Biblia mit mond az egyiptomiakról és a piramisokról amikor megtörtént a Noé özönvíz katasztrófa?

Szia,

Akkor nézzük a pontos kronológiát.

Az Özönvíz után Noé utódaitól szaporodott el az emberiség, megjelentek a különböző népcsoportok (I. Móz. 10. fej.). A nemzetségtáblázatban olyan személynevek is olvashatók, amelyek később földrajzi nevekké váltak. Az egyezések feltehetően arra utalnak, hogy a névadó személy utódai az adott terület lakosaivá váltak. Pl.: Jáfet utódai közül Gómert Gimirraival szokták azonosítani, akiket a görögök kümmériánoszokként ismertek, és Kappadociában éltek. Mádaj a médek, Jáván a görögök, Túbal a tabálok, Mesek a muskák - mindkettő kisázsiai nép, Askenáz a szkíták ősatyja, Kittim utódai Ciprust, Tarsiséi Szardíniát, Dódániméi a Dardanellákat, Ródaniméi Rodoszt népesítették be. Micrájim Egyiptomot, Kanaán Kánaánt, Ludim Líbiát, Lúd Lüdiát, Élam Elamot jelentette. Ezenkívül néhány ősi alapítású városnév is felismerhető: pl. Bábel, Ninive...stb.

Noé és Ábrahám között egészen pontosan 10 generáció a különbség, Noé a 10. generáció a Teremtéstől, Ábrahám pedig a 20. A Teremtéstől a Vízözönig 1656 esztendő telt el, a Vízözöntől Ábrahámig szintén körülbelül ennyi. Ábrahám ie. 1950 körül született. A egyiptomi piramisok építése az Ó- és Középbirodalom idejére datálódik (III-XIII. dinasztia), az i.e. 27. századtól az i.e. 19. századig. Vagyis az első piramisok a vízözön után kb. 900 évvel épültek, és Ábrahám születése után nem sokkal fejeződtek be.

Üdv. Péter

Kedves Kérdező,

Elolvastad amit írtam? Az Özönvíz és a piramisok között kb. 900 év a különbség. Magyarországot kb. 1000 éve alapították. Szerinted?

Részletesen leírtam neked, hogy hogyan széledtek el az emberek a Földön a különböző generációkban született emberek hogyan lettek az egyes népcsoportok névadói, de akkor bemásolom ide:

"Ezek a leszármazottai Nóé fiainak, Sémnek, Hámnak és Jáfetnek, akiknek az özönvíz után születtek fiaik. Jáfet fiai: Gómer, Mágóg, Mádaj, Jáván, Túbal, Mesek és Tírász. Gómer fiai: Askenáz, Rífat és Tógarmá. Jáván fiai: Elísá, Tarsís, Kittím és Dódáním. Ezektől ágaztak szét országaikba a szigetlakó népek, mindegyik a maga nyelve alapján, nemzetségeik és népeik szerint. Hám fiai: Kús, Micrajim, Pút és Kánaán. Kús fiai: Szebá, Havílá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai: Sába és Dedán. Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön. Hatalmas vadász volt ő az Úr előtt. Ezért mondják: Hatalmas vadász az Úr előtt, mint Nimród. Országa először Bábelben, Erekben, Akkádban és Kalnéban, Sineár földjén volt. Arról a földről ment Assúrba, és építette Ninivét, Rehóbót-Írt, Kelahot és Reszent, ezt a nagy várost Ninive és Kelah között. Micrajim nemzette a lúdiakat, anámiakat, lehábiakat és naftúhiakat, a patrósziakat, a kaszlúhiakat és a kaftóriakat. Innen származtak a filiszteusok. Kánaán nemzette elsőszülöttét, Szidónt, azután Hétet, meg a jebúsziakat, az emóriakat, a girgásiakat, a hivvieket, az arkiakat és a színieket, az arvadiakat, a cemáriakat és a hamátiakat. Azután elszéledtek a kánaániak nemzetségei, úgyhogy a kánaániak területe Szidóntól Gerár irányában Gázáig, Sodoma, Gomora, Admá és Cebójim irányában Lesáig terjedt. Ezek Hám fiai nemzetségük, nyelvük, országaik és népeik szerint. Születtek gyermekei Sémnek is, aki Héber összes fiainak ősatyja, Jáfetnek pedig testvérbátyja volt. Sém fiai: Élám, Assúr, Arpaksad, Lúd és Arám. Arám fiai: Úc, Húl, Geter és Mas. Arpaksad nemzette Selahot, és Selah nemzette Hébert. Hébernek is született két fia: az egyiknek Peleg volt a neve, mert az ő idejében váltak szét a föld népei. Testvérének Joktán volt a neve. * Joktán nemzette Almódádot, Selefet, Hacarmávetet és Jerahot, Hadórámot, Úzált és Diklát, Óbált, Abímáélt és Sábát, Ófírt, Havílát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai. Lakóhelyük Mésától Szefár irányában a keleti hegyekig terjedt. Ezek Sém fiai nemzetségük, nyelvük, országaik és népeik szerint. Ezek Nóé fiainak a nemzetségei, származásuk szerint népekre tagolódva. Ezektől ágaztak szét a népek a földön az özönvíz után."

Üdv. Péter

Tedd azt is hozzá a kérdéshez:

- vajon miért imádtak az egyiptomiak más isteneket az özönvíz után (900 évvel???), amikor PONTOS tudásuk volt Isten létéről (Noé utódai!)?

- és a többi népek miért tértek ki az Istenhitből szintén AZONNAL a vízözön után?

(bizonyítottan CSAK a zsidók hittek az adott korban (piramis építések kora) Istenben (Jahve/Elohim/"vagyok aki vagyok")

További (igen sok érv) itt :

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..

Miután meglehetősen hosszúra nyúlt a levelezés itt, a javasolt rész, ahol érdemi infót találsz kb az 53. hozzászólástól kezdődik)

Tömören a lényeg: nem volt az emberiség történelmében EGYETLEN olyan időablak sem, amikor a vízözön megtörténhetett volna.

(az egyéb természettudományos ellenérvekről nem beszélve!)

" A Teremtéstől a Vízözönig 1656 esztendő telt el, a Vízözöntől Ábrahámig szintén körülbelül ennyi. Ábrahám ie. 1950 körül született."

-(1656+1950)= -3606

Tehát egy dátum a vízözönre ie 3600

"

"Annyit tudok segíteni, hogy nézd meg az 1 Móz 10-et és megoldódik a kérdésed."

Köszönöm, amennyiben ezzel arra utalsz, hogy Egyiptom (ie. 3200-tól dokumentált történelem) csak a vízözön UTÁN keletkezett, akkor ez ugye valóban azt jelenti, hogy a megadott 2344 körül meghatározásban a "körül" az ezer éves hibahatárt jelent???

Mindemellett (amennyiben kitoljuk a vízözön feltételezett idejét ezer évvel korábbra) felhívom figyelmedet a következő wikipédiában olvasható részletre:

"A Nagada-kultúra a mai Nagada (arabul نقادة, a kiejtést helyesebben tükröző átiratban Nakáda) településről (ókori egyiptomi nevén Nubit), a típuslelőhelyről kapta a nevét. Felső-Egyiptom egyik régészeti tipológiája, amely kronológiailag a kőrézkori Badari-kultúra és a dinasztikus korszakok között helyezkedik el. A predinasztikus kor utolsó jelentős szakaszát képviseli. Három fő periódusra tagolódik: az i. e. 4. évezredre eső Nagada I és Nagada II, valamint az i. e. 31. század Nagada III kultúrája. A Nagada-kultúra rendkívül jelentős Egyiptom történelmében, mivel a régészeti anyag alapján egyértelmű, hogy mind kulturális, mind politikai értelemben meghatározó, és törésmentes átmenetet mutat a dinasztikus korokig." [link]

különös tekintettel az utolsó szavakra: "törésmentes átmenetet mutat"!

"

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr.. 64-es hozzászólás

Anahystor,

Azzal, hogy lepontozod a hozzászólásaimat, és arrogáns módon millió kérdőjellel és nagybetűs kiabálásokkal berontasz ide, még nem lesz igazad. Szerintem vegyél vissza kicsit, szállj le a magas lóról és tanulj alázatot. Egyiptom történelem a mai napig éles viták tárgya a tudóstársadalomban is, ajánlom szíves figyelmedbe pl. David Rohl műveit.

"vajon miért imádtak az egyiptomiak más isteneket az özönvíz után (900 évvel???)"

Ugyanazért, amiért már az első generációban testvérgyilkosság történt. Ugyanazért amiért kialakult többi vallás, lásd hinduizmus, buddhizmus, vagy akár az iszlám. Csak gondold végig az elmúlt 900 év során hány és hány idelógiai változás történt...

Az ie. 3-4. évezred dokumentált történelmének vitatásába nem folynék bele, ezzel kapcsolatosan bárki bármit tényként állít az hazudik. :-)

Üdv. Péter