Mely egyházak/felekezetek vallják hogy Jézus maga Isten és melyek azt, hogy Jézus Isten fia?

Minden keresztény felekezet azt vallja, hogy Jézus Isten Fia, de mellette minden keresztény felekezet azt is vallja, hogy Jézus az Atyával egylényegű. A keresztény hitet a Nicea-konstantinápolyi hitvallás írja le teljes pontossággal.

"Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki az Atyától született az idők kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű, és minden általa lett. Értünk, emberekért, a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből."

A teljes szöveget itt találod, mellette az apostoli hitvallás is:

[link]

A legtöbb felekezetnél az van, amit #1 ír. Akik kivételek:

-Jehova tanúi, szerintük Jézus = Mihály arkangyal

-Unitáriusok, szerintük Jézus "Isten legjobb tanítványa", ők ugye Erdélyben jöttek létre török (iszlám) hatás alatt (az iszlámban ugyanis Jézus

egy próféta)

-Mormonok, szerintük Jézus Isten szó szerinti fia, hiszen Isten is valami emberszabású lény, csak egy másik bolygón él; Jézus testvére pedig Lucifer. Ők Amerikában jöttek létre a 19. században, és egészen különös dolgokban hisznek.

Szia

Mivel helyettünk írta le valaki(tévesen) mit hiszünk Krisztusról, ezért elmondom neked, mi mit hiszünk róla:

A Jézus Krisztusként ismertté vált személy nem itt a földön kezdte életét. Ő maga is beszélt arról, hogy mielőtt ember lett, az égben élt.

János 3:13 "Továbbá egy ember sem ment fel az égbe, csak az, aki az égből jött le: az Emberfia."

János 6:38 "Mert én nem azért jöttem le az égből, hogy a saját akaratomat cselekedjem, hanem annak az akaratát, aki küldött engem."

A János 1:1, 2-ből megtudjuk, hogy mi volt a neve az égben azelőtt, hogy Jézus lett: „Kezdetben volt a Szó (gör.: Loʹgosz), és a Szó az Istennél volt, és a Szó isten volt („isteni volt”, AT; Mo; v. „isteni lény volt”, Böhmer; Stage ‹mindkettő német›). Ez volt kezdetben az Istennél.” Jehova örökkévaló, és nem volt kezdete a Zsoltárok 90:2; és a Jelenések 15:3szerint, ezért itt annak a kijelentésnek, hogy a Szó ’kezdettől’ fogva Istennél volt, Jehova teremtési munkáinak a kezdetére kell utalnia. Hogy Jehova valóban az Atyja és Életadója volt az elsőszülött Fiának, és hogy ez a Fiú így csakugyan Isten teremtménye volt, az Jézus szavaiból is világosan látható. Úgy utalt Istenre, mint az élete Forrására: „én az Atya miatt élek” a János 6:56, 57 szerint.

Az azonban, hogy a Fiú részt vett a teremtés munkáiban, még nem tette őt egyenrangú teremtővé az Atyjával. A teremtőerő Istentől jött a szent szelleme, vagyis a tevékeny ereje által a 1Mózes 1:2; és a Zsoltárok 33:6is ír erről. Mivel Jehova minden élet Forrása, mindaz, ami él – akár látható, akár láthatatlan –, neki köszönheti a létét ("Te vagy az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot."Zsolt 36:9). A Fiú tehát nem egyenrangú teremtő, hanem felhatalmazott személy vagy eszköz volt, aki által Jehova, a Teremtő véghezvitte munkáit. Maga Jézus is Istennek tulajdonította a teremtést, ahogy a teljes Szentírás is (itt beszét Krisztus erről:Máté 19:4–6)

Jézus kínoszlopon elszenvedett halála elengedhetetlen az emberek megmentéséhez, ennek elfogadása többet foglal magában annál, hogy ’hiszünk Jézus nevében’ Cselek 10:43. Feltámadása után Jézus a következőket mondta a tanítványainak: „Nekem adatott minden hatalom az égben és a földön”, és ezzel rámutatott, hogy ő egy olyan kormányzat vezetője, mely az egész világmindenség felett uralkodik Máté 28:18. Pál apostol világossá tette, hogy Jézus Atyja „semmit sem hagyott, ami ne lenne (Jézusnak) alávetve”, persze nyilván annak a kivételével, „aki neki mindent alávetett”, ő pedig nem más, mint a legfőbb Úr, Jehova Isten az 1Korintusz 15:27; és Héberek 1:1–14; 2:8. Következésképpen Jézus Krisztus ’neve’ kitűnőbb Isten angyalainak a nevénél, hiszen az ő neve képviseli vagy foglalja magában mindazt a roppant nagy végrehajtói hatalmat, amelyet neki adott Jehova. Héberek 1:3, 4. Csak azok nyernek örök életet, akik készségesen elismerik ezt a „nevet”, és térdet hajtanak előtte, alávetve magukat a névvel képviselt hatalomnak Itt ír erről:Cselekedetek 4:12; Efezus 1:19–23; Filoppi 2:9–11. Őszintén, képmutatás nélkül kell megfelelniük azoknak az irányadó mértékeknek, amelyeket Jézus a példájával bemutatott, és hitből kell engedelmeskedniük a parancsainak a Máté 7:21–23; Róma 1:5; 1János 3:23 szerint.

Dióhéjban.