Mi a jó az ateista életben?

"Kedves egészségedre. Nem kötelező. Tudtommal viszont Jézus is ivott bort, nem bűn az."

Nézd a témát illetően régebben már írtam ki kérdést, ott Péter a 9-es válaszával nekem tökéletes magyarázatot adott.

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..

Lehet, hogy a biblia szerint nem bűn, de annak érzem.

"Nem azért viselkedek úgy-ahogy, mert félek a retorziótól, a pokoltól, vagy mert jutalmat várok."

Én sem.

"A kérdező masszívan téríteni akar.

Ez azért nem tisztességes, mert nem mondja meg, hanem különféle módon álcázza magát."

Miért, melyik mondatom volt az, amiből neked úgy jött le, hogy én téríteni akarok?

"Akkor ne tedd. Tényleg. Csak azt, amire békességet érzel. Viszont fogadd el, hogy mások nem érzik bűnnek, és neked egyáltalán nem dolgod meggyőzni őket arról, hogy neked van igazad."

Dehogy akarok én senkit meggyőzni semmiről.

Még csak téríteni sem akarok, mert azt a nézetet vallom, hogy a hit Isten ajándéka, így nincs is értelme erőltetni senkire.

"Amúgy adventista vagy? Vagy mormon? Ők ilyen alkohol- és kávéellenesek (bár az adventisták lehet, hogy kávéznak, nem tudom.)"

Egyik felekezethez sem tartozom.

Ateista családba születtem, apám sok negatív jelzőt mondott a kereszténységre és Istenre, persze nem obszcén jellegűeket.

Részben emiatt 17 évesen már komolyan érdekelt, vajon mi lehet a bibliában, hogy a ilyen sok emberre hatással van. Jött az ötlet, hogy elnézek a nagyihoz ő biztosan tud majd kölcsönözni nekem egy bibliát. Kaptam is tőle egy régi kis Károli Gáspár fordításút, azt olvasgattam magamban mindig.

Persze már az első lapjai után felháborodtam rajta, hogy hogy lehet ennyi hülyeséget összehordani, majd félre raktam gondolva magamban, na ez tényleg egy nagy baromság. Aztán valamiért mégis mindig elő vettem és tovább folytattam olvasását.

Most már tudom, hogy akkor életem legjobb döntését hoztam meg, és ezt most téríteni akarás nélkül írom.

Szóval nekem nem adatott meg az a gyermek kori öröm, hogy szüleimmel kézen fogva jártunk volna templomba. Sajnos:(

Igazából még meg sem vagyok keresztelve.

Most meg már nem látom értelmét csatlakozni egyik gyülhez sem, bele születni jobb lett volna.

"És komolyan 17 éves korodig nem voltál egyetlen egy buliban sem, nem ittál egy korty alkoholt vagy kávét sem? Azért nem vagy te semmi.:)"

Az említett dolgokkal és sok más örömforrással kapcsolatban már a kezdetek óta megvolt bennem az a különös érzés, hogy ezek nem helyes dolgok, és ha mégis megteszem, akkor érzelmi szinten rosszul fogom érezni magam. Nem tudom miért, pedig nem erre lettem nevelve, de most már hálát adok Istennek, hogy ilyen vagyok, mert kaptam helyette mást.

Olyan őszinte és csodálatos dolgot melynek megélése során sokszor csak sírni tudok, hisz Isten szeretete oly hatalmas és gyönyörű melyhez semmi sem fogható.

És úgy érzem mintha engem kimondottan magának teremtett volna, mintha már születésem első perceitől kezdve velem lenne, csak meg kellett őt ismernem a bibliából, ahhoz hogy erre rájöhessek. A többi emberrel kapcsolatban nem tudom mi a terve.

Persze mindjárt jönnek az ateista trollok, hogy menjek orvoshoz, vagy pszichológushoz. Meg hogy jól elvagyok a képzeletbeli barátommal......

Egyébként 31/F

"Senki nem fog trollkodni, viszont 31 éves létedre nagyon gyerekes a gondolkodásod. Nem a vallás miatt, ismerek nagyon nyitott, normális vallásos embereket, akik gond nélkül elfogadják azt, hogy nem mindenki látja ugyanúgy a világot, mint ők."

Akkor újra megkérdezem. Melyik mondatomból jött az le neked, hogy én nem fogadom el azt hogy nem mindenki látja.......... Áh tudod mit? Nem is érdekel. Na szia.