Az az ember hitét gyakorlónak számít, aki húsvétkor, pünkösdkor, karácsonykor eljár a templomba, de vasárnaponként nem?

Szerintem a templomba járás nem tesz hívővé, ahogy a régi mondás is tartja: ha beállsz a garázsba, attól még nem vagy autó. Azonban a hívő ember is keresi a hasonlók társaságát, ahogy minden ember. Isten viszont úgy gondolja - legalábbis a Biblia ezt írja - "hát nem az ő urának áll vagy bukik? Mi közöd hozzá?"

A kérdés tényleg az, hogy miért érdekel a válasz, mert aszerint könnyebb válaszolni.

# 10-es:

Amit írtam azt jelenti, hogy ha te képmutatásból "hiszel" Istenben, akkor Sátánnak mindegy hogy jársz templomba, imádkozol, prédikálsz Istenről, vagy nem teszed mindezt. Teljesen mindegy, mert ha Istentől nem kapsz kegyelmet, úgyis a Sátáné maradsz.

Őszinte szívvel kell cselekedned, igaz lelkülettel, mert akkor Istenhez tartozol.

Úgy látom,sokan keverik a fogalmakat:

A "hit gyakorlása",egy adott hit szerinti életet,gondolkozásmódot jelent,

míg egy"vallás gyakorlása",egy adott dogmarendszer követését.

Istennel nem csak ünnepnapokon vagy csak vasárnaponként vagyunk közösségben, hanem minden nap. Nem csak akkor imádkozunk és kérünk segítséget amikor bajban vagyunk, hanem akkor is dicsőítjük Istent amikor nincs semmi gondunk.

Istent nem lehet azzal az ál kegyességgel megtéveszteni, hogy néha-néha méltóztatunk elmenni a templomba.