmeztetnek, hogy aki méltatlanul veszi, ítéletet eszik és iszik magának.

Tehát a protestánsok AZ EGYÉN LELKIISMERETÉRE bízzák az úrvacsoravételt, de egymásét hivatalosan is elismerik.

Mi több: szintén egyházközi egyezmények szavatolják a gyülekezeti átjárhatóságot is. Ahogy egy római katolikus is átcsatlakozhat egy örmény vagy görög-katolikus gyülekezethez újrabérmálkozás vagy újbóli elsőáldozás nélkül is, úgy a protestánsoknak sem kell újra konfirmálni, ha felekezetet váltanak.

Ez főleg arra az esetre van kitalálva, ha pl. egy unitárius vagy evangélikus olyan faluba költözik, ahol csak református gyülekezet van (vagy fordítva). Ilyenkor az anyaegyház a protestáns gyülekezethez való csatlakozást javasolja a katolikus helyett (legalábbis addig, míg saját felekezetének is meg nem alakul a gyülekezete a településen - olyankor értesítik). Ezek a felekezetek a konfirmáció megismtlése nélkül is átjárhatóak.

5-ös

Csak óvatosan! Az unitáriusok szorosan véve nem is számítanak kereszténynek, mivel tagadják a Szentháromságot...

Lora Laci, a véleményedtől függetlenül is kölcsönös úrvacsorai közösség van az evangélikus, református és unitárius egyházak közzött (tájékozódj!), mint ahogy közös teológiai intézetben is tanulnak Erdélyben (Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet), bár eltérő szakokon, természetesen. A Teológiai Intézetnek is felváltva vannak református, unitárius és evangélikus rektorai.

Az úrvacsorai közösségnek semmi köze nincs a szentháromságtanhoz (mindenki abban hisz közben, amiben akar), csakis az úrvacsoratanhoz van köze. Abban pedig nincsen különbség, ezért fogadják el kölcsönösen:

egyik egyházban sincs transzszubsztancia, azaz nem hiszik a bor vérré, a kenyér Krisztus testévé változtatását (csiribú-csiribá), hanem tisztán szimbolikus, lelki erejű emlékező szertartásként veszik az úrvacsorát, méghozzá két szín alatt (kenyér és bor), Krisztus parancsa szerint ("ezt cselekedjétek az én emlékezetemre").

Az úrvacsoratan alapjaiban közös tehát, aminek semmi köze a szentháromságtanhoz. Mivel nincs "átváltoztatás" és megvalósul a két szín alatti áldozás, az apostolok módján, a jézusi parancs szerint, az úrvacsora kölcsönösen elfogadható és el is fogadott. Hogy közben ki mit hisz, az már magánügye, lelke rajta, Isten előtt számol el vele (de mindhárom egyház tanítása szerint kölcsönösen vehető úrvacsora, tehát teljes úrvacsorai közösség van).

A "keresztény", "keresztyén" kategória általad felvázolt behatárolása pedig már eléggé önkényes. A keresztény szó a christianus, krisztusi fordítása, a Krisztus útján járót, az Ő tanításai szerint élőt jelent. Ebben az értelemben az unitáriusok nagyonis keresztyének, hiszen hisznek Krisztus messiási és prófétai voltában, követik és megtartják tanításait, csak a szentháromságban nem hisznek. Magyarán nem tekintik Istennek Krisztust, ami nem jelenti, hogy nem kereztények (a mohamedánok sem tekintik Istennek Mohammedet, mégis a tanításai szerint élnek és mélyen, vallásosan tisztelik, ember-prófétaként - ahogy a buddhisták sem tekintik Istennek Buddhát).

Ezen sokat lehet vitatkozni, bár nem nagyon érdemes (ezen hitviták javarészét a középkorban lefolytatták már párszor, csak ismételgetni lehet). Én is református, szentháromsághívő vagyok (annak ellenére, hogy az eszemmel tudom és elfogadom, hogy a szentháromságra vonatkozó legfőbb bibliai hivatkozások, amint azt a bibliakutatás bizonyította, valóban utólagos betoldások, de a hit nem tudomány, hitem szerint én is isteni személyként tekintek Krisztusra).

A kérdés viszont itt nem ez volt, hanem az, hogy vehetnek-e úrvacsorát kölcsönösen a protestáns egyházak. Ez a három mindenképp vehet, függetlenül az eltérő szentháromságtantól (mert az úrvacsoratan nem eltérő). Teljes és kölcsönös úrvacsorai közösség van érvényben mindhárom között.