A török hódoltság alatt mi volt az oka annak, hogy a magyarok ragaszkodtak a keresztény hithez, és nem tértek át az iszlámra?

"Szóval azért a törökök megnehezítették a magyarok dolgát. Ebben a nehéz történelmi helyzetben nem lett volna jobb taktika iszlám hitre térni, hogy könnyebb legyen az élet?"

Nyilván rühellték őket, mivel hódítók voltak. Ez eleve nem tette szimpatikussá a vallásukat. A magyarok kiakarták paterolni őket, nem azt, hogy békésen éldegéljenek velük és asszimilálódjanak hozzájuk. Az egyenlő lett volna azzal, hogy végleg behódolnak nekik és elismerik a győzelmüket. Hiszen gondolj bele, hogy ebben az időben azért az emberek komolyan vették a hitüket. Ha azt is feladják, az a teljes behódolás és elszakadás a gyökereiktől.

Még annyit, hogy a hit, az egy nagyon esszenciális dolog. Az emberek meghalni is képesek a hitükért. Magyarország pedig keresztény ország volt. "Mária országa". A pápától kapott korona, még a mai napig jelkép. Beléjük volt ivódva, a törökök elleni harc, Európa védelme és így az iszlámmal szembeni ellenállás.

Nyilván voltak, akik áttértek, mert így könnyebb volt.

De gondolj csak bele milyen művek születtek: pl. Zrínyi Miklós költő: Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság

Nem merült feledésbe, hogy hányszor győztek a törökök elleni küzdelmekben és hány rokonuk vagy híresebb magyar estek el a harcokban. A törökök számukra betolakodók voltak.

Azért gondolj bele, hogy a nándorfehérvári diadalhoz kötődik a déli harangszó és mindig emlékeztette őket a küzdelmeikre még a törökök győzelme előtt. "1500. augusztus 9-én VI. Sándor arról rendelkezett, hogy a harangszó az egész keresztény világban minden délben szólaljon meg. Tehát azt, hogy déltájban („inter nonas et vesperos”) harangszó szólítsa imára a híveket a kereszténység védelmében az iszlám terjeszkedés és hódítás ellen, azt III. Kallixtusz pápa rendelte el az 1456. június 29-én kiadott imabullája alapján, azt pedig hogy a harangozás és ima minden délben örökké meg is történjen, VI. Sándor pápa csak később, 1500. augusztus 9-én rendelte el. Megújítva Kallixtusz rendeletét, hogy a kereszténység védelme és az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelessége a papságnak és a híveknek. Ekkor került a harangozás időpontja pontosan déli 12 órára."

"A déli harangszó eredete a magyar történelem egyik fontos eseményéhez kapcsolódik. Konstantinápoly eleste után a kérdés az volt, hogy a jövőben a kereszt vagy a félhold uralja-e majd Európát. 1452-ben, Vitéz Jánosnak, a Szilágyi–Hunyadi Liga diplomatájának szavai szerint az Oszmán Birodalom „elmúlt győzelmeinek szerencséjétől dölyfösen és dicsőségittasan szerfölött nagy erőre kapott … nem csupán Magyarországot, hanem az egész nemes keresztény világot a maga uralma alá gyűrheti”" [link]

Egy ilyen örökséget nem könnyű elfelejteni és feladni.

Visszakapcsolva az első két válaszomhoz. Talán nem volt egyértelmű, de árulónak tekintették azt, aki felvette az iszlám vallást és kitagadták. Ezért nem volt divat áttérni. Persze voltak, akik megtették, de nem tömegesen. Ők új nevet is kaptak.

Egyébként pedig nem települt be annyi török, hogy jelentős kulturális hatást tudjanak kifejteni a magyarokra. Akik jöttek, katonák stb., ők is a magyaroktól elszigetelve, leginkább Budán éltek. (Nem is akartak keveredni a "hitetlenekkel".) És mint említettem, pár tízezer török itt tanyázása, nem tudta felülírni a több száz éves magyar örökséget kb. 4 millió emberben. Azért ehhez több időre is lett volna szükség.

Tehát összességében sok tényezős a dolog, de kb. ilyesmikből tevődtek össze az okok.

Azért a kultúra több területén volt török hatás, például öltözködés (csizma), hajviselet (voltak olyan helyek, ahol török módra a férfiak csak egy tincset hagytak meg a hajukból) étkezés (például rizs), képzőművészet (tulipán), sőt, még a zenében is, hogy a jövevényszavakat ne is említsem.

A törökök nem erőltették a térítést, a magyarok számára az iszlám felvétele azt jelentette, hogy az illető törökké lett, elárulta a hazát. Ezért csak kevesen lettek muszlimmá.