Miért nincs sokaknak hite?

"Miért nincs sokaknak hite?"

Honnan veszed,hogy nincs nekik? Azért,mert nem abban hisznek amiben te?

Hinni sok dologban lehet.

Hite mindenkinek van, sőt, vallásos hite is mindenkinek van. Ez elsőre kissé furán hangozhat, de gondolkodjunk el egy kissé a dolgokon. A görögök szerint az emberiségnek három nagy korszaka lesz, ezek sorrendben a következők: vallás, tudomány, filozófia. A görögök viszont nem a történelem feltalálói, ezért menjünk még visszább az időben. Az ősembernek és a törzsi kultúráknak még nagyon kezdetleges eszközei voltak a körülöttük lévő világ megértésére, ezért kifejlesztették a vallást. Mindig volt egy olyan példány köztük, aki egy kissé máshogy viselkedett, gondolkodott. Egy idő után, nagyjából a mezőgazdaság hajnalán a vallás és a tudomány elkezdett szétválni, ekkor alakult ki a matematika. A görögök és elődeik pedig együttesen megalkották itt, európa környékén a filozófia nevezetű dolgot. Ennek a háromnak kb. ez a gyökere.

Hasonlítsuk össze őket, ehhez pedig elég egy dolgot megkérdezni. Mi a cél? Az, hogy a mai vallásnak mi a célja, passzolok, de a kezdetekben a világ megismerése volt. A tudományban a mai napig ez a cél, a filozófia pedig az a dolog, ami egy harmadik irányból közelíti meg ugyanezt.

Kezdetek kezdetén, azért volt a vallás a domináló, mert az emberek nem voltak elég értelmesek, nem kérdőjeleztek meg semmit, amit egy vezető mondott. Az évek, évszázadok és ezredek múlásával egyszerűen megrendült a hit a vezetők igazmondásában és elkezdődött a válaszok keresése. A tudomány már létezett, még nagyon gyerekcipőben járt, de ez kínálta a legjobb választást. A tudomány a földhözragadt embereké, mert mindent az emberi gondolkodás keretein belül maradva, szigorú szabályokat betartva magyaráz. A modern tudomány pedig lassacskán olyan elvonttá válik, hogy nehéz lesz eldönteni, ki mond igazat és ki nem. Nemsokára ezzel fog beköszönteni a filozófia kora, ahol már nem a merev szabályok lesznek a lényegesek, mert azokat a számítógép utólag hozzáadja majd az elméletekhez.

Ezzel tulajdonképpen mind a három ág, ugyanazt teszi, meg akarja ismerni a világot. A módszerek különbözők, a korok eltérők, az ember fejlettségi szintje más és más. Nem kötelező Istenben hinni, nem kell a gravitáció létezésében sem hinni, de az biztos, hogy nem léteznek hitetlenek.

A hitetlen kifejezés nem értelmes, hiszen, mindenki annak a vallásnak a tagja, aminek a létrejötte a körülöttünk lévő világ magyarázatára volt szükséges. Vagyis, hívjuk akárhogy, mindenki hívő és vallásos. Az már más kérdés hogy lokális vagy nonlokális rendszerről beszélünk.

Elég nagy butaságokat is mondasz.

"A modern tudomány pedig lassacskán olyan elvonttá válik, hogy nehéz lesz eldönteni, ki mond igazat és ki nem."

TE nem tudod eldönteni. Más meg tudja, és ne beszélj az ő nevében.

"Nemsokára ezzel fog beköszönteni a filozófia kora, ahol már nem a merev szabályok lesznek a lényegesek, mert azokat a számítógép utólag hozzáadja majd az elméletekhez."

Na, ez aztán tényleg hétmérföldes butaság.

Ha NEM értesz az adott témakörhöz, akkor ott semmi hasznosat nem tudsz kitalálni. A szobatudósok kora már lejárt. Ha azt mondod egy számítógépnek, hogy "csinálj örökmozgót" - azt fogja válaszolni, hogy ilyen NINCSEN.

Akármit is mondasz neki, CSAK azt fogja tudni megoldani, amit már más programozók beletettek.

DE akkor a programozó tudását látod, nem a gépét!

Hogy az első kiemelt szövegre magyarázatot adjak, itt egy példa. Mikor Tom Hales bebizonyította a Kepler-sejtést és elküldte az Annals of Mathematics-nak, hogy ellenőzés után leközöljék, az Annals hosszú idő után egy e-mailt küldött vissza ezzel a szöveggel "A bírálók nincsenek abban a helyzetben, hogy megállapítsák a bizonyítás helyességét és a jövőben sem lesznek abban a helyzetben. Erejük végére értek.". Ennek ellenére később közölték, de azzal a kommentárral, hogy nem vállalnak felelősséget érte, mert nem voltak képesek 99%-nál pontosabban ellenőrizni. Mint látod a szakértők sem tudták megmondani, hogy Hales hazudott vagy tévedett-e.

A második kiemelt szövegrészt meg nem úgy kell érteni, hogy hülyék hülyeségeket hordanak össze, majd egy számítógép megfejti belőle a kvantumösszefonódást, vagy létrehoz egy mesterséges genomot. Én ezt úgy értettem, hogy az élen járó tudósok, akik tanult, szakmailag megalapozott háttérrel rendelkeznek, egyre többet fognak számítógépekre támaszkodni, ahogy az a négyszínsejtés bizonyításánál történt, de elég arra gondolni, hogy a nagy hadron ütköztetőben is számítógépes adatfeldolgozás megy (mellesleg még az ottani méretes szuperszámítógép park sem képes elég pontos adatfeldolgozásra). Mivel egyre több és több számítógépes számítás lesz az elméletekben, így egy idő után a tudósnak csak meg kell írnia egy programot, és az utat talál magának a probléma leküzdésére. Itt már nem oldja meg a problémát közvetlenül a tudós, csak megmondja a gépnek, hogy mik alapján számoljon, majd a kapott eredményt értelmezik.

Mellesleg van örökmozgó. Elég ha egy kör alakú sínpályára szupravezetőt öntesz és elindítasz rajta egy vonatot. Ez addig megy majd körbe, amíg a szupravezető tulajdonságai változatlanok. Laboratóriumi körülmények közt ez örökmozgó. Kissé érzéketlenem szerkezet a gömböc, ami egy két súlyponttal rendelkező test, mellesleg magyar találmány. Ha ezt egy irányba meglököd, akkor környezeti behatásoktól függ, de örökké mozoghat.

Kedves kommentelő, elhiszem, hogy ezen az oldalon legtöbbször olyan emberekkel találkozol, akik gondolkodás nélkül válaszolnak, de nem mindenki ilyen és te se légy ilyen a jövőben. "Kérdezz mielőtt cselekszel!"

Akkor nézzük még egyszer:

az tényleg igaz, hogy a modern tudomány egyre kevésbé érthető. DE ennek ellenére továbbvinni (újat felfedezni) CSAK az tudja, aki megértette! Ez a jövőben is így lesz.

Az is igaz, hogy a tudósok egyre többször támaszkodnak segítségre (pl. számítógépre) az észt nem, csak számítási kapacitást igénylő feladatoknál.

DE csak ezeknél! Felfedezés tényleg csak úgy lesz ebből, ha a tudós:

- ÉRTI, hogy hogyan működik az egész,

- JÓL kérdez,

- és KÉPES értelmezni a választ.

A gép mindenütt csak számol, és az értelmet az ember adja hozzá. A gép kikeresheti a lehetőségeket - azokat is, amelyeket az ember csak nagyon sokára találna meg, és azokat is, amelyeket az ember agya automatikusan kidobna a szemétbe - de CSAK azt tudja kikeresni, amit beleprogramoztak. Ehhez pedig a programozási tudáson kívül a tökéletesen megértett tudományos háttér is kell.

Örökmozgón pedig azt értjük, ha energiát lehet kivenni belőle, és így is örökké mozog.

A felosztásod (vallás-tudomány-filozófia) azért sem jó, mert ezek nem egymás után következő fogalmak, és nem is ugyanaz a feladatuk.

A vallás és a tudomány egyidős - és, amíg a vallás egy átfogó képet szeretne adni, addig a tudomány NAGYON részletes, de csak a kutatható dolgokkal foglalkozik.

A filozófia pedig teljesen más: sokkal későbbi találmány, és nagyon-nagyon átfogó képet ad csak. Sokkal távolibb dolog, mint akár a vallás, és csak a legvégsőbb kérdésekkel foglalkozik, de ezekre sem megoldásokat ad, csak ötleteket. Még csak lehetőségeket sem, mert ezekről is a tudománynak kell kiderítenie, hogy melyik lehetséges egyáltalán.

Ezzel egyetértek, a tudósnak rendelkeznie kell ezekkel a tulajdonságokkal. Az örökmozgó kérdésében ezek szerint tévedtem, a szó szó szerinti értelmezése miatt.

Felosztást illetőleg, meg kell jegyezzem, hogy ezek nem olyan fogalmak, mit az egész számok, ahol az 1 után kettő jön és nincs az egész számok halmazán értelmezett átmenet. A vallás-tudomány-filozófia fejlődési útvonalon nem lehet egy határozott vonalat húzni, ami megmutatná az egyik korszakból a másikba való áttérést. Azzal vitatkoznék, hogy a vallás és a tudomány egyidős, de ez nem ide tartozik, viszont nincs teljesen igazad, mikor azt jelented ki, hogy a vallás-tudomány-filozófia nem egymást követő fogalmak. A dolog sajnos nem olyan egyszerű, hogy ezt csak így ki lehessen mondani, ugyanakkor az én állításom, miszerint ez a hármas egymást követő fogalom, sem teljesen igaz. Tulajdonképpen a kettő kombinációja az igaz, mert megjelenésük nagyon rövid idő alatt bekövetkezett és egy bő kétezer éve mind a három létezik és egymás mellett él, de azt is be kell látni, hogy a dominanciájuk más. Az idő előrehaladtával az istenhithez, totemimádáshoz hasonló dolgokat a tudomány váltotta fel, mint domináns, elfogadott világdefiníció.

A görögök felsorolása "vallás-tudomány-filozófia" és a mai történelemtudomány elfogadott nézetein továbbindulva nagyjából ezt a jövőképet kapjuk: A vallás még jobban gyengül, talán el is tűnik, a tudomány egyszerű eszközzé csökevényesedik, mely a filozófiai állítások igazságtartalmát fogja igazolni vagy cáfolni.

Nem mondom, hogy ez biztosan így fog történni, de az eddigi fejlődéstörténetből kiindulva és a mai tendenciákat figyelembe véve igen csak valószínűsíthető. Végül is a vallás korszakát már felváltotta a tudomány korszaka hivatalosan is.

Azzal pedig nem cáfoltál meg, hogy leírtad az egyes ágak tevékenységét. Ebből nem következik, hogy valamelyik is, nem az általam állított "körülöttünk lévő világ definiálása" tevékenységet végezné. Az teljesen mindegy, hogy melyik mennyire alapos vagy átfogó (mondj már nekem valamit, ami nem kutatható), mert a hit szempontjából a kopaszodó fejbőrön is és a dús hajkoronájú fejbőrön is van hajszál.

Úgy látom, közeledik az álláspontunk :-)

"Az idő előrehaladtával az istenhithez, totemimádáshoz hasonló dolgokat a tudomány váltotta fel, mint domináns, elfogadott világdefiníció."

Ez igaz - de ettől még a vallás soha nem szűnik meg, mivel olyan kérdésekre is válaszol, amelyekkel a tudomány nem foglalkozik. Tehát bizonyos területeken továbbra is uralkodó marad, változatlanul.

"A vallás még jobban gyengül, talán el is tűnik"

Nem tűnik el, legfeljebb szétválik annyi ágra, ahány hívő lesz.

"a tudomány egyszerű eszközzé csökevényesedik, mely a filozófiai állítások igazságtartalmát fogja igazolni vagy cáfolni."

Na, ez NAGYON nem igaz!

Ha a filozófia irányítaná a tudományt - ráadásul úgy, hogy nem is lennének tudósok - akkor a tevékenység kimerülne a szokásos "csinálj aranyat, csinálj örökmozgót, csinálj örök életet" körben.

Fogd már fel, hogy a tudomány CSAK és KIZÁRÓLAG úgy fejlődhet, ha valaki MEGÉRTI az adott részét, és KÉPBEN VAN még sok más részterülettel is!

A tudomány addig fog működni, míg akad ilyen ember, és ez a tevékenység bonyolultságban, tudásigényben, stb. messze nagyságrendekkel a filozófia fölött lesz mindig!

Természetesen a tudományos célok elég nagy részét a tudósok fogják kijelölni, a tudomány - és NEM a filozófia - alapján. Mivel ők értenek hozzá, a filozófusok meg nem, és ez szükséges a tudomány fejlődéséhez és normális működéséhez. A filozófus is adhat célt, amit a tudomány majd kutat, ha kutatható - de nem ez lesz a lényeg.

A filozófia csak nagyon-nagyon általános dolgokat tud, és csak megfogalmazni. Lehet az a stratégiai cél - de, ha ebből kihagyják a tudósokat, akkor az emberiség nem fejlődik tovább, zsákutcába jut.

Ez azt jelenti, hogy a filozófia NEM veheti át a meghatározó szerepet.

Nem értem, hogy miért hajtogatod ezt. Nem állítottam olyat, hogy a jövőben majd nem lesznek tudósok vagy olyan emberek viszik előre a társadalmat, akik nem értenek még ahhoz se, amiről beszélni szeretnének. Igen, lesz tudós. Igen, a tudós érteni hogy a tudományához. Igen, a tudomány nélkülözhetetlen a fizikai világban.

A szövegrész, amiből idézgetsz, csak egy elképzelt világ leírása. Ott csak azt akartam bemutatni, hogy ez a jövendölés hogyan következhetne be.

A filozófiát meg ne a tudomány helyébe lépő dolognak képzeld el, az csak célokat jelöl majd ki, ahogy már napjainkban is sokszor teszi. A tudomány egy kőműves, aki állandóan falat épít, a filozófia pedig az, aki megmondja neki, hogy miért teszi ezt.