Ha valaki egészségtelen módon él az nem számít öngyilkosságnak? Hiszen tudja hogy hová vezet

nem, mert nem direktmód akarja kioltani az életét, hanem függőségbe esett.

azért eléggé durva lenne, ha egy dohányost és egy öngyilkost egyformán ítélnénk meg.

plussz mindig van lehetőség változtatni az életmódunkon. de az öngyilkossából már nincs visszaút

szerintem nincsenek sokan azok, akik szándékosan meg akarják rövidíteni az életüket, és azért fogyasztanak káros dolgokat

én pl kávézom, mert finom

cigizem néha, mert a baráti társaságom 90%-a dohányos, és nem bírom ki, hogy ne gyújtsak rá

alkoholt is fogyasztok, ha ünnepelünk

nyilván nem fogyasztom egyiket sem olyan mennyiségben, hogy kárt okozzak magamban. de ezek hangulatfokozó termékek, az ember nem azért fogyaszt ilyesmit, mert öngyilkos akar lenni

Figyelj, aki iszik, dohányzik... az szerinted lassú öngyilkos???

Olvastam egy hirdetést a napokban:

"Meg fog halni, ha nem hagyja abba a dohányzást!"

Én már évekkel ezelőtt letettem a cigit, ezek szerint nem fogok meghalni???

Hülyeség! Nem öngyilkos, aki iszik, dohányzik, csak éppen azok nélkül tovább is élhetne!

Nem. Először is mi számít egészségtelennek?

Másodszor az életmód csak egy dolog. Ott vannak a genetikai adottságot, amiket nem ismerünk. Ott van a környezet, amit nem tudunk befolyásolni. Vagy akkor pl. ne menjünk ki az utcára, mert szennyezett a levegő? Öngyilkosság, ha belélegezzük?

Szerinted melyik veszélyesebb: a dohányzás, elhízás vagy a gyűlölet, szeretetlenség, irigység és társai?

Az egyik külsőség, amit ez az ítélkező álkereszténység imád támadni, mert akkor önmagát jobbnak látja. Amásik belül pusztít és nem csak azt, akiben benne van, hanem másokat is.

Nem feltétlenül vezet oda, ahova gondolod.

Én azért dohányzom, mert jólesik, nem azért, hogy szándékosan pusztítsam magam.

Azért kávézom (elég sokat), mert szeretem (illetve az orvos is javasolta az amúgy elég alacsony vérnyomásomra, ha már úgyis szeretek kávézni).

Viszont nem iszom (alkoholt) rendszeresen, mert nem kívánom, általában nem esik jól, de ha néha-néha (talán max 2 havonta) egy feles Whiskey-t vagy Jaegert megkívánok, akkor annyit megiszok.

Ezen felül szeretem a szénsavas "lónyálakat", nem is akarok lemondani róluk. Mindezek ellenére nem vagyok elhízva (sőt, kifejezetten sovány vagyok), pedig szándékosan tényleg nem tartok mértéket, magamat visszafogva. Mindig teszem azt, ami jólesik. Ha megrögzötten egészségesen élsz, esetleg úgy, hogy ezzel szándékosan korlátok közé szorítod magad, akkor biológiailag egy ideig egészséges leszel, utána esetleg jönnek a lelki gondok (bármennyire is nevetséges, ha a világ "szarságain" túlmenően még szándékosan "nem adsz meg magadnak mindent" amit kívánsz/akarsz, az lelki problémákat, ezeken keresztül pedig konkrét egészségügyi problémákat is okozhat). Valamint az, hogy egészségesen élsz, nem garancia, hogy nem lesz valami krónikus betegséged. Van, akinek bejön az életmód váltás (illetve az, ha alpból egy egészséges életmódot él), és jól érzi magát benne, van akinek nem, csak esetleg a környezet nyomására csinálja, és az bizony stresszt okoz, ami hosszú távon veszélyesebb, mint a klasszikus értelemben vett "egészségtelen életmód".

Amellett, hogy dohányzom, kávézok, és összezabálok sokszor válogatás nélkül mindent, amit megkívánok, egy dolgot maximálisan betartok: a stresszt a lehető legnagyobb mértékben próbálom kerülni, inkább szarok a fejére annak, aki/ami miatt esetleg stresszes lehetnék. És nekem ez beválik.

Ezen felül nem gondolok túl távolba menően a jövőre, mert önhibámon kívül kétszer sikerült majdnem meghalnom közúti balesetben, és sikerült átértékelni a dolgokat. A múlt az felejtős, már megtörtént, a jövő majd alakul úgy, ahogy, a lényeg az a MA. És ha én MA megkívánok egy jó zsíros steak-et, esetleg egy műanyag ganéval teletömött sajtburgert, akkor megeszem, mert MA, pillanatnyilag jólesik. Ha valahova el akarok jutni, akkor megyek, nem gondolkozom rajta, ha meg akarok valamit venni, és éppen van rá pénzem, akkor megveszem, és még sorolhatnánk.

És nem tartom magam ezek miatt "öngyilkosnak", egyszerűen élek bele a világba, és lesz ami lesz. Legalább nem mondhatom, ha egyszer "beb@$z a geb@$z", hogy "Bakker, ezt vagy azt de jó lett volna még, de amazt meg milyen kár volt!"

Kedves 9-es hsz!

Nem foglalkoztat valahol a szíved mélyen, hogy lesz-e valami a halál után? és ha esetlegesen lehet, hogy lesz, akkor MI LESZ?