Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Valláskritika » Tudomány emberei között...

Tudomány emberei között valóban többségében lehetnek az ateisták valamint az agnosztikusok, ha igen, akkor miért?

Figyelt kérdés

Délután találkozott a Pázmány Péter Egyetemen a tudomány embereivel, vajon a tudomány emberei többségében milyenek lehetnek, igaz lehet hogy többségében agnosztikusok illetve ateisták, igaz lehet ez a statisztika?


[link]


2023. ápr. 30. 17:07
1 2 3 4
 31/33 anonim ***** válasza:
100%

"Az, hogy mondjuk a tudat az anyag egy epifenoménje, mindenféle tudományos módszertani igazolást nélkülöz."

Tudod, ez egy axióma. Azt ugye nem lehet közvetlenül bizonyítani.

Az egész tudomány bizonyítja, ami rá épül.

÷÷÷÷÷÷

"Értelemszerűen például lehetetlen tudományosan igazolni, hogy a természeti törvények az egész univerzumban pont úgy működnek, mint a Földön."

Na! Például az egységgyertyák mindenhol ugyanúgy működnek. Maximum azt mondhatnád, hogy mindenhol ugyanúgy működnek, KIVÉVE a Naprendszerben, mert... és még van sok hasonló dolog.

De akkor azt bizonyítani kéne.


"szép és vonzó az a gondolat, hogy a tudomány elefántcsonttornyában nincs helye elfogultságnak, csak tiszta észnek és kristálytiszta, objektív nagy igazságoknak"

Hát... ez lenne a cél. Amit nehéz elérni, de a tudománynak van egy hatalmas előnye minden mással szemben.


"A tudósok is emberek, tele vannak elfogultságokkal, torzításokkal, önzéssel,"

stb. stb.

Igen.

CSAKHOGY a tudomány elvből JAVÍTJA ezeket a hibákat. Olyan a felépítése és a működése. Tehát itt csak az egyes emberek okozhatnak IDEIGLENES problémákat. Nem csak a tudósok, hanem például korrupt politikusok.

SZEMBEN MINDEN MÁSSAL, ahol a törvények úgy működnek, hogy fék vagy kontroll semmi, minden megy a maga útján - ha éppen úgy alakul, akkor a szakadékba - és az egyes emberek NÉHA próbálják rendbe rakni a dolgokat.


"Azt gondolni, hogy a tudomány megkérdőjelezhetetlen tekintély a világ működésének igazságai kérdésében"

Nem lenne rossz.

Ezzel szemben a tudomány a LÉTEZŐ LEGJOBB megközelítés ebben a tekintetben.

BÁRMILYEN kérdésben vita merül fel - 99.99%, hogy akkor jársz legjobban, ha a tudományos eredményt követed.

Persze akkor, ha van olyan az adott kérdésben.

2023. máj. 5. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 32/33 anonim ***** válasza:
100%

Még egy dolog:

szokták kérdezni, hogy melyik óra jobb?

Amelyik naponta 20 percet késik, vagy amelyiknek eltörött a rugója?

Szerinted?

2023. máj. 5. 18:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 33/33 anonim ***** válasza:
0%

„Tudod, ez egy axióma. Azt ugye nem lehet közvetlenül bizonyítani.


Az egész tudomány bizonyítja, ami rá épül.”


Valójában nem axióma, mert ha az egész felvetést elveted, akkor sem válnak a tudományos eredmények értelmezhetetlenné. Tehát nem szükségszerű. Ez egy értelmezési iskola, ami létező dolog a tudományban (például kvatummecahnikának vannak koppenhágai, sokvilág, meg rejtett paraméterese értelmezései is), dogmatikussá az teszik, hogy nincs megengedve az alternatívája.


÷÷÷÷÷÷÷÷


„Na! Például az egységgyertyák mindenhol ugyanúgy működnek. Maximum azt mondhatnád, hogy mindenhol ugyanúgy működnek, KIVÉVE a Naprendszerben, mert... és még van sok hasonló dolog.


De akkor azt bizonyítani kéne.”


Nem a standard candle-ek működésének partikuláris részleteiről van szó. Folyton ilyen részletkérdéseket vetsz fel, mintha én azt vitatnám, hogy ezek igazak-e. Te vagy, aki szalmabábbal érvelsz. Nem az a kérdés, hogy most konkrét tudományos eredmények igazak-e vagy sem, hanem hogy léteznek-e tudományos közgondolkodásban dogmák. Az, hogy a földi körülmények között leírt természeti törvények az univerzumban általánosan igazak, egy bizonyíthatatlan és cáfolhatatlan állítás, logikailag megkülönbözhetetlen a dogmától. Az, hogy a standard candle-ek működését meg tudjuk magyarázni, logikailag nem igazolja ezt az állítást. Még egyszer, nem azt vitatom, hogy a standard candle-ek, vagy egyéb partikuláris állítások igaznak tekinthetőek-e, hanem hogy a hozzá fűzött értelmezés igaznak tekinthető-e. És az az igazság, hogy ez tudományosan nem eldönthető, ahogyan a kvatnummecahika értelmezései között sem lehet tudományosan eldönteni, hogy melyik az igaz, mivel az ellenőrzésre mindegyik ugyanazt a jóslatot adja. Csak míg a koppenhágai értelmezés, bár a legelterjedtebb, nem zár ki más értelmezését a jelenségeknek, addig ez bizonyos értelmezésekre nem igaz. Ezeket hívtam én a tudományos közgondolkodás dogmáinak.


„CSAKHOGY a tudomány elvből JAVÍTJA ezeket a hibákat. Olyan a felépítése és a működése. Tehát itt csak az egyes emberek okozhatnak IDEIGLENES problémákat. Nem csak a tudósok, hanem például korrupt politikusok.


SZEMBEN MINDEN MÁSSAL, ahol a törvények úgy működnek, hogy fék vagy kontroll semmi, minden megy a maga útján - ha éppen úgy alakul, akkor a szakadékba - és az egyes emberek NÉHA próbálják rendbe rakni a dolgokat.”


Ezek szerint akkor nem nagyon van tapasztalatod sem tudósokkal, sem jogászokkal, sem politikusokkal.


„Még egy dolog:


szokták kérdezni, hogy melyik óra jobb?


Amelyik naponta 20 percet késik, vagy amelyiknek eltörött a rugója?


Szerinted?”


Üres szofizmusok nem minősülnek érvnek, így azokkal nincs értelme vitatkozni sem.

2023. máj. 8. 11:39
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!