Itt Magyarországon mennyire lehet elterjedt a keresztény hívők között ez a lapos Föld dolog?

T.. Kérdező!

Én is ismerek ilyen személyt, aki ezt kezdi hangoztatni. De aki azt irta, hogy a a Biblia is ezt állitja, az nem olvasta a Bibliát. Ugyanis több ezer évvel ezelőtt irta Jób a 26:7 versében a következőket: "Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és FÜGGESZTI FEL A FÖLDET A SEMMISÉG FÖLÉ."

Az Ésaiás 4O:22 pedig ezt irja: "Ki ül a föld KEREKSÉGE fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifesziti, mint a sátort, lakásra..."

Valóban a Biblia nem tudományos kézikönyv. De ahol hivatkozik ilyen témára, mindig pontos.

Tehát már itt megemlitette, hogy a föld 'gömbölyü, és a semmiben függ'. Ma már tudjuk, hogy a föld nem teljes mértékben gömb alaku. Azt is tudjuk, hogy a gravitáció tartja fenn. De az akkor élt emberek, akik leirták ezeket a tényeket, nem ismerték még a gravitáció fogalmát. Még nagyitók, teleszkópok sem léteztek. Mégis pontos információt adtak a földről. Vajon honnan tudták mindezt? Nyilván, hogy Isten ihletése alatt irták le ezeket a szavakat.

Akik ma a 'lapos föld' elmélettel jönnek elő, hát nem is tudom, mit mondjak felőlük. Visszatérnek a középkorba, amikor mindenféle hihetetlen mesét mondtak a földről.

Üdvözlettel: Judit!

Molnár Sándorné(#21): "több ezer évvel ezelőtt irta Jób a 26:7 versében a következőket: "Ő terjeszti ki északot az üresség fölé és FÜGGESZTI FEL A FÖLDET A SEMMISÉG FÖLÉ."

Jób könyvéről:

[link]

"A modern bibliatudósok szerint azonban az a valószínű, hogy a teljes könyv valamikor a babiloni fogság után keletkezett (legkésőbb az i. e. 3. század végén, de inkább az 5. században)"

Tehát kb. akkor keletkezett, amikor Arisztotelész élt, vagy kb. 100-150 évvel régebben, de ő csak egy volt az ógörög zseniális tudósok közül. A görögök igen gyorsan tisztába jöttek azzal, hogy az égitestek a "semmiben" függeszkednek, és bolygókat képzeltek a "semmibe", amin akár más életek is lehetnek, mint a Földön. Tudjuk, hogy a görögök már az i.e. 6. sz-ban úgy képzelték, hogy a "levegőben" lebegnek azok a "tárgyak" (akkoriban nem gömbökben gondolkodtak ők sem), amiken lehet lakni, élni, és biztos, hogy már jóval korábban is ezt képzelték.

Mellesleg Arisztotelész azt állította, hogy a világegyetem körülhatárolt, és nem terjed a végtelenségbe (mint ahogy az utóbbit jelenleg is sok szakember véli - bár kissé elvontabb formában -, az előbbi pedig lehetőségként most is felmerül, igaz sporadikusan). Ő az éterelmélet híve volt, de az, hogy a semmiben lebeg a Föld, na, olyat a ma tudománya se állít, mert egyszerűen a semmi az kb. olyannyira értelmezhetetlen emberi kitaláció, mint különálló természeti fogalomként kezelni az árnyékot.

A Biblia nem egyszerre íródott meg kb. 3500 évvel ezelőtt. Közel 1500 éven keresztül folyamatosan születtek meg az újabb részletei, és Jób könyve csak egy volt ezek közül, amikben a görög tudományos ismeretek, nézetek, világfelfogás bővülve, változva újra és újra megjelent, akár az Újtestamentumban is, és más ókori népek nézeteiben is.

A Biblia a Jób könyve írását megelőző időkben íródott részei azonban semmiféle "semmiben" való függeszkedésről nem írnak (és ráadásul a "semmiben" való függeszkedés képzete megelőzte a gömbölyű Föld képzetét, vagyis ebben a "semmiben" függeszkedtek a kerek és lapos Földek is), vagyis abban a korban, amikor még más népek sem gondolkodtak "semmiben" való függeszkedésről. Tehát a Biblia még csak nem is az elsők között képviselte ezt a nézetet.

Molnár Sándorné(#21): "Az Ésaiás 4O:22 pedig ezt irja: "Ki ül a föld KEREKSÉGE fölött, amelynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifesziti, mint a sátort, lakásra..."

Ennél sokkal több idézettel lehet alátámasztani, hogy bizony a Biblia egyértelműen egy kerek, lapos korongnak képzeli a Földet.

A Biblia rengeteg helyen használja a gömb szót, de a Föld alakjáról egyértelműen kerekként beszél, mint minden korabeli egyéb népek is. A Biblia egyértelműen a sokkal régebbi mezopotámiai mítoszokban elképzelt kerek lapos földről beszél, mint ahogy azt más korai biblikus időkben élő népek is tették:

[link]

Ilyen a mezopotámiai lapos Föld elképzelés. Természetesen kerek. Ha azt állítjuk, hogy a Biblia kerek földről ír, akkor az éppen hogy cáfolja azt a nézetet, hogy a Biblia gömb alakú földről írna.

Mi is csak azért mondunk olyat, hogy kerek Föld, mert egyszerűen az ókor elején mindenki laposnak és kereknek hitte a Földet (olykor négyszögletesnek is, és ez az elképzelés is megjelenik a Bibliában egyszer, nemcsak a kerek), és egyszerűen minden mai nyelvben is változatlanul fennmaradt ez a nyelvi fordulat. Ha régen mindenki gömbnek hitte volna a Földet, akkor ma egy nyelvben sem lenne használatos a kerek Föld elnevezés, hanem a gömbölyű.

A Biblia egyértelműen mindenhol lapos, kerek földről beszél, valamivel aládúcolva (pl.: „Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.” - később Jób könyvében már változtat ezen a nézeten görög hatásra), ill. az eget is afféle szilárd burának tartja stbstb.

A teremtéskor a napokat reggelek és esték választják el egymástól, ami egy a tengelye körül forgó gömb alakú Földön értelmetlenség, hiszen a gömb (valójában geoid) Földön egy időben van este és nappal is, vagyis amikor az egyik oldalán napsütés van, ugyanabban az időpontban a másik oldalán este.

Ha viszont a Föld tényleg lapos és kör alakú lenne, akkor van értelme a reggelnek meg az estének, mert a lapos Föld minden pontján egyszerre van reggel és este is, hiszen a felülről jövő fény mindent bevilágít az ilyen Földön.

Magamtól: "mert a lapos Föld minden pontján egyszerre van reggel és este is"

Javítva: mert a lapos Föld minden pontján egyszerre van reggel, és amikor este lesz, akkor a lapos Föld minden pontján is este lesz.

Na...

A Bibliát Isten Lelke,NEM diktálta,hanem ihlette.

Az ihletett írók nem írhattak mást,mint ami racionális, azokban a dolgokban,amik nem üdvösség kérdése.

A bibliai írók korában gömbölyded Földről írni kockázatos lett volna,és egészen bisztosan megsemmisítették volna azt az írást.

"A bibliai írók korában gömbölyded Földről írni kockázatos lett volna,és egészen bisztosan megsemmisítették volna azt az írást."

A Biblia folyamatosan íródott, és a megjegyzésed előtt mutattam rá, hogy abban a korban voltak már jónéhányan, akik gömbölyű Földről beszéltek, és semmi bajuk nem lett ebből (görög tudósok - hogy a plebsz erről milyen mértékben tudott, és mennyire fogadta el, azt nem tudom).

Ám pl. a zseniális Szamoszi Arisztarkhosz még ennél is tovább ment, mert szerinte (1800 évvel Kopernikusz előtt) a Föld a Nap körül kering és a saját tengelye körül forog. A Napot nem istennek, vagy annak egy megtestesülések tekintette, hanem valamiféle forró kőnek.

Ez már a haladó gondolkodású görögök sokánál is kiverte a biztosítékot, és istentagadásért elkezdték őt támadni. Ám alapvetően az akkori tudósok nem azért nem fogadták el Arisztarkhosz elképzelését, mert vallási szempontból bajosnak látták, hanem mert nem láttak semmiféle visszaigazolható bizonyítékot erre a korai heliocentrikus nézetre, hiszen annyira nyilvánvaló volt, hogy a Föld nem mozog, áll, míg a Nap meg mozog (pl. Arkihimedesz is "A homokszámlálás" című művében hasonló elgondolások tükrében próbálta cáfolni Arisztarkhosz elképzeléseit).

Kedves Cerevisiae!

Minden "normális"ember,a bibliai írók idejében,és környezetében lapos Földet képzelt el.

Természetesen lehettek olyanok,akik ettől eltértek,de mint írtad,a tudomány elismert képviselői cáfolták ezeket az elképzeléseket,és bajt hoztak magukra elképzelésükkel.

különös, itt az úriember azért kardoskodik ,hogy bizonyítsa hogy az ókori zsidók is korongnak képzelték el a földet ahogy (talán!) a babyloniak

máshol azzal kritizálták a bibliát, hogy nyilván nem hiteles, hisz egyértelműen az egyiptomaiktól vették át a zsidók a föld gömbölyűségéről a tudást, sokféle más szokással együtt (étkezés pl)

minden vallás közül a legerőszakosabb a "harcias ateizmus"...