A hét fő bűn!?!?

1. A kevélység (lat. superbia) [szerkesztés]

A kevélység a büszkeség elfajulása; míg a büszke ember nagy becset tulajdonít személyes tulajdonságoknak, birtoknak, származásnak, kitüntetésnek, de azért nem néz le szükségképpen másokat, csak a magáét tartja nagyra, esetleg joggal, addig a kevély, főleg másokkal szemben, kiket lenéz, tartja magát nagyra, nagyobbra. A büszke a maga érdemét beszéli; a kevély mások érdemét lenézi. A kevély ember rendszerint hiú is, a kevélység az öntudat túltengése, önmagunk mások fölé helyezése.

2. A fösvénység (gör. filargüria, lat. avaritia) [szerkesztés]

Zsugoriság : a megszerzett véges javakhoz való rendetlen ragaszkodás- E ragaszkodás megmutatkozhat a szerzés túlzó vágyában (kapzsiság) és a megszerzett dolgok rendetlen birtoklásában. A birtoklás túlzottságát jelzi, hogy a fösvény a számára szükséges mértékben sem válik meg javaitól, nem költi pénzét, esetleg nagy vagyon birtokában is nyomorog. A fösvénység a világ javainak túlzott szeretete, az azokhoz való beteges ragaszkodás. A fösvény ember mindent magának akar, mindent meg akar szerezni, és semmit sem tud kiengedni a kezei közül. Azt hiszi maga rendelkezik az anyagi javaival, gazdagságát csak a saját ügyességének köszönheti. Ezért a fösvénység a kevélység édes gyermeke. Aki magát Isten fölé helyezi, az előbb-utóbb azt hiszi, az egész teremtett világ őérte van, és ezért minden őt illeti meg. A Lukács evangéliumban szereplő gazdag ember is ilyen ember volt. Mindene megvolt, csak a másik ember felé való érzékenysége veszett el. Lenézte, talán utálta is Lázárt. Mindenképpen bosszantotta, mert nem illet bele az ő gazdag életről alkotott képébe. Ez a fösvénység legnagyobb veszélye. Vakká tesz a rászorulókkal, mert a fösvény nem veszi észre a szükséget szenvedőt.

3. A bujaság (lat. luxuria) [szerkesztés]

A nemi gyönyör rendetlen kívánásának vagy élvezésének bűnös készsége. A buja emberből hiányzik a nemi élet kontrollja. Az Istentől kapott, bennünk jelen lévő természetes nemi vágyat öncélú élvhajhász aktussá silányítja. Mert a buja ember nem tud őszintén szeretni, nem akarja magát egy életre elkötelezni társa mellett, nem kíván boldogítani, hanem éppen ellenkezőleg: isteníti a szabadosságot, mindig csak kapni, leszakítani kíván. A bujaság nem ismer féket és gátat a nemi kapcsolatban, nem törődik azzal, ha bemocskolja mások becsületét, ha vét az emberi együttélés egyik alapvető és isteni parancsolaton nyugvó szabálya ellen: „Ne kívánd felebarátod házastársát…”

4. Az irigység (lat. invidia) [szerkesztés]

Mások értékei láttán ébredt ellenséges indulat, mely önmagára nézve rossznak látja a másik lelki vagy anyagi javait. Gyümölcse a káröröm. Az irigység rejtettebb megnyilvánulásai: Az irigy ember nehezen viseli mások tudásban, tiszteletben, világi javakban v. az életszentségben való gyarapodását; elhúzódik a szerencsés embertől, örül, ha az bajba jut; szívesen hallgat megszóló és rágalmazó beszédet; mások dicséretét kisebbíti, kedvetlenül és közönyösen beszél róluk, jó cselekedeteiket túlzott iróniával magasztalja, s ezzel eltorzítja; a másokat dicsérő beszédet kedvetlenül hallgatja, félbeszakítja, gúnyt űz belőle, vagyis akadályozza a tisztelet születését iránta; a jót elhallgatja, v. félremagyarázza, a jó szándékot kétségbe vonja.

5. A torkosság (lat. gula): mértéktelenség evésben-ivásban [szerkesztés]

A mértékletesség, amelyet a táplálkozás megszorításán kezdünk és a böjtön át folytatunk, csodálatos hatású általános jellemtulajdonsággá bővülhet, amely egész lényünkre kiterjed. Az a láthatatlan körző, amely határt szab minden vágyunknak, önműködőleg kezd tevékenykedni és nem engedi mértéktelenül tágulni életköreinket. Valami különös gépezetet indítunk el belül a lelkünkben, amely mértéket oszt, és amely mindig fékez, helyes mértéket követel. Ha bánat ér, nem engedi, hogy a túlzott bánkódás leterítsen.. ha megijedünk, hirtelen valami átláttatja velünk a félelem értelmetlenségét, ha kétségek gyötörnek vagy féltékenység dúl bennünk, valami csitítani kezd és védőernyővel látja el a túlzott hevülést. [1]

6. A harag (lat. ira) [szerkesztés]

A harag az emberi lélek azon indulata, mely a megsértett, megrövidített, várakozásaiban megcsalatkozott, szokásaiban megzavart, önérzetében sértett ember lelkében ezen dolgok okozója ellen támad. A harag, a megtorlással párosulva bosszúvá válik. Ha ez az érzés hirtelen, nagy erővel támad fel a hirtelen harag (méreg) nevet kapja.

Jézus értünk halt meg a keresztfán, hogy mi bocsánatot nyerjünk és ne menjünk a kárhozatra. Nekünk nem kell meghalnunk embertársunkért, de tudnunk kell elengedni , megbocsátani egymásnak. Annál is inkább mert a harag nemcsak az egymás közötti viszonyt, de a saját lelkünket is mérgezi és tönkreteszi belső nyugalmunkat. [2]

7. A jóra való restség (lat. acedia) [szerkesztés]

vonakodás a szükséges áldozathozataltól vagy erőfeszítéstől.

"Aki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak." [3] - írja a Biblia

A henyélés minden bűnnek a forrása és hasznos tevékenység nélkül elsorvadunk és tartástalan lényekké vedlünk. Mahatma Gandhi, kalkuttai Teréz anya és még többen a másoknak való önzetlen szolgálattal kerültek a világ legkiemelkedőbb emberei közé.

(Efézus 4:31, 32) 31 Minden rosszindulatú keserűség, harag, indulat, ordítozás és becsmérlő beszéd távolíttassék el tőletek minden rosszasággal együtt. 32 Legyetek pedig egymás iránt kedvessé, gyöngéden könyörületessé, készséggel megbocsátva egymásnak, mint ahogy az Isten is készséggel megbocsátott nektek Krisztus által.

(Jakab 1:20, 21) 20 mert ember haragja nem munkálja Isten igazságosságát. 21 Vessetek le azért minden szennyet és a rosszaságot, mint ami fölösleges. . .

(Efézus 4:26, 27) 26 Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek; ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok, 27 és az Ördögnek se adjatok helyet.

Még ha jogosan haragszunk is, egy azonnali csendes ima segíthet, hogy ’higgadt szelleműek’ maradjunk, önuralmat gyakoroljunk, és ne tegyünk olyat, amivel bánatot okoznánk Isten szellemének (Péld 17:27). Tehát ne maradjunk ingerültek, és ne adjunk Sátánnak lehetőséget, hogy valami gonoszságra vegyen rá bennünket (Zsolt 37:8, 9). Többek közt úgy tudunk ellenállni neki, ha Jézus tanácsával összhangban hamar rendezzük a vitákat (Máté 5:23, 24; 18:15–17).

Persze ezért nem fog senki pokolra kerülni, mert a tökéletlenségünkből fakadóan, néha jogos az emberben a harag.

A lényeg, hogy ezt ne tápláljuk, mert helytelen tettekhez vezethet.

A hét fő bűn az az alapelvek elleni vétség, amit eltudunk valójában kerülni ha uralkodunk magunkon.

ezek a test cselekedeteivel van összhangban

(Galácia 5:19-21) 19 A test cselekedetei pedig nyilvánvalók, és ezek azok: paráznaság, tisztátalanság, gátlástalan viselkedés, 20 bálványimádás, spiritizmus gyakorlása, ellenségeskedések, viszálykodás, féltékenység, haragkitörések, perlekedések, meghasonlások, szekták, 21 irigykedések, italozós tivornyázások, dorbézolások és effélék. Ami ezeket illeti, előre figyelmeztetlek titeket, mint ahogy figyelmeztettelek is előre, hogy akik ilyeneket gyakorolnak, nem öröklik Isten királyságát.

Zsömle/lány

A düh és a vágy önmagában nem bűn, ahogyan a többi sem az. Csak ha hagyod, hogy átvegyék az uralmat feletted, táplálod őket, nem próbálod elfojtani. Például az irigység, ha féken tartod, arra ösztönöz, hogy jobban teljesíts. Mindent jóra kell fordítani.

Egyébként sem a vágy főbűn, hanem a bujaság, ami túlzott vágyat jelent. Magyarul ha folyton pornót nézel/olvasol, orrba-szájba dugsz mindenkivel, csak mert akkor neked jó.

Ugyan már! a bulémiáról márkiderült, hogy betegség. Hiába akar lefogyni szegény dagadt, ha állandóan zabálnia kell, mert éhes.

A skótok tehát mind bűnösök? Már ha igaz a szóbeszéd...

A bujaság sem egyértelmű. Nem lehetne kicsit részletesebben? Nehogy túllépjem a megengedett kereteket. Manapság igen nagy az örömszerzés módszerének a változatossága. Meg aztán, az oldalbordámmal sem lehet kissé gyakorolni azt a gyereknemzést? Már a technikai részére gondoltam. Csak, hogy ügyesebb legyek! Végül az asszony is faképnél hagyhat, ha elhanyagolom...

Az összes többi is olyan, hogy nem élesek a határok.

Fukar, takarékos

Dühös, önérzetes

bátor, vakmerő

sorolhatom

Mit is mondott Jézus?

Az vesse rá az első követ, aki köztetek bűntelen.