Nem muszáj mindenkit szeretnünk és áldanunk az ellenségeink közül?

Szia

Csak egyet emelnék ki az általad idézettek közül.

Híres hegyi beszédében Jézus azt mondta a hallgatóinak, hogy szeressék ellenségeiket, és imádkozzanak azokért, akik üldözik őket. Máté 5:43–45. A jelenlévők zsidók voltak, akik jól ismerték Isten parancsát: „Ne légy bosszúálló, és haragot se táplálj néped fiai ellen; szeresd felebarátodat, mint önmagadat” 3Móz 19:18. Az első századi zsidó vallási vezetők úgy vélték, hogy a „néped fiai” és a „felebarátod” kifejezések csakis a zsidókra vonatkoznak.

Jézus ezzel ellentétben kijelentette: „szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket” (Máté 5:44). A tanítványainak szeretettel kellett bánniuk mindazokkal, akik ellenségesek voltak velük. Az evangéliumíró Lukács így írta le Jézus szavait: „azt mondom nektek, akik figyeltek, hogy szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket” (Luk 6:27, 28). Azokhoz az első századi emberekhez hasonlóan, akik megszívlelték Jézus szavait, mi is ’jót teszünk azokkal, akik gyűlölnek minket’, mégpedig úgy, hogy kedves tettekkel viszonozzuk a gyűlöletüket. ’Áldjuk azokat, akik átkoznak minket’, vagyis kedvesen beszélünk velük. És ’imádkozunk azokért, akik üldöznek bennünket’, akik tettlegesen vagy más módon „bántanak”. Az ilyen imákban azt fejezzük ki, hogy szeretnénk, ha az üldözők szívállapota megváltozna, és olyan lépéseket tennének, melyekkel elnyerik Jehova helyeslését.

Krisztus is imádkozott a római katonákért (akik később felismerték, hogy tényleg az Isten Fia volt), akik odaszegezték, és István is imádkozott azokért, akik megkövezték. Közöttük volt Saul is, aki később Pál apostol lett. Tehát nem hiába imádkozott érte.

"ahol Jézus nem éppen szeretettel, áldással beszél pl. a törvénytudók, farizeusok, ill. írástudók felől...

"Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek?" (Mt 3:7 "

Ezt éppen keresztelő János mondja, de ő sem átkozódik vagy ítélkezik. Figyelmeztet, hogy Isten miként ítél majd.

----------------------

" de viszont a Máté 23:33 szerint beszéljek velük megvetően?... Lukács 3:7 alapján pedig küldjem el őket?

TE?

Te Krisztus vagy a megváltó, Isten fia?

Az rendben, hogy mindnyájan Isten gyermekei vagyunk, és isten bennünk van, de azért ne azonosítsuk magunkat vele! A testélett Ige joggal mondhatja el mi lesz Isten ítélete, mert tud. Mi nem. És Jézus sem átkozódik, vagy kíván rosszat sehol, csak elmondja a dolgok rendjét. (vagy mutass igehelyet ha tévednék)

Szóval ne kívánj rosszat annak sem aki neked árt.

Az "ellenség" szót használtad. De nem mindegy, hogy valaki veled ellenséges, vagy hogy te ellenségnek tekinted e!

Ez utóbbi szerint ne legyen ellenséged!