Lenne értelme szigorítani a keresztség/egyházi esküvő feltételein?

"Ha a pap annak ellenére összeadja őket, hogy tudja, nem gondolják komolyan a fogadalmat, akkor egy hazugsághoz asszisztál."

Tévedsz: azokhoz a húszezresekhez asszisztál, amik adózás nélkül mennek a zsebébe minden alkalom után, így semmilyen szempontból nem éri meg szigorítani vagy bármilyen alapon megválogatni nekik, kinek mit merre meddig.

Nehéz kérdés. Az egyházjog azt mondja, hogy ha nincs valami nyilvánvaló gát, ami miatt a szülők nem fogják keresztény hit szerint nevelni a gyereket, akkor ezt az ígéretüket el kell hinni. Jogos a felvetés, hogy ha már a szülő "nyilatkozik" a hitéről a kereszteléskor, akkor csak azt engedjük oda, aki tisztában van az egyház tanításával. Másfelől viszont azt is látni kell, hogy a keresztség elsődleges célja, hogy Isten gyermekévé tegyen és megszabaduljunk az áteredő bűntől. Ezt viszont nem kéne megtagadni a gyerektől.

Az esküvő azért más kérdés, mert ha nincsenek meg a szükséges feltételek, akkor a házasságkötés nem érvényes. Ha a felek nem gondolják komolyan a házasságot, akkor a házasságkötés eleve nem érvényes, akkor sem, ha kamuznak a papnak. Isten látja, hogy mi van a szívekben, de ha nyilvánvalóan egyházjogi akadály áll fenn (pl. láthatóan érdekházasság), akkor a pap el fogja küldeni ezt a párt.

Kereszteléskor viszont sokszor a gyerek érdekei miatt elnézik, hogyha a szülők nem házasok.

Miért szeretnéd megtagadni bármelyik gyermektől, hogy Isten gyermeke lehessen? Krisztus is azt mondja, hogy "Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek, s ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa." Te se akard akadályozni őket.

Az esküvő az más kérdés egy kicsit. Vannak akik valóban csak a pompa miatt akarnak templomi esküvőt. Viszont tudhatjuk előre, hogy Isten áldása miként teljesedik ki a frigyen?

"Miért nem? Ha később szeretne megkeresztelkedni a saját hitére, annak már semmi akadálya nem lesz."

Mikor később? És ha meghal pár év múlva autóbalesetben? Régebben a gyermekhalandóság miatt különösen szükséges volt, hogy születés után egyből kereszteljenek. Ma már jóval kisebb a gyerekhalandóság, de azért ne legyünk túl kényelmesek a sorsunkat illetően.

Maga Jézus mondja, hogy a keresztség szükséges az üdvösséghez (Jn 3,5). Az Egyház gyakorlatilag Isten irgalmára bízza, hogy egy megkereszteletlen ember üdvözülhet-e.

Egyébként idősebb korban ott van a bérmálás, amit már tudatosan vállal az ember. A keresztény hit és az Egyházhoz való tartozás ezzel lesz teljes.

"Házasságnál ezeket vállaljátok:

-A házastársad tiszteled és szereted, míg a halál el nem választ egymástól

-Elfogadjátok a gyerekeket

-Az Egyház törvénye szerint nevelitek őket

A jegyesoktatáson biztosan szóba kerül ezen témák mindegyike, és kiderül, hogy ki mit gondol róla. Az egy dolog, hogy érvénytelen a házasság, de a pap miért asszisztáljon hozzá?"

Egy kimaradt: hogy "megfontoltad-e Isten előtt szándékodat és szabad elhatározásból jöttél ide, hogy házasságot köss?" :)) Ha azért házasodik valaki, hogy a nagymama másodunokatestvére ne sértődjön meg, mert nem volt templomi esküvő, akkor ez nem szabad elhatározás.

A pap nem biztos, hogy asszisztál ehhez. Mint írtam, ha egyértelműen kiderül, hogy a házasság feltételei nem teljesülnek, akkor a pap el fogja küldeni a házasulandókat.

"A második pontban ott van az az eset, amiről beszélek. Én nem vagyok semmi jónak az elrontója, de nem gondolnám, hogy minden ok nélkül vannak ezek a rendelkezések."

Nyilván, ezért vannak olyan esetek, amikor egy pap megtagadhatja a keresztség kiszolgáltatását, pl. ha a szülők nem élnek egyházilag rendezett házasságban (és nem azért mert nincs rá lehetőségük, pl. az egyik már elvált, hanem tudatosan tagadják a házasság szentségének fontosságát).

1!

A húszezres nyugodtan becsúszhat a zsebbe, mert adó és járulék mentes bármennyire is bosszant ez téged. Az [link] oldalon többek között a következőt olvashatjuk.

– egyházi személynek egyházi szertartásért vagy egyházi szolgálatért magánszemély által közvetlenül vagy közvetve – így különösen perselypénz, egyházfenntartói járulék vagy adomány címén (ide nem értve az egyház számára közcélú adomány címén adott pénzösszeget) – adott vagyoni érték, valamint a központi költségvetési forrásból egyházi személy részére jövedelempótlék vagy annak megfelelő jogcímen juttatott támogatás [4.8. pont];

Az adómentesség egyben járulék- és ehomentességet is jelent, és a legtöbb esetben az illetékmentesség is fennáll, de a magánszemélyek egymásnak adott támogatásai esetében ajándékozási illeték felmerülhet.

"de a pap miért asszisztáljon hozzá?"

Nem kell, hogy asszisztáljon. Nem kötelessége se a keresztelés, se az esketés. Ha úgy érzi, nem tudja megtenni tiszta lelkiismerettel, akkor nem kell megtennie. Olyanról is tudok, aki csak olyanokat ad össze, akik gyerekkoruk óta hozzá jártak hittanra, így tényleg ismeri őket, tényleg elhiheti nekik, hogy komolyan gondolják, nem csak a cicoma kedvéért kell nekik az egyházi esküvő.