Adventisták! Ha átestünk a"vizsgálati ítéleten", már nincs esélyünk azon változtatni?

Fellebbeznék helyedben, ha kedvezőtlen az ítélet.

Egyébként gondolom csak viccből tetted fel a kérdést, mert a benne lévő állítások is kicsit abszurdak.

Ha nem viccből, akkor néhány tény. Miután meghal az ember, egyből Isten ítélete alá esik (gondolj bele mit mondott Krisztus a latornak). Mivel az idő földi fogalom, így értelmezhetetlen, hogy mennyi időre van szükség hozzá. Nem egy bíróság fog ítélkezni feletted, hanem egyedül Krisztus. Az 1844-as évhez pedig már hozzászólni sem tudok.

Jel 22:10 Azután monda nekem: Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idő közel van.

Jel 22:11 Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is.

Jel 22:12 És íme hamar eljövök; és az én jutalmam velem [van], hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz.

Üdv. Adventista tanító voltam, így tudok válaszolni:

"Ha az ítéletben az én személyes megítélésemen túljutott a mennyei bíróság,nekem,már nincs esélyen vátoztatni az ítéleten?" Így van. Az is lehet, hogy most már mindegy, hogy mit csinálsz, ha már megítéltettél

"Egy ember megítélésére mennyi időre van szüksége Istennek,talán egy nap,vagy egy század pillantásnyi?"

Így nem tanítják. Ha jól emlékszem, az angyalokkal átnézik a feljegyzett cselekedeteid és jön az ítélet. Plusz pont, ha sok szombatot tartottál

Nem tudom, hogy neked milyen hitvallásod van, de pl. az Apostoli hitvallásban "alászállt a poklokra" kifejezés található meg. Így nem oda került, hanem lement oda. Nem tétlenkedni ment, hanem hogy legyőzze a halált és Üdvözítőként megszabadítsa az igazakat.

Azt sem értem, hogy miért ne mondott volna igazat a latornak. Meg hogy került be az "életem utolsó perceiben" betoldás?? Megnéztem pár fordítást, net segítségével a görög szöveget is, sehol se láttam olyat. Meg mintha egy vesszőt is odébb csúsztattál volna (beismerem soká jöttem rá és ezért nem is értettem mit akarsz pontosan írni). Az eredeti szövegben sehol sincs vessző.

42Aztán hozzá fordult: „Jézus, emlékezzél meg rólam országodban.” 43Ezt válaszolta neki: „Bizony mondom neked, még ma velem leszel a paradicsomban.”

Itt akár utalhat a mennyre is, más felfogás szerint az alvilág azon részére utal ahol az igaz lelkek várnak az Üdvözítőre. Nem látom miért ne történhetne meg bármelyik még "ma".

Ha így belelendültünk, érdekelne a kérdés többi része is, hogy honnan. Tényleg azt hittem valami poénkodó kérdést tett valaki megint fel.

"A válaszod korrekt,kivéve az utolsó mondatot,ami a te gúnyolódásod.Arra nem vagyok kíváncsi."

Nem gúnyból írtam, hanem komolyan. A szombattartás nálatok Isten pecsétje, és a megszentelődési folyamat (vagy jellemfejlődés, ahogy ti nevezitek) is akkor sikeresebb az emberben, ha tartja a szombatot + Istennél kedvesebb. Vizsgálati ítéletre kihatással van, nagy mértékben.

Neked meg személyesen, kérdező: ne ítélj, nem vagy Isten. Honnan tudhatod egy válaszból, hogy valaki gúnyolódik, vagy komolyan válaszol?

Adventistaként tudhatnád a szombat megszentelő hatását.

7-es válaszhoz és egy kicsit a nyolcas válaszolónak is a figyelmébe: Olyat senki nem mond, hogy "mondom neked ma"... Ma mondja? Teljesen felesleges lenne ezért egy időhatározó. Talán max mondom neked most, nem? De így is butaság. Ráadásul, ha ez egy jézusi szófordulat lenne, akkor máshol is használta volna. Ezt csak a teológusaitok találták ki, különben sérülne a teológiátok logikája. De veszélyes dolog a Bibliát megerőszakolni, mert nem passzol az emberi okoskodáshoz. De mivel White azt tanítja, hogy halálunk után alszunk, amíg Krisztus vissza nem jön, így ezt a mondatot kénytelenek vagytok támadni a Bibliában.

Azt tudod-e, hogy a Tízparancsolatot úgy tanítjátok, hogy az eredetiben ez volt írva:

pl. Tudom, hogy szeretsz, ezért nem lopsz, stb...

Vagy: Ha szeretsz, nem lopsz...

Kétféle verzió is van. Kérdezd meg Szigeti Jenő bácsit! Komolyan!

Csak hogy ki tudjátok magyarázni, hogy a Tízparancsolat a szeretet törvénye, nem pedig a bűn törvénye. Csak, hogy igaza legyen Ellen White-nak, aki által azt tanítjátok, hogy a Tízparancsolat a Mennyben is lesz, és ez Isten jelleme.

Viszont elnézést azért, mert nem adventistaként válaszoltam, és hozzájuk fordultál a kérdéseddel. Ebben hibáztam, bocsánat. Hirtelen azt hittem, hogy a valláskritika részben vagyunk ...

1844 történetéhez még annyit, hogy eredetileg Jézus második visszajövetelét számolták ki 1844-re. Mivel Jézus nem jött vissza, Ellen White azt tanította, hogy annyiban tévedtek, hogy Jézus a Mennyei templomba lépett be 1844-ben és megkezdte a megtisztítást.

Háló Sándor oldaláról idézek (akit a mai napig nagyon tisztelek és becsülök):

""Nézém - mondja Dániel próféta -, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle; ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz; tűzfolyam foly és jő vala ki az Ő színe felől; ezerszer ezeren szolgálának neki, és tízezerszer tízezeren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg" (Dán 7:9-10).

Így tárul a próféta szeme elé az a kiemelkedő, ünnepélyes nap, amelyen az egész föld Bírája megvizsgálja az emberek életét és jellemét, mindenkinek "cselekedetei szerint fizet". Az Öregkorú: Isten, az Atya. A zsoltáríró ezt mondja: "Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké Te vagy Isten" (Zsolt 90:2). Isten az ítélet Bírája, aki minden élet és minden törvény forrása. A szent angyalok pedig - "tízezerszer tízezer és ezerszer ezer" - szolgaként és tanúként vesznek részt ebben a nagy fontosságú törvénykezésben.

"És ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jöve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék Őt. És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az Ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik" (Dán 7:13-14). Ebben a leírásban nem Krisztus második adventjéről van szó, hanem arról, hogy Jézus a mennyben az Öregkorúhoz megy, hogy átvegye a hatalmat, a dicsőséget és az országot, amelyet - közbenjárói munkája befejeztével - neki az Isten. A prófécia szerint ez az esemény lesz a 2300 nap végén, azaz 1844-ben, és nem a második advent. Nagy Főpapunk a mennyei angyalok kíséretében belép a szentek szentjébe, és ott megjelenik Isten színe előtt, hogy elkezdje az emberért végzett szolgálatának utolsó szakaszát 428. oldal - a vizsgálati ítéletét és az engesztelést mindazokért, akikről bebizonyosodik, hogy részesülhetnek áldásaiban.

A jelképes szolgálat idején csak azokért folyt az engesztelés, akik előzőleg bűneiket megbánva és megvallva Isten elé léptek, és bűneik a bűnért hozott áldozat vére útján átkerültek a szenthelyre. Azon a súlyos napon, a végső engesztelés és vizsgálati ítélet napján Jézus csak azoknak az ügyével foglalkozik, akik magukat Isten gyermekeinek vallották. A gonoszok megítélése, ami egészen más és külön munka, később történik. "Az ítélet az Istennek házán" kezdődik. "Ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak végük, akik nem engedelmeskednek az Isten evangéliumának?" (1Pt 4:17). "

Teljes írás: [link]