Ilyen esetben mit kell tenni vallások szerint felosztva?

Egyszerűen elegem van az életemből.

Semmi nem úgy megy nekem, mint egy átlagos embernek.

Itt most nem arról van szó, nem találok barátnőt vagy nincs munkahelyem, mert van.

Itt arról van szó, hogy pokoli gyermekkorom volt, apám agyonvert, szexuálisan molesztált, megrontott.

A hátam úgy néz ki, mint valami kötözött sonka.

Ezek miatt egy autoimmun betegségem is kialakult, ami máig megvan.

Aztán ezzel nincs vége.

Nyilván osztálytársaim folyton megaláztak ezek miatt.

Aztán mióta kicsit magam ura lettem, jobban tudtam alakítani a dolgokat, de egyszerűen nem megy.

Én vágyom az, aki vesz egy autót és másnap összetörik.

Akinek a pályázatát elhagyják.

Aki mindig belefut valakibe.

Egyszerűen már egy boltba nem merek bemenni, mert ott is rendszeresen előfordul, hogy nálam fogy ki a papír, ömlik össze a rendszer stb.

Mindig és mindig.

Szoktam imádkozni, de már egyre jobban azt érzem, hogy semmi értelme az egésznek és full hülyének vagyok nézve.

Ez nem élet, ez egy rakás szar.

Sokszor gondolok arra, hogy öngyilkos leszek, de nem teszem meg, mert tudom, hogy semmi értelme, plusz nem akarok kiszabni a családommal.

A diplomám is azért buktam el, mert 26 évesen epilepsziás rohamok jöttek rám és pont a munkahelyemen.

Vége lesz egyszer ennek?

Lesz normális életem, ahol nem csak a szart kapom?