Az ateistáknak miért van szükségük az állandó valláskritika bújására/művelésére?

Nem minden ateistának van erre szüksége. Nekem például nincs. Nem találok ki komédiákat, nem rágok érveket, nem kritizálok istenérveket.

Vedd észre!

Felteszel egy kérdést. Nem várod meg a választ, hanem megválaszolod. Majd a saját válaszodból vonod le azt a következtetést, hogy jobb, ha keresztény maradsz.

Hát ez legalább is bizarr.

Legalább arra még felhívom a figyelmedet, hogy az ateista és a keresztény fogalmak nem egymás komplementerei. Vannak néhányan, akik nem ateisták és nem is keresztények.

A kérdezés mellett azért tanulsz is?

"De ha az ateistáknak erre a vallás gyakorlás negatív formájára van szükségük, akkor annyi erővel már jobb ha az ember keresztény marad."

Én még annyit fűznék hozzá az eddig válaszokhoz, hogy itt amennyiben valaki esetén van szükség az koránt sem biztos, hogy belső hanem inkább külső.

Értem ez alatt a drága kormány és az egyház kapcsolatát, keresztény nézetek másokra erőltetését és hasonlókat.

A kérdés elég sok valótlanságot állít. De ennyi erővel akkor meglehetne picit fordítani a dolgot:

A hívőknek miért kell rendszeresen a hitüket alátámasztó kérdéseket és válaszokat írniuk mint akik csak önigazolásra várnak?

Ha ennyire bizonytalan a hitük és csak küzdenek folyamatosan azért a kevésért akkor már lehetnének ateisták is nem?

Nagyjából ilyen szinten van a kérdésed. De lehet nekem nem sikerült annyi valótlan badarságot belé zsúfolnom mint neked.

> Az ateistáknak miért van szükségük az állandó valláskritika bújására/művelésére?

Amiért a hívőknek is. Ők is „bújják” a valláskritika kategóriát. Meg írnak a tudományt nem, a vallást annál inkább érintő kérdéseket a tudomány kategóriában.

> Gyakori rendszerességgel újra átrágják ugyanazokat a valláskritikai érveket

A hívők meg gyakori rendszerességgel újra átrágják ugyanazokat az istenérveket.

> A keresztény Isten érveket naponta újra és újra kritizálják.

A hívők meg naponta újra és újra kritizálják az ateista érveket.

~ ~ ~

Hogy miért?

Van olyan ateista – ahogy van olyan hívő –, aki a másik világnézetét ostobaságnak tartja. Az ostobaság meg irritáló, arra készteti az embert, hogy rámutasson, illetve megpróbálja a másikat „felokosítani”.

Van olyan ateista, akit a térítés szólít meg – ahogy van olyan hívőt, akit meg az ateista szemlélet térhódítása –, a másikban kimondottan offenzív ellenséget lát, és felveszi a kesztyűt.

Van olyan ateista – ahogy van olyan hívő –, aki egyszerűen szeret vitázni, akár erről is. Tényleg kíváncsi a másik meglátásaira, megérteni akarja a másik világképét, és nem feltétlenül támadni vagy harcolni vele.

Az emberek vitáznak mindenféle kérdésben, akkor is, ha nincs vagy nem lehet objektív mércéje annak, hogy kinek van igaza. Pl. hogy az Android jobb-e, vagy iPhone. Hogy a Windows jobb-e vagy a Linux. Hogy cukorral vagy sósan érdemes-e enni a túrós tésztát. A hívők a hitről is vitáznak nem csak az ateistákkal, hanem önmagukkal is. A különböző vallások követői is vitáznak egymással. Létezik-e reinkarnáció, vagy a halált a mennyország követi? Jézus Isten fia volt-e vagy szimplán csak egy a próféták között? Az azonos vallás különböző irányzatainak a képviselői is vitáznak egymással. Mária a mennybe vétetett-e vagy sem? Létezik-e a purgatórium? De még az egy vallási irányzathoz tartozók között is vannak hitviták. Lehet-e / szabad-e házas embert pappá szentelni? El kell-e / szabad-e ítélni a fogamzásgátlást?

~ ~ ~

Kicsit azt érezteted a kérdéseddel, mintha egymás világnézetében való turkálás ateista attitűd lenne, pedig ez egy alapvető emberi magatartás sokaknál, a vallásosságtól magától, a konkrét vallási meggyőződéstől függetlenül.

> Ez nem ugyanaz, mint a vallását napi rendszerességgel gyakorló keresztény?

Nem ugyanaz, de ugyanúgy jellemző ez hívőkre és ateistákra egyaránt.

> De ha az ateistáknak erre a vallás gyakorlás negatív formájára van szükségük, akkor annyi erővel már jobb ha az ember keresztény marad.

A mondat első feléből logikailag nem következik a mondat második fele. „Ha a vegetáriánusoknak ennyire szükségük van a húsevés ellen felszólalni, akkor ennyi erővel már jobb, ha az ember húsevő marad.”. Nem ettől sem jobbá, sem rosszabbá nem válik. A húsevés önmagában megítélhető ilyen-olyan szempontok alapján, de a megítélésében irreleváns, hogy egyes vegetáriánusok mennyire aktívan hirdetik a húsevés elleni érveket, vagy mennyire tartják azt a te magánügyednek.

Az emberek sokfélék. Vannak köztük vallásosak és ateisták is.

De a vallásosak és az ateisták is sokfélék. Vallásosból is a túlnyomó többség nem érez rá késztetést, hogy állandóan zargassa a világlátásával a környezetét, ateistákkal is így van ez. Mindkét csapatban van azonban egy kisebbség, az internetnek "hála" hangos kisebbség, aki viszont igen. Te ezeket a hangos kisebbségeket hallod, mindkét oldalról, a csendben lévő tömeget nem. És erről a hangos kisebbségről általánosítasz - hibásan - a többségre. Viszont ezt csak az ateisták esetében teszed meg, a vallásosak esetében nem.

Tehát nem csak hogy hibásan általánosítasz, hanem még egyoldalúan is. Ezért született meg a kérdésed.

Hű!

Ez - szerintem - ennél sokkal egyszerűbb. Egy hétköznapi ateista - mint például én - nem hiszi azt, hogy létezik isten. Erről nem akar meggyőzni senkit, nem keres érveket, nem olvasgat valláskritikai elmélkedéseket, nem zavarja őt, hogy mások meg azt hiszik, hogy van isten.

Elkerüli a térítő szándékú ateistákat is, mert úgy véli, hogy egyik alapállás sem bizonyítható, így feleslegesnek tartja az erről való vitákat, különös tekintettel a veszekedéseket.

#9

A többségnek nem. Ők nem vallanak semmit, csak nem hiszik, hogy van isten.

Aki nem hiszi, hogy van Jeti, azért még nem a vallása ez.

Aki nem hiszi, hogy vannak Földön kívüliek, azért nem a vallása ez.

El kell fogadnod, hogy vannak vallás nélküliek is!