Miért vannak női lelkészek?

# 10

"Felhívom a figyelmed, hogy önkényesen magyarázol bele dolgokat egy mondatba."

Az te vagy, aki belemagyaráz, Dantenak teljesen igaza van.

Szent Pál Timóteusnak, Efezus első püspökének a gyülekezet vezetésével kapcsolatos útmutatás ad, nem a közoktatásról értekezik.

Hoffman Józseftől és a vele egyetértőktől szeretném kérdezni: ha egy nő vezető, az nyilván baj szerintetek, oké!

Mit mond a Biblia az olyan tutyimutyi férfiakról, akinek a fizetése csak vegetálásra elég, így a nő kénytelen vezetőként dolgozni, hogy a család megéljen?

Mondjuk, hogy a gyerekek jövője is biztosítva legyen.

Ez nem gond-e a férfiakat tekintve a Biblia szerint?

Vagy ha egy férfi pl. olyan rossz vezető, hogy csődbe vinné a céget, de van nő aki rátermett, és megmenti a csődtől.

A Biblia akarata-e, hogy csődbe menjen egy cég, de legalább férfival az élén?

A "cég" bármire behelyettesíthető.

Pál levelei nem törvénykódexek! Minden rendelkezés helyhez és korhoz kötött, abban a helyzetben azt követelte az egyház eredményessége (meg a korszellem is tükröződik nyilván). Ennek okát megtalálod 2Timóteus 3:6-ban, mégpedig hogy a gyülekezet nőtagjait "beetették" tévtanokkal. Ilyen tévtan például hogy a házasságot megtiltották (1Tim4:3). Nos és ezért ad Pál ebben a fejezetben útmutatásokat a férfiaknak és nőknek.

Aki szerint ezen múlik hogy egy gyülekezet mennyire keresztyén, az egyrészt kiheréli az Evangéliumot, másrészt Jézus által mondott, Máté 22:37-40-ben leírt "törvény summáját" elfelejtette, ezrét bemásolom:

"Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

Ez az első és nagy parancsolat.

A második pedig hasonlatos ehhez: szeresd felebarátodat, mint magadat.

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták."

Szia!

Véleményem szerint nem arról van szó,hogy nő nem taníthat a gyülekezetben,hanem inkább arról,hogy egy keresztény házasságban ne a nő legyen a szellemi vezető,hanem a férj,mivel a nők a bűnbeesés miatt nyitottabbak a szellemi megcsalattatásra.( 14.vers)

Mire alapozom ezt?

1.A szövegösszefüggést nézd meg:nem istentiszteletről beszél Pál,hanem először az ima alkalmakról,majd a férj-feleség viszonyról.

2.Minden verset az Újszövetség egészének fényében kell értelmezni.Az Újszövetségben pedig vannak női szolgálók,mint például Priszcilla,aki Akvila felesége volt,és mindketten Pál munkatársai voltak az evangélium hirdetésében.

A Róma 16:7-ben pedig megemlít egy Junia nevű személyt is,akit Andronikussal együtt Apostolnak nevez.Egy apostol feladatához tartozott az Ige tanítása.

Aranyszájú Szent János azt írta róla: „Köszöntsétek Andronikuszt és Juniát [...] ők kiemelkedők az apostolok körében. Már az apostolok között lenni nagy dolog. De kiemelkedőnek lenni közöttük, gondoljunk bele, milyen csodás áldás az! Kiemelkedők voltak tetteik és igaz cselekedeteik miatt. Bizony, mily nagy lehetett ennek az asszonynak a bölcsessége, hogy méltónak találtatott az apostol címre!" (Joh. Chrysostomos, In ep. ad Romanos 31.2, PG 60.669-670.)

A Róma 16:1 ben pedig Fébe (nő) a kenkhréabeli gyülekezet szolgálója,a görögben diakónusa.A diakónusnak pedig a püspökhöz hasonlóan tanításra alkalmasnak kell lennie! (1.Tim 3:2 és 8.vers)

Kérdező, ahhoz mit szólsz, hogy a Bibliában vannak női próféták, és a próféták lelki vezetői funkciót töltöttek be.? Hallottál róluk egyáltalán?

Te betartod azt a részt, hogy "az asszony maradjon csak csendben"?

A nőket ki teremtette?

Jézus csak a férfiakért halt meg?

Ezekre a kérdésekre találd meg a helyes választ és a saját kérdésed sem lesz többé kérdés számodra.

# 12-es hozzászólónak.

Az ilyen kérdések csak a világban merülnek fel, igazi és érett keresztyének között sohasem.

Ez ugyanis hit kérdése. Hisz-e az asszony az Úrban annyira, hogy be fogja tölteni az ő és családja szükségeit akkor is, ha a férje (még) nem igazi vezető? A hívő asszony imádkozik rendületlenül, hogy az Úr tegye alkalmassá a férjét a család vezetésére és eltartására, NEM pedig átveszi a férje szerepeit!

Az feleségek kötelessége ez:

"Hasonlóképpen az asszonyok engedelmeskedjenek az ő férjüknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednének is az igének, feleségük magaviselete által ige nélkül is megnyeressenek" (1Pét. 3:1)

Istennek talán "cégekre" van gondja?

Nekünk, hívőknek sem az "idelentvalókkal" kell elsősorban törődnünk, hanem az "odafelvalókkal". (Kol. 3:1-2)

A nem hívő "tutyimutyi" férjekkel kapcsolatban: első sorban is meg kell térjenek. A feleségeiknek is először meg kell térniük, ha segíteni akarnak nekik, a családnak.

Amíg Istennel nincs rendezve a kapcsolata valakinek, addig minden más megoldás hiábavaló, csak kozmetikázása a problémának, a bűnnek.

Hát, József, az ima nem a legjobb választás, ha nagy a baj.

És, ha nagy a baj, akkor cselekedni kell, férfinak vagy nőnek, nem imádkozni és várni.

Amit mondasz, az elméletben lehet, hogy oké, de gyakorlatban nem működik.

Az, hogy egy nő csak birkaként lesse, hogy a férje tönkreteszi pl. a családot, és imádkozzon...

Nem egy jó tanács!

Ha valaki ténylegesen újjászületett hívő, akkor az ima a legjobb választás ha baj van. Akár kicsi a baj, akár nagy. De utóbbi esetben különösen.

Ha valaki azonban csak névlegesen keresztyén, mert valójában sosem tért meg biblikus módon, akkor az ima valóban hiábavaló. Csak azok terjeszthetik kéréseiket Isten elé, akik valóban az Övéi. Csak azok szólíthatják Istent Atyának, akiket Jézus Krisztus vére megtisztított a bűneikből.

Isten a hitet, és a hitnek megfelelő az engedelmességet áldja meg. Így van ez már Ábrahám ideje óta, akiről ezt mondta Isten: "És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őneki igazságul." (1Móz 15:6)

Háromszor idézi ezt a verset az ÚSZ (Gal 3:6; Róm 4:3; Jak 2:23), érdemes ezeket is tanulmányozni.

Végső soron Isten egy dolgot vár el az embertől: hogy higgyen Ő benne, és Ő neki. Higgyen Istenben azért Aki Isten, és higgyen abban, hogy amit ígért, azt teljesíti.

Ha az ember a maga kezébe veszi a dolgok intézését, és nem vár Istenre, akkor ezzel azt mutatja, hogy nem hisz abban, hogy Isten beteljesíti, amit ígért.

Legyen intő példa Saul király, aki nem várt Sámuel prófétára, amikor várnia kellett volna, hanem maga kezdett cselekedni. Ezért aztán később mindent elveszített. (1Sám. 13)