Kedves keresztények! Mit takar pontosan az, hogy Isten és mit jelent az hogy létezik?

[link]

Ha ezt átrágtad,

és mégse jönnél rá,

tovább ne is erőlködj...

"Mi a definíciója?"

Istent szokták úgy is nevezni, hogy tiszta ténylegesség (actus purus), maga az önálló, abszolút lét (ipsum esse subsistens), de ezek a fogalmak többnyire az istenérvekből következnek, nem definíciók.

Azt szokták mondani, hogy a jó definícióhoz kell egy genus proximum és differentia specifica. Na már most sem az általános létező (ens ut ens), sem az afelett álló istenfogalom nem egy ilyen egyértelműen meghatározható valami.

Továbbá azt is hozzá kell tenni, hogy a definíció a fizikai világunkban a természetre utal, tehát a létezőben arra, ami, és a létező dolgoknak ez az aspektusa elkülönül a létezésük tényétől, amit a létezők természete potencialitásként fogad be. Míg bármilyen teremtmény természete és a létezésének ténye elkülönül egymástól, Istenben a létezés ténye és az isteni természet ugyanaz, a természet kivonhatatlan, emiatt így definiálhatatlan.

"Mik a főbb tulajdonságai?"

Istennek attribútumai vannak, de ezeket nem, mint járulék birtokolja, mint bármilyen teremtett dolog a maga tulajdonságát, hanem azonosak az attribútumok az isteni természettel.

"Honnan tudjuk, hogy ezek a tulajdonságai?"

A kinyilatkoztatásból, de az istenérvekből is.

"Képesek vagyunk arra, hogy megismerjük? Még akkor is ha vannak tulajdonságai amit álcázni akár?"

Csak a halál után, ha üdvözülsz.

Azt nem tudom, hogy ezt a kérdést nekem miért majdnem 2 hónap elteltével adja ki kulcsszóra keresve a gyakori., de jó hogy nyíltan megkérdezted, hiszen sokan, a legtöbb hívő sincs tisztában a pontos, de akár az elnagyolt válasszal sem.

Itt egy általam magasan értékelt magyarázat: https://www.youtube.com/watch?v=KkvRcJQ5qjw

Ahhoz, hogy valaki megértse egyáltalán a válasz mondatait, szükséges egyfajta előtanulmány és általános műveltség. Sajnos úgy gondolom, ha valaki ezt a gyakorin kérdezi meg, az nem felel meg a kritériumnak, de hátha...

Első kérdés:Mi a definíciója?

Azt mondják, a remény az abban való hit, hogy az ember el tudja érni a céljait.

A remény ennél sokkal többet jelent, de ez az egyszerű meghatározás több szempontból is hasznosnak tűnik. A segítségével sikerülhet céltudatos, pozitív szemléletmódot kialakítanunk.

Ha szeretnénk bízni benne, hogy el tudjuk érni a jövőbeli céljainkat, kell hogy legyenek olyan céljaink, amelyeket már megvalósítottunk. Ha úgy érzed, hogy neked nincsenek ilyenek, érdemes lenne komolyan elgondolkodnod azon, hogy milyen célokat tűzöl ki magadnak. Először is vannak egyáltalán céljaid? Olyan könnyű belefeledkezni a hétköznapokba; az ember a nagy rohanásban meg sem áll elgondolkodni azon, hogy mi az, amit tényleg szeretne elérni, mi a legfontosabb az életében. Ezzel a gyakorlatias alapelvvel kapcsolatban — vagyis hogy konkrétan határozzuk meg, mi élvez elsőbbséget az életünkben — a Bibliában ismételten bölcs gondolatot jegyeztek fel sok-sok évvel ezelőtt: ’bizonyosodjatok meg a fontosabb dolgokról’ (Filippi 1:10).

Ha sikerül megállapítanunk, hogy melyek a fontosabb dolgok, könnyebb lesz az élet különböző területein — például a szellemi tevékenységekben, a családi életben vagy a munkahelyen, illetve az iskolában — néhány fontos célt kitűznünk magunk elé. Arra viszont nagyon figyeljünk oda, hogy kezdetben ne állítsunk fel túl sok célt, és hogy olyan célokat válasszunk, amelyeket könnyen el is tudunk érni. Ha egy célt túl nehéz megvalósítani, az megijesztheti az embert, úgy, hogy talán fel is adja. Ezért rendszerint az a legjobb, ha a nagyobb, hosszú távú célokat kisebb, rövid távú célokra bontjuk fel.

„Mindent lehet, csak akarni kell” — szól egy régi közmondás, és úgy tűnik, van benne némi igazság. Ha már tudjuk, hogy melyek a legfontosabb céljaink, akaraterőre van szükségünk, vagyis erős vágynak és elszántságnak kell bennünk lennie, hogy erőfeszítéseket tegyünk a megvalósításukra. Növelni tudjuk az elszántságunkat, ha eltűnődünk a céljaink fontosságán és azon, hogy milyen jutalma lesz, ha elérjük őket. Természetesen akadályokra számítanunk kell, de kihívásnak tekintsük őket, ne zsákutcának.

De azon is el kell gondolkodnunk, hogy konkrétan hogyan fogjuk megvalósítani a céljainkat. C. R. Snyder író, aki átfogó vizsgálatot végzett a remény szerepéről, azt javasolja, hogy az embernek minden egyes cél felállításakor több kivitelezési mód legyen a tarsolyában. Így, ha az egyik út járhatatlannak bizonyul, megpróbálkozhat egy másikkal, egy harmadikkal és így tovább.

Az író továbbá azt tanácsolja, hogy tanuljuk meg, mikor van ideje lemondani egy célról, és újat kitűzni helyette. Ha mozdíthatatlan akadályok állják utunkat, semmi értelme tépelődni, az csak letöri az embert. De ha új, elérhetőbb célt állítunk fel, máris van valami, amiben reménykedhetünk.

A Bibliában olvashatunk ezzel kapcsolatban egy tanulságos esetet. Dávid királynak szíve vágya volt, hogy templomot építsen Istenének, Jehovának. Ám Isten azt mondta Dávidnak, hogy a fiáé, Salamoné lesz ez a kiváltság. Dávid nem kezdett el neheztelni, és nem is próbálta meg mindenáron megvalósítani, amit elhatározott, látva a szomorú fejleményeket. Inkább változtatott a céljain. Abba fektette energiáját, hogy összegyűjtse a pénzt és az anyagokat, melyekre a fiának szüksége lesz a templom megépítéséhez (1Királyok 8:17–19; 1Krónikák 29:3–7).

Második kérdés:Mik a főbb tulajdonságai?

Hosszútűrés tulajdonsága, mindig a főbb tulajdonságaival, vagyis a szeretettel, igazságossággal, bölcsességgel és hatalommal összhangban nyilvánul meg (1Jn 4:8; 5Mó 32:4; Pl 2:6; Zs 62:11; Ézs 40:26, 29).

Szia

Bármit amit a Teremtő Istenről megtudhat az ember, az egyedüli hiteles forrás, az a Biblia.

Mit tudhatunk meg róla? Az igaz Isten nem névtelen Isten: Jehovának hívják: 5Mózes 6:4; Zsoltárok 83:18. Isten - a Jehova megkülönböztető nevet viselő legfelsőbb Lény. A héber nyelvben az „Isten” szónak megfelelő kifejezések erőt, valamint fenséget, méltóságot és kiválóságot fejeznek ki.

Mit tudhatunk meg még a Bibliából Istenről?

Zsolt 19:1: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét; keze művéről ad hírt az égboltozat.”

Zsolt 104:24: „Mily számosak a te műveid, ó, Jehova! Mindet bölcsen alkottad. Betöltik a földet alkotásaid.”

Róma 1:20: „az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők.”

Valóságos személy-e Isten?

Héberek 9:24: „Krisztus . . . magába az égbe (lépett be), hogy most megjelenjen az Isten személye előtt értünk.”

János 4:24: „Az Isten Szellem.”

János 7:28: „valóságos az, aki küldött engem” — mondta Jézus.

1Kor 15:44: „Ha van fizikai test, van szellemi is.”

Vannak-e olyan érzései Istennek, mint az élő embereknek?

János 16:27: „maga az Atya vonzalmat érez irántatok, mivel ti vonzalmat éreztetek irántam, és elhittétek, hogy az Atya képviselőjeként jöttem el.”

Ézsaiás 63:9: „Minden gyötrelmükben gyötrelmet élt át . . . Szeretetében és könyörületében megváltotta őket.”

1Timóteusz 1:11: „a boldog Isten.”

Volt-e Isten létének kezdete?

Zsolt 90:2: „Mielőtt a hegyek megszülettek, s mintegy vajúdva világra hoztad a földkerekséget és a termékeny földet, időtlen időktől fogva időtlen időkig te vagy Isten.”

Ésszerű ez? Értelmünk nem képes teljesen felfogni. Ez azonban nem nyomós ok az elutasításhoz. Vedd figyelembe a következő példákat: 1. Az idő. Senki sem képes megmondani azt a bizonyos pillanatot, amikor az idő kezdetét vette. És tény, hogy még ha az életünk véget ér is, az időnek nincs vége. Mégsem vetjük el az idő fogalmát csak azért, mert vannak olyan jellemzői, amelyeket nem tudunk teljesen megérteni. Ellenkezőleg, hozzá igazítjuk az életünket. 2. A világűr. A csillagászok nem találják sem azt, hogy hol kezdődik, sem azt, hogy hol ér véget a világűr. Minél messzebbre hatolnak a világegyetembe fürkésző tekintetükkel, annál nagyobbnak vélik. De nem utasítják el azt, amire a bizonyítékok mutatnak; sokan úgy utalnak a világegyetemre, mint ami végtelen. Ugyanez az alapelv vonatkozik Isten létére is.

Fontos-e Isten nevének használata?

Róma 10:13: „mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmentésben fog részesülni.”

Ez 39:6: „megtudják az emberek, hogy én vagyok Jehova.”

Jézus ezt mondta Atyjának: „megismertettem velük (igaz követőivel) a nevedet, és meg is fogom ismertetni” János 17:26.

Ha Jehova ’az egyedüli igaz Isten’, milyen „Isten” Jézus?

Maga Jézus nevezte az Atyját ’egyedüli igaz Istennek’ János 17:3. Maga Jehova pedig ezt mondta: „Rajtam kívül nincs Isten” Ézsaiás 44:6. Pál apostol azt írta, hogy az igaz keresztények számára „e g y Isten van, az Atya” 1Korintusz 8:5, 6. Jehova tehát páratlan, senki sincs ugyanabban a pozícióban, mint ő. Jehova éles ellentétben áll az imádat egyéb tárgyaival, például a bálványokkal, istenített emberekkel és Sátánnal. Ezek mind hamis istenek.

Jézust is nevezi a Biblia ’istennek’, sőt ’Erős Istennek’ János 1:1; Ézsaiás 9:6. Sehol sem mondja viszont róla, hogy Mindenható, ahogyan Jehova 1Mózes 17:1. Jézusról azt olvassuk, hogy „az Isten dicsőségének visszatükröződése”, de e dicsőség forrása az Atya. Héberek 1:3. Jézus semmiképpen sem törekszik az Atyja pozíciójára. Ezt mondta: „Jehovát, a te Istenedet imádd, és egyedül neki végezz szent szolgálatot” Lukács 4:8. Krisztus, „Isten formájában” létezik, és az Atya megparancsolta, hogy ’Jézus nevében minden térd hajoljon meg’, de mindez „az Istennek, az Atyának dicsőségére” történik Filippi 2:5–11.

Éppen csak érintettem, abból, amit a Bibliából megtudhatunk Istenről. Természetesen ettől jóval többet tudhatunk meg a Teremtőnkről, ha alaposan kutatjuk a számunkra megíratott Bibliát, és közben kérjük tőle a bölcsességet és éleslátást, megértést.