Hogyan szoktassam rá magam arra, hogy napi rendszerességgel olvassam a Bibliát?

Újszövetséggel kezd mindenképp.

Esetleg olvashatnátok együtt a férjeddel.

Állítsd be az órát csipogóra, hogy olvasóidő van :) pl.

Szerintem a Biblia olvasása sokkal fontosabb, mint az ima vagy a templombajárás. Pont a legszügségesebbtől fosztod meg magad. Gondolj arra, hogy mennyire épitő dolgok vannak benne, és arra, hogy lelkednek szügsége van rá, mint a testednek az étlere.

Csatlakozom az előttem szólóhoz abban, hogy beszéld meg férjeddel ezt, és kérd azt, hogy közösen tartsatok Biblia olvasást, majd beszéljétek és értelmezzétek az olvasott részt, mert ugyebár nem elég csak elolvasni, érteni is kell.

Ugyan én nem vagyok keresztény, de az én vallásomnak is megvannak a szent könyvei, így azt írom le, én mit csinálok ilyenkor...

Én nem érzem kötelezőnek a szent könyvek olvasását. Egy nagyon okos ember mondta egyszer: "Teljes szabadság nélkül nincs igaz barátság." - ez értelmezhető a vallásra is. Ha kötelességnek érzel valamit, amit nem tudsz betartani, az feszültséget és bűntudatot ébreszt benned, ami hosszú távon esetleg azzal járhat, hogy megrendül a hited.

Én azt gondolom, hogy ha tényleg érdekel a hited szellemi háttere, akkor azt veszed majd észre, hogy időről időre a kezedben lesz majd a Biblia. Ehhez azonban az szükséges, hogy tényleg élvezettel olvasd, ne csak azért, mert "kötelező".

Én a saját hitem esetében is így járok el. Nem is próbálom ránevelni magam, hogy "muszáj" olvasni, viszont időről időre visszatérek hozzájuk, és mindig örömmel tölt el, ha ezeket a könyveket olvashatom.

Ok, most valószínűleg néhány bigott keresztény, aki bűnnek gondolja, ha nem egyetlen olvasmányod a Biblia, rendesen le fog pontozni, mégis remélem, segítettem valamennyit. :)

Szia!

Egyetértek az előttem szólóval.

Az ilyesminek (is) beülről kell jönnie, mert akkor lesz igazi jelentőssége és hatása az életben.

Én sem vagyok keresztény, de gyakorlom a saját vallásomat. A szent könyvét pedig ha nem is napi rendszerességgel, de mégis bizonyos rendszer alapján olvasom, tanulok belőle.

Amíg azért olvasod a szent könyvet, mert az a "szokás", mert "kell" és muszáj, nem sok értelme van, szerintem. De amikor igazán érzed, hogy szükséged van az olvasására, tanulmányozására, akkor nem lesz annál "fontosabb" dolgod.

Minden jót!

Megkérdezhetlek, előttem szóló, hogy te milyen vallást gyakorolsz? Privátban is írhatsz nyugodtam. Érdekelne. :)

Üdv.

"Egy nagyon okos ember mondta egyszer: 'Teljes szabadság nélkül nincs igaz barátság.'"

Az egy fontos igazság, hogy fél szívvel, megosztott szívvel semmit sem érdemes csinálni, az képmutatás és önbecsapás, ezzel a résszel egyet is értek. De azt, amit idéztem tőled, nem értem hogyan értitek.

Ha én barátomnak tekintem Istent, és a Szavát olvasom, mert az életem vezetőjének tartom, mint egy pontos és megbízható térképet, akkor csak teljes "szabad" akaratból lehet hozzájuk ragaszkodni?

Mert ha így gondolod, minden rendben!

A szabad akarat "szabadsága" korrekt.

De mintha ezt kiterjesztenéd másra is.

Mert a "szabadságodat" kiterjesztheted arra is, hogy nem olvasod rendszeresen, esetleg egyáltalán nem a bibliát (vagy mást), de jól jár-e az a túrista, aki ismeretlen helyen nem használja a térképét?

Egy másik nagyon okos ember pedig ezt írta:

"Mindent szabad nékem, de nem minden használ" Ő Pál apostol volt!

"Ha én barátomnak tekintem Istent, és a Szavát olvasom, mert az életem vezetőjének tartom, mint egy pontos és megbízható térképet, akkor csak teljes "szabad" akaratból lehet hozzájuk ragaszkodni?"

Te magad választottad a vallásod, tehát teljesen szabad akaratodból lettél keresztény. Mint ilyen, szabad akaratodból fogadtad el a vallás dogmáit (milyen borzalmas szó...) is, tehát arról van szó, hogy a Biblia olvasása vagy nem olvasása is csak rajtad múlik. Ha nem olvasod a Bibliát, viszont kereszténynek vallod magad, az furán hat, hiszen nem létezik hit meggyőződés nélkül. Viszont ha szabad akaratodból követed a vallást, nem pedig mert a férjed/szüleid/barátaid keresztények, így is úgy is a kezedben lesz a könyv időről időre. Másképp csak teher az egész. Éppen ezért válaszoltam azt, amit, mert azt reméltem, a Kérdező egy kicsit el fog gondolkodni azon, hogy mit jelent számára a kereszténység: hitet vagy vallást? Meggyőződést, vagy terhes kötelességet?

Én a magam hitét magamnak választottam, és teljesen azonosulni tudok vele. Ezért sosem jutna eszembe olyan kérdést feltenni, hogy "hogyan vegyem rá magam a szent könyvek olvasására?". Az igaz hívő úgyis olvasni fogja a Bibliát minden kényszer nélkül, aki viszont nem tud hinni tiszta szívből, az ne is vallja magát kereszténynek. Szerintem, hangsúlyozottan...

"Mindent szabad nékem, de nem minden használ"

Na, ezért nem vagyok keresztény. :P

Kedves Kérdező!

Hogyan szoktasd rá magad?

A tested éhes, ezért megeteted kenyérrel, a lelked szeretné magát jól érezni, hát kényezteted, a szellemed meg hagyod éhezni. Valahogy így áll a helyzet. Én reggelente a napot kávéval kezdem, s rájöttem, hogy ahogy a testnek-léleknek kell a kényeztetés, ugyanúgy "jár" a szellemnek az eledel. A szellemi eledel Isten szava. Próbálj egy héten keresztül következetes maradni ebben, s utána már hiányozni fog, mint a testednek a kávé...