Mért van az ha idősebb egy pap már kevésbé hisz istenben?

Túl tapasztalt hozzá, és volt ideje gondolkodni.

A gondolkodás, a tapasztalat és a hit eléggé üti egymást.

Jól szóltak előttem. Csak még annyit hozzá, hogy minél magasabb polcra kerül a pap az egyházi hierarchiában, annál kevésbé hisz. Egyrészt az előbb említett kor-tapasztalat-gondolkodás hármas, másrészt pedig annál több olyan "egyházi érdekességet" ismer meg, amik még inkább ütik a hitet.

És most akkor gondoljunk bele, vajon mennyire is hisz a pápa...

Akik igazán hitben járnak, azok teljes mértékben meg vannak győződve arról, hogy a Biblia Isten Szava. Bőséges bizonyíték van arra, hogy a Szentírás valóban „Istentől ihletett” (2Timótheus 3:16). Mennyi ilyen bizonyítékot kell megvizsgálnia valakinek, mielőtt meggyőződne erről? Ez a múltjától is függhet. Ami az egyik embernek teljesen elegendő, nem biztos, hogy meggyőző a másiknak. Néha rengeteg cáfolhatatlan bizonyítékot mutatnak valakinek, és talán mégsem hajlandó arra a következtetésre jutni, amire a bizonyítékok mutatnak. Miért? A szíve mélyén rejlő vágyak miatt (Jeremiás 17:9). Így az illető talán azt mondja, hogy érdekli, mi Isten szándéka, a szíve mégis arra vágyik, hogy elfogadja őt a világ, vagy esetleg nem akar felhagyni azzal az életmóddal, amely ellentétben van a Biblia irányadó mértékeivel. De ha valaki igazán éhezi az igazságot, őszinte önmagához és alázatos, akkor idővel fel fogja ismerni, hogy a Biblia Isten Szava,s életben tudja tartani a hitét. Tehát így hogy "a gondolkodás, a tapasztalat és a hit eléggé üti egymást", nem igaz. "Állandóan tegyétek magatokat próbára, vajon a hitben vagytok-e, állandóan próbáljátok meg, mik vagytok ti magatok. Vagy nem vagytok tisztában azzal, hogy Jézus Krisztus egységben van veletek? Kivéve, ha alkalmatlanok vagytok. Igazán remélem, hogy felismeritek majd, hogy mi nem vagyunk alkalmatlanok." 2 Kor 13:5,6

Tanulság: - nem győződött meg arról hogy a hitben van, azaz nem építette a hitét, vagy kiábrándult az egyházából.

-felismerte hogy alkalmatlan

Azonban számtalan olyan pap, s magánember is van, aki az élete végéig hithű maradt Istenhez, s ugyanúgy megőrizte hitét, mint fiatalkorában.

annyi sablonos hülyeséget ítatok le ....

mindamellett láttam már én is néhány "embernek nem annyira, papnak még jó" egyént.

Sajnos, (elfogadom, hogy ez nézőpont kérdése) kevés a papnak jelentkező rendes ember, mert sokan a családapaság még nehezebb terhét választják.

Jó néhány pap későn kap "elhivatást", amikor felfogja, hogy nem lesz soha jó szakember, itt meg ellébecolhat a nyáj (csorda?) terhére.

De látni sok nagyon jó papot, sőt szentet! főleg a szerzetesek között. Ott is nem egyet láttam !!! Hála Istennek.