A zsidóknál mikortól lett gyásznap a Septuagintának nevezett fordítás befejezése?

Rabbiképző egyetem honlapján olvasható:

„Tévétben három böjt van, közel egymáshoz

Nyolcadikán "Táánit Cáddikim" (Jámborok böjtje) ezt azért tartják, mert ezen a napon fejezték be a Szentírás (Tánách) lefordítását görögre (Tárgum hás'viim), az ezt megelőző generációknak a Szentírás idegen nyelvekre való fordítása a Tóra megszentségtelenítését, meggyalázását jelentette. Bölcseink szerint a Szentírás görögre fordítása súlyos bűn volt Izrael számára, hasonló, mint az aranyborjú bűne. (Szofrim traktátus 1.fejezet).”

[link]

„Az alexandriaiak évente megünnepelték a Septuaginta elkészültének napját Pharos szigetén. Az ünnepségen neves személyiségek is részt vettek. Ez volt a „Törvény ünnepe”. Ugyanezen a napon Jeruzsálemben gyásznapot tartottak, mert a fordítást a szent szöveg profanizálásának érezték, és az aranyborjú imádásának vétkéhez hasonlították. A böjtöt Tévét hó 8. napjára tették.”

[link]

Van ahol azt írják, hogy csak néhány közösségben tartják:

[link]

Van ahol a fordítás befejeztét Tévét hó 9. napjára teszik (ilyet csak egy helyen találtam), de ha jól értelmezem 10-ére helyeződik át a megemlékezés e magyarázat szerint:

„Mivel három egymást követő napon nem lehet böjtölni, bölcseink ezért tévét 10-be sűrítették a többi eseményre való emlékezést is.”

[link]

Hogy zsidók készítették,- amint Josephus is állítja az Aristeas levelet követve, hogy Eleázár főpap engedélyezte a törvény lefordítását-, az nem zárja ki a későbbi elutasítás lehetőségét.