Az állatoknak van szabad akarata? Ha igen akkor az ő szabad akaratukat is tiszteletben tartja Isten?

#8

Erről én is tudok, de nem tartom valószínűnek, hogy az elefánt ugyanazt a gyászt élné meg, mint az ember.

Az anyamadár is gondozza a kicsinyeit, de ez nem ugyanaz, mint amikor egy anya gondozza a gyerekét.

"Gondolom ezek közül van egy felszínes tudásod valamelyikben úgy sejtem a determinizmus az, és azért hiszed, hogy nincs szabad akarat."

Még valami:

Én azt gondolom ezzel kapcsolatban, amit Greene gondol:

Logikailag nem zárható a szabad akarat, de nincs ok arra, hogy higgyek benne.

A #10-es kommentben azért írtam kissé terjedelmesen, mert arra mutattam rá, hogy ha az univerzumot és az emberi életet nézzük, akkor minden egy zárt rendszernek tűnik.

Bevallom, kényelmesebb lenne abban hinni, hogy van szabad akarat. Vagy legalább abban, hogy bár bizonyos események le vannak determinálva, de azért vannak olyan helyzetek, amikor tényleg én döntök. Lehet, hogy így van. Én azonban nem látok rá indokot, hogy ne a teljesen determinált univerzum képét fogadjam el. Ez nagyon kényelmetlen, de logikus álláspont, amit össze lehet egyeztetni a világban zajló eseményekkel, dolgokkal is.

Bár, ha valaki vallási alapon hisz a szabad akaratban, akkor eleve nincs helye semmilyen vitának. Aki szerint Isten szabad akaratot adott az embernek, és hinni akar a saját istenképében, akkor nincs más választása.

Szóval még sem próbálom az ilyet meggyőzni.

Én is voltam annak idején vallásos ember, és ilyesmiben hittem.

Ugye itt a szabad akarat definíciója a kérdés...

Teológiai definíció szerint a szabad akarat a morális jó és rossz közötti választás képessége, lehetősége. Az nem szabad akarat ilyen értelemben, hogy a kutyámnak kiadom az utasítást, hogy jöjjön hozzám, de ő elszalad a másik irányba.

Az állatok cselekedetei nem jók vagy rosszak erkölcsi szempontból, épp ezért bűnt sem tudnak elkövetni. Szabad akarat nélkül nem létezik erkölcsi jó, de bűn sem. Nem állítható az, hogy minden cselekvésünk és akarásunk szabad, de pl. olyan esetben, mikor valami egyszerre jónak és rossznak is tűnik (pl. túlélés szempontjából jó, de erkölcsileg rossz), akkor mi emberek szabad akaratunkból képesek vagyunk jó mellett dönteni, ösztöneink ellenére.

Nem olyan régen egy másik kérdésnél elég alaposan meg lett vitatva a szabad akarat kérdése, érdemes elolvasni az ott leírtakat is.

https://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__vallaskr..

"Aztán meg rizsázol egy sort Einsteintől kezdve Nagy Gergelyig majd a végén magad is kijelented, hogy lehet hogy van szabad akarat, de minek hinni benne............"

>Ebből már rájöhettél volna, hogy én kissé másképp működik, mint a többi ember. Az ember vágyvezérelt módon gondolkodik, és ahhoz gyűjt bizonyítékokat, amit maga is hinni akar. Szerintem meg szembe kell nézni a tényekkel, - ezt pont Nagy Gergely hangsúlyozta - hogy azért, mert hinni akarunk valamiben még nem biztos, hogy igaz. Sőt, a tudományos gondokodás pont erre tanít, hogy időnként el kell vetni a szép elképzeléseket, ha bizonyossá válik, hogy hamis.

"Sok érvet lehet a szabad akarat mellett is mondani."

>Ebben biztos vagyok. A szabad akarat a 21. századi ember egyik legkevesebb elképzelése. Attól azonban, hogy egy rakás érvet felhoznak mellette, még nem biztos, hogy igaz.

A motivációs trénerek, akik azt hangoztatják, hogy változz meg, és sikeres leszel, valószínűleg szintén a szabad akarat koncepciójára alapoznak. Mert nem tudják, (vagy eltitkolják), hogy a változás sokkal, de sokkal összetettebb dolog annál, mint ahogy ők azt tálalják.

Az emberek többsége, hiába is akar megváltozni, nem fog menni menni, mert nagyobb erők munkálkodnak nála, amik formálják a döntéseit.

"Néhány modern fizikai teória (például a kvantummechanika) úgy tűnik, hogy alapvető bizonytalanságot tesz lehetővé a természetes folyamatokban, amely nem teljesen összeegyeztethető a szigorú determinizmussal"

A kvantummechanika nem teória, hanem bizonyított valóság.

De az arra vonatkozó érvről leírtam, hogy, hogy Brian Greene - aki szakmabeli - elmagyarázta a könyvében, hogy azt gondolják az emberek, hogy a kvantummechanika megengedi a szabad akaratot, de ennek az ellenkezője igaz.

Dávid Gyula (magyar fizikus) a linkelt előadása alatti kommentben szintén erről ír, hogy a kvantummechanika nincs ellentmondásban a tömbuniverzummal (einstein-i elképzeléssel). Mert ott is felvetették. De nem, ez a kvantummechanika félreértése.

#18

Nem mondom, hogy a vágyvezéreltség önmagában rossz dolog. Van úgy, hogy jól jön.

Amúgy nem feltétlenül a sorsban hiszek, inkább azt mondom, hogy dönthetek, de a döntéseim befolyásolva vannak bizonyos hatások által. Ezt én nagyon jól tudom. Már arra is rájöttem, hogy az életemben mi az, ami az emberek előtt szabad akaratnak tűnik, de én tudom, hogy determinált döntés által született. És bár dönthetnék másként, mégsem teszem, mert úgy kell döntenem.

A szabad akarat létezésének megadom az esélyt, de úgy hiszem, hogy annyi hatás ér minket, hogy azt nem tudom hová beilleszteni.

És, hogy el van-e döntve a sorsunk?

A legkevésbé sem érdekel. Amikor reggel felkelek ugyanúgy fogom tenni a dolgom. Attol, hogy ott van a jövőben, hogy átengednek egy vizsgán, még készülni kell rá. Attól, hogy előre ki tudok következtetni egy eseményt, még felkészültnek kell lennem.

Brian Greene a szabadságnak egy új értelmezését nyújtja: szerinte a szabadság abban van, hogy képesek vagyunk olyan dolgokra is, amikre például egy szikla nem. Mi emberek képesek vagyunk gondolkodni. Ebben - mondja a tudós - az igazi szabadság.

És ezzel vissza is érkeztünk az eredeti kérdéshez: egy állat nem képes olyan összetett gondolkodásra, mint az ember. Az ember tudja, (jó esetben...) ha fájdalmat okoz másnak. Az oroszlán esetében azonban egy antilop legyilkolása elfogyasztása csak ösztön. Nem tudja felfogni a tettei súlyát.

Az ember szabad abban az értelemben, mert van éntudata, az állat nem, mert csak ösztöne van.