Kétféle evolúciós gyakorlati, az életből vett példát tudtok mondani?

A MTA NYILATKOZATA BIZONYÍTJA A KÉTFÉLE EVOLÚCIÓT

Ott tartottunk, hogy a MTA állásfoglalása nem arra vonatkozik, ami mindennapos biológiai mechanizmus /a természetben a fajok változékonysága – egy általánosan ismert példa a pintycsőrök igazodása a változó természeti körülményekhez, illetve a mesterséges szelekció, vagyis az ember általi céltudatos tenyésztés/, hanem a darwini törzsfejlődés hipotézisére vonatkozik, aminek a legvaskosabb kijelentése az ember származása az állatvilágból, s amelynek eredetét egy bizonyos őssejtre vezetik vissza, amelyből /Darwin szerint/ évmilliók alatt fölfejlődött /volna/ az emberiség a mai anatómiai szintre.

Erre a hipotézisgörgetegre jelenti ki a MTA, amit kijelent: „A darwini evolúciós elmélet – ahogy a tudományokban a fejlődést figyelembe véve ez megszokott – nem teljesen lezárt volta ellenére, tudományosan megalapozottnak tekinthető és kellően leírja a fajok keletkezését és átalakulását.”

Ami itt nincs teljesen lezárva, az a történésnek a HOGYANJA, nem pedig a történés maga, ami szerintük tény, és a tudomány különböző válfajai szerint /pl. antropológia, geológia, genetika, stb…/ százszorosan bizonyított. Erre mondja R. Dawkins, hogy aki ezt tagadja, az tképpen nem komplett /ez a lényege a kritikájának, ha nem is szó szerint így fejezi ki./

Ha tehát ezt a/z elméleti/ darwini fejlődési vonalat összevetjük a mindennapi gyakorlatban alkalmazott tenyésztési eljárással, láthatjuk, hogy az nem erre vonatkozik, hiszen miért adnának ki a mindennapos és teljesen természetes tenyésztési mechanizmusra akadémiai szintű állásfoglalást. Ez már csak azért sem igaz, mivel ha valaki elolvassa a MTA ezirányú állásfoglalását, abban az is benne van, mégpedig a fenti nyilatkozatot ez a mondat vezeti be:

„A Magyar Tudományos Akadémia - hasonlóan 67 ország tudományos akadémiáihoz, köztük az egyik elsőként megszóló Royal Society-hez - elhatárolódik azoktól a tudományon kívüli elképzelésektől... amelyek a darwinizmus tudományosan megalapozott állításait támadják, eltorzítják, illetve áltudományos érvelésekkel kritizálják....”

Tehát nem a mindennapos tenyésztési mechanizmus kritikájára adták ki válaszul, hanem a darwinizmus kritikájára. /A darwinizmus lényege pedig nem a tenyésztés valóságának bizonyított vagy nem bizonyított volta, hanem a törzsfejlődés, az ember származása./

Konkrétan, a kreracionisták és az ID. kritikájára adták ki a nyilatkozatot. Viszont ez a két csoport nem az emberi tenyésztést /mesterséges szelekciót/, vagy a természetes szelekciót /fajoknak változékonysága, pl. pintyek csőrének méretváltozása az időjárás függvényében/ kritizálta /!/, hanem a törzsfejlődés leszármazási elméletét, azt, hogy a leszármazási elméletből kizárják egy külső intelligencia működését.

Egészen röviden: a darwinizmus szerint természetes biológiai folyamatok végeredménye a biológiai élővilág, aminek a természetes mechanikája a fajátalakulás, míg a másik oldal szerint mindez egy természetfeletti intelligencia tudatos tervezésének köszönhető. Ez utóbbi elutasítására adta ki a MTA a maga darwinpárti nyilatkozatát, és nem arra, hogy a fajok változékonysága működik-e, megfigyelhető-e, ill. ugyanez a folyamat az ember által kivitelezett tenyésztési folyamatokban működőképes-e vagy sem.

Pontosan azért kellett az állásfoglalás, mivel a darwinizmus eszméje és a tenyésztés gyakorlatisága nem ugyanaz az evidencia, ha annyira nyilvánvaló volna a darwinizmus kézenfekvősége, mint amennyire nem az, akkor felesleges volna mellette ilyen szinten kiállni.

Végeredményben egy ateista világnézet melletti kiállásról van szó, a tenyésztés ténye pedig bármiféle világnézettől teljesen független biológiai folyamat, amit vagy emberek vezetnek /mesterséges szelekció/, vagy környezeti visszahatás eredménye /természetes szelekció/.

Mi következik ebből? Hogy van egy elméleti vonulata az evolúciós fejlődésnek /ami világnézetbe van ágyazva – mégpedig ateista világnézetbe/, és van egy gyakorlati vonulata /amiből semmiféle világnézet nincsen származtatva, egyszerű, de alapvető biológiai tény/.

Az ateista világnézet csak úgy tud labdába rúgni, ha tagadja, hogy ez az elméleti és gyakorlati sík létezne, és csak a gyakorlatra volna bizonyíték, de az elméletre nem. /Azért is hangoztatja, hogy a tudományos elméletet úgy kell elkönyvelni/kezelni, ami egyenértékű a gyakorlati bizonyítással. És nincs külön gyakorlati evolúció meg elméleti evolúció, csak gyakorlati van, még ha nevében elméletnek is nevezik a darwinizmust/.

Innentől kezdve világos, hogy egy manipulatív módszerrel állunk szemben, ami valóban jól ki van fundálva, mégpedig olyannyira, hogy ezt kitalálni, nem is elég hozzá egyszerű emberi elme, és nem is Darwin fejéből pattant ki. Hiszen abban a korban ezt kitalálni inkább hazárdírozással volt egyenlő, mintsem tényszerű bizonyítással, mivel egy olyan folyamatot mutat be, amely egyrészt gyakorlatilag teljesen követhetetlen /visszanyúlni évmilliókon át egy őssejtig/, másrészt meg társadalmi tömegeket hangol a bibliai teremtés elfogadása, és az Istennek való erkölcsi engedelmesség ellen.

Tehát az elmélete egy gyakorlati istentagadással ért fel, mégis bevállalta. Ilyet egy épeszű ember nem vállal be, különösen, ha istenhívőnek tartja magát. /ti. hogy egy bizonyítatlan felvetéssel neki menjen Istennek, és az emberi társadalmat Isten /teremtésmunkája/ ellen hangolja. Ezt nevezik mai szóval öngyilkos terrorista merényletnek!

Isten mindenkiről mindent tud, és mindenki cselekedetét számon tartja: „És ismerem a te ülésedet, és járásodat kelésedet, és ellenem való tombolásodat; ... Most lássátok meg, hogy én vagyok, és nincs Isten kívülem! Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, aki kezemből megszabadítson. Mert felemelem kezemet az égre, és ezt mondom: Örökké élek én! Ha megélesítem fényes kardomat és ítélethez fog kezem: bosszút állok ellenségeimen és megfizetek gyűlölőimnek.” (2Királyok 19:27; 5Mózes 34:39-41)

Ez a darwini világnézet tehát sokkal inkább okkult forrásból ered, az isteni intelligenciának egy gyenge utánzatából, ami viszont mégis sokszorosan meghaladja az emberi intelligenciát, de ami mégis kapóra jön és kedvező a tömegeknek, mivel a bukott természetű ember mindenáron szabadulni akar az Istennek számára szigorú erkölcsi kötelékből, és a maga tetszése szerint szeretne élni.

Úgy élek, ahogy akarok, ahogy nekem tetszik. Ebből fakad, hogy Isten nem létezik, az élet magától fejlődött ki, az összes élőlény fajátalakulással, törzsfejlődéssel jött létre. Darwin egy zseni volt, hogy erre rájött, és mindenki hülye, aki az isten teremtését vallja igaznak.

Lehet egyáltalán ezen a tömegek agyába hipnotikus úton belecsempészett, gyakorlatinak nevezett elméleten fogást találni? Bizony hogy lehet! Ott kezdődik, hogy kimutatjuk: az evolúciónak két része van, a gyakorlati /a fajok variálódása/, és az elméleti /a fajok törzsfejlődése/. Hogy az elméletet gyakorlatinak állítják be /legalábbis megpróbálják/, ez a trükk, a tudományos szemfényvesztés. Nem véletlenül mossák össze a kettőt. De az MTA állásfoglalása bizonyítja, hogy létezik elméleti része az evolúciónak, amit védelmükbe vettek, és létezik gyakorlati része, amit felesleges lenne védelmeznie bárkinek is, annyira evidenst: a fajok variálódása; az emberi szelekció általi tenyésztés gyakorlati volta.