Van-e okunk hinni Istenben?

Mire gondolsz?

1: Azért hinni, mert ettől talán jobb lesz az életed.

Ha hívő természet vagy (nem gondolkodó), és nem is akarsz túl bonyolult dolgokkal foglalkozni, vagy sokat tanulni, akkor feltétlenül.

2: Ha félsz a büntetésétől, akkor viszont inkább próbálj meg ebből kiutat keresni. A Stockholm-szindróma nem egy elérendő cél.

3: Ha gondolkodó, a valóságot kereső ember vagy, akkor semmiképp. Egész életedben gyötörni fog, hogy értelmetlenül kell hinned bizonyíthatatlan dolgokban.

Van akinek van oka, van akinek nincs. Aki soha nem kapott a szüleitől szeretetet, csak ellátást, azon például nem csodálkozom, hogy nem hisz. A világnézetünket, értékítéletünket nagyban befolyásolja a gyermekkor, a családi háttér. Nem az a lényeg, hogy járattak-e kiskorunkban hittanra.

Objektív képünk a világról, és magunkról egyébként sem lehet. Ha megnézünk egy híradót manapság, tele van bűnügyi hírekkel, szerencsétlenségekkel. A másik csatornán szinte csak pozitív eseményekről beszélnek. Mindkettő igaz, és minden történést nem lehet bemutatni. Az a kérdés mire akarunk fókuszálni.

Az is nagyon számít, hogy kinek melyik agyféltekéje a domináns. Ha valakinek a bal féltekéje az uralkodó, akkor a hitre nyilván kevésbé fogékony, és igyekszik minden témát a józanész logikájával racionálisan megközelíteni.

Csodálatos az emberi agy, hogy bizonyos fokig képes változtatni a saját működésén. Ha akarjuk, tudatosan fejleszthetjük egyik, vagy másik agyféltekénket. Az akaratnak nagy hatalma van, ezért fontos tisztában lennünk a személyes motivációnkkal.

"Van akinek van oka, van akinek nincs. Aki soha nem kapott a szüleitől szeretetet, csak ellátást, azon például nem csodálkozom, hogy nem hisz."

De bírom az ilyen gőgös, pökhendi módon kategorizáló megnyilvánulásokat :D

Tehát szerinted kétféle ember létezik a Földön: az egyik a hívő, akit szerettek a szülei, a másik pedig az ateista, akit sosem szerettek a szülei, csak eltartották mint a malacot az ólban. Gratulálok az elmés megfogalmazáshoz. Gondolom téged is csak eltartottak, hogy ilyen lett a világlátásod.

Eleve az, hogy gondolsz Istenre, hogy van-e, bizonyítja, hogy van felsőbbrendű - Isten.

Miért nem próbálsz meg egyszer őszintén imádkozni, csak elmondani Istennek, hogy ha ő van, győzzön meg téged.

Ha a Bibliát kinyitod, és pl János evangéliumát elolvasod, szintén sokat fog neked segíteni