Ha Isten a zsidókat választotta népének, és a keresztények hisznek Istenben, akkor a keresztény vallás, és a zsidó vallás miért nem egy? Szóval ha Isten a zsidókat választotta népének, akkor miért nem egy a keresztény, és a zsidó vallás?

"Mert 7 nap. Bár mondjuk 7 nap az lehet hogy Istennél több milliárd év.

De arról sincs szó sehol hogy meteor csapódott volna be, ami ugye elpusztította őket, hanem csak özönvíz van, ami az embereket pusztította el.

Akkor most ez hogy van?"

Hogy van, hogy van. Tudod azt te nagyon jól, csak tetteted az értetlent, mert azt hiszed, ezzel hű-de-provokatív és jaj-de-szellemes vagy.

A bibliai teremtéstörténet, Noé sztorija, Ábrahám és a többi mítosz. Jelképes történet. Nem azt írja le, hogy mi történt ténylegesen, hanem az a lényege a történetnek, hogy bemutat valamit Isten és az emberek viszonyáról.

Ha még egy kicsit olvasod a Bibliát, akkor mindjárt látod, hogy 2 darab teremtéstörténet van összekeverve benne. Azt is tudjuk, hogy melyik mikor keletkezett. A 2 történetben szereplő tények ellentmondanak egymásnak, mégis egymás mellett vannak a Bibliában. Mégpedig nem azért, mert a Biblia összeállítói nem vették észre az ellentmondást, hanem azért, mert mindkét történetet elég fontosnak tartották ahhoz, hogy továbbhagyományozzák. Mindkét történet elmond valamit a zsidó vallás ember- és istenképéről és az ember és isten viszonyáról. De ha komolyan érdekel a téma, és nem csak a piszkálódás szintjén, akkor ajánlom, olvasd mondjuk Ricoeurt, nagyon jó kis elemzései vannak a teremtés könyvéről.

"sok elvakult keresztény le van maradva ott, hogy a Föld 6ezer éves"

Igen, az USA-ban van pár ilyen irányzat, de ez hol érdekes számunkra? A hivatalos katolikus dogmatikában benne van, hogy a katolikusoknak semmi bajuk nincs a darwinizmussal.

Isten elvetette a zsidókat mivel azok megszegték a vele kötött szövetséget és elvtették az emberiség megmentöjét is Jézust, hiszen megölték.Máté 21:42, 43 szerint : „Jézus így szólt hozzájuk [a papi elöljárókhoz és a jeruzsálemi zsidók véneihez]: »Hát soha nem olvastátok az Írásokban: ,A kő, amelyet az építők elvetettek, az lett a fő szegletkő. Istentől lett ez, és bámulatos a szemünkben.’ Ezért mondom nektek, hogy az Isten királyságát elveszik tőletek, és olyan nemzetnek adják, amely megtermi gyümölcseit.«” Azonban Isten megígérte, hogy egy Új szövetséget fog kötni„»Íme! Jönnek napok — ez Isten kijelentése —, és új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyet ősatyáikkal kötöttem azon a napon, amikor kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Egyiptom földjéről. Azt a szövetségemet ők megszegték, noha én férjuruk voltam nekik« — ez Jehova kijelentése. »Mert ez az a szövetség, amelyet Izrael házával kötök ama napok múltán: törvényemet bensőjükbe helyezem, és a szívükbe írom. Én Istenükké leszek, ők pedig népemmé lesznek« — ez Jehova kijelentése” (Jeremiás 31:31–33).Ennek az új szövetségnek az alapja i. sz. 33-ban lett lefektetve, amikor Jézus meghalt, majd bemutatta kiontott vére értékét az Atyjának (Lukács 22:20; Héberek 9:15, 24–26). Azonban az új szövetség hatályba akkor lépett, amikor a szent szellem i. sz. 33 pünkösdjén kitöltetett és megszületett egy új nemzet, ’az Isten Izraele’ (Galácia 6:16; Róma 2:28, 29; 9:6; 11:25, 26). Felkent keresztényeknek írva, Péter apostol kijelentette: „Ti . . . »választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, különleges tulajdonnak szánt nép vagytok, hogy mindenfelé hirdessétek annak kitűnő tulajdonságait«, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságába hívott titeket. Mert egykor nem voltatok nép, most azonban Isten népe vagytok” (1Péter 2:9, 10). A Jehova és a testi Izrael közötti különleges kapcsolat megszűnt. A földi Izraelről Jehova kegye i. sz. 33-ban áthelyeződött a szellemi Izraelre, a keresztény gyülekezetre, arra a nemzetre, amely megtermi a messiási Királyság gyümölcseit (Máté 21:43). A két vallás nem egyezhet mert ők elvetették Istent és nem az Ő útjain járnak.

Mi történt a dinoszauruszokkal?

„

A PALEONTOLÓGIA a kövületek tanulmányozásával foglalkozik. Kövületeken az elmúlt korokból származó életmaradványokat értjük.” De, amint az egyik paleontológus mondta, „ez felettébb spekulatív és dogmatikus tudomány”. Ez nyilvánvaló a dinoszauruszokkal kapcsolatban is. Bizonyos elméleti elképzeléseket felsorolva azzal kapcsolatban, hogy mi történt a dinoszauruszokkal, G. L. Jepson, princetoni tudós ezt mondta:

„Nem egyforma szakképzettségű szerzők úgy vélik, hogy a dinoszauruszok eltűnése az éghajlat és a táplálékforrás kedvezőtlenebbé válásával függ össze . . . Más írók a betegségeket és élősködőket . . . a légköri nyomásváltozást, illetve a légkör összetételének megváltozását, a mérges gázokat, a vulkanikus hamut, a növények túlzott oxigéntermelését, meteoritokat, üstökösöket, a génállomány kimerülését, amit az apró termetű tojásevő emlősök megjelenése okozott, valamint a kozmikus sugárzást, a föld forgástengelyének elferdülését, az özönvizet, a kontinensek egymástól való elsodródását . . . a mocsarak és a tavak kiszáradását, s a napfolttevékenységet tartják kipusztulásuk okának” (The Riddle of the Dinosaur).

Ezekből az elméletekből kitűnik, hogy a tudósok teljes bizonyossággal nem képesek megmondani, mi történt a dinoszauruszokkal?

Elmélet a hirtelen kipusztulásukról

Egy legújabb elmélettel Luis és Walter Alvarez tudóskettős, apa és fia hozakodott elő. Walter Alvarez a közép-olaszországi Gubbio városkán kívül felfedezett egy furcsa, vékony vörös agyagréteget, amely a két mészkőréteg között egy kőzetképződménybe ágyazódott be. Az alacsonyabb mészkőrétegben rengeteg fosszilia volt. A felső rétegben szinte semmi kövület nem volt. Ez vezette a geológusokat arra a következtetésre, hogy az élet hirtelen tűnt el, s a vékony vöröses agyagréteg valamilyen kapcsolatban állhatott e lények eltűnésével.

Az elemzésből kiderült, hogy az agyag irídiumban (egyféle fémben) 30-szor gazdagabb, mint ami normális körülmények között kőzetekben található. Tudták, hogy ilyen nagy koncentrátumú ritka elem csak a föld magmájából, vagy a földünkön kívüli forrásból származhat. Arra következtettek, hogy az irídium egy óriási, földbe becsapódó aszteroidából származott, s ez okozta a dinoszauruszok hirtelen kipusztulását.

Az irídiumban dús agyag Gubbioban történt felfedezése után, hasonló lerakódásokat találtak a világ más részein is. Vajon ez megerősítette az aszteroidával kapcsolatos feltevést? Egyes tudósok továbbra is kétkednek ebben. De amint a The Riddle of the Dinosaur című könyv elismeri, az Alvarez-féle felfedezés „serkentőleg hat a kihalás és az evolúció körülményeinek tisztázására”. Stephen Jay Gould paleontológus elismeri, hogy ez csökkentheti „a fajok közötti verseny fontosságát”.

Egy tudományos cikkíró ehhez az új elmélethez és a dinoszauruszok szemmel látható hirtelen kipusztulásához fűzött magyarázatában elismeri: „Sikerült ezzel megrendíteni az evolúciós biológia alapjait, s kétségbe vonni a természetes kiválasztódás jelenleg elfogadott nézetét.”

Az Arizonai Egyetem tudósa, David Jablonski arra következtet, hogy sok ’növény- és állatfaj kihalása hirtelen következett be, és valamiképp különleges volt. Tömeges kipusztulásuk nem pusztán a fokozatos kihalásuk halmozódó hatásának köszönhető. Valami rendkívüli dolognak kellett történnie’. A megjelenésük is hirtelen történt. A Scientific American megjegyzi: „A kövületi leletek eléggé félreérthetetlenül azt bizonyítják, hogy a pteroszauruszok mindkét alrendje hirtelen jelent meg minden látható előzmény nélkül.” Ez jellemző a dinoszauruszokra is. A viszonylag hirtelen megjelenésük, majd hirtelen eltűnésük ellentmond a lassú kifejlődés általánosan elfogadott elméletének.

A dinoszauruszok korának megállapítása

A dinoszauruszok csontjai rendszerint alacsonyabb földrétegekből kerülnek elő, mint az emberi csontok, s ez sok tudóst arra a következtetésre vezet, hogy a dinoszauruszok korábbi időben éltek, mint az ember. Geológusok ezt a kort mezozoikumnak nevezik és három alkorszakra osztják: a kréta-, a jura- és a triászkorra. E korok megadott időkeretei több évmilliót foglalnak magukba. De vajon sikerült-e már ezt teljes bizonyossággal megállapítani?

A kövületek kormeghatározásának egyik módszere a radiokarbonos kormeghatározás. Ennél a módszernél azt mérik, mennyi radiokarbon szén bomlott el az élő szervezet halálának elteltétől. „Ha egy élő szervezet meghal, utána már nem tud a környezetéből újabb széndioxidot felvenni, s a C-12—C-14 aránya a radiokatív szén bomlásával arányosan egyre csökken” — állapítja meg a Science and Technology Illustrated című kiadvány.

Ennek a kormeghatározási módszernek azonban komoly gyenge pontjai vannak. Először is, ha a kövület becsült kora 50 000 év, a radioaktív bomlás már annyira lelassult, hogy csak nehézség árán mérhető. Másodszor, még a legfiatalabb korú mintákban is ez a bomlási szint oly lassú, hogy ezt rendkívül nehéz pontosan megmérni. Harmadszor, a tudósok a radioaktív szén keletkezésének csak a jelenlegi arányát tudják mérni, de annak megállapítására nincs módjuk, hogy az elmúlt korokban milyen lehetett a szén radioaktivitás.

Így ha a kövületek korának megállapítására radiokarbonos módszert, illetve a kövületek korának meghatározására egyéb módszereket, például radioaktív káliumot, urániumot vagy tóriumot használnak, a tudósok képtelenek megállapítani, mennyi volt ezeknek az elemeknek az eredeti radioaktivitási szintje az elmúlt korokban. Így Melvin A. Cook fémipari és kohászati professzor megjegyzi: „Az ember csak találgatja [a radioaktív anyagok] koncentrációját, ezért az így kapott eredmények legjobb esetben is csak találgatások.” Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a Noé korabeli Vízözön több mint 4300 évvel ezelőtt óriási változásokat idézett elő mind a földünkön, mind a föld légkörében.

A Dartmouth Főiskola geológusai Charles Officer és Charles Drake a radiokarbonos kormeghatározás pontosságával szemben további kételyeket támaszt. Ezt mondják: „Az a következtetésünk, hogy az iridium és más társelemek nem hirtelen rakódtak le . . . inkább ezek az alkotórészek intenzíven és váltakozó minőségben áramlottak be viszonylag rövid, 10 000-100 000 éves időszak alatt.” Úgy érvelnek, hogy a kontinensek szétszakadása és elmozdulása, amit vulkáni kitörések kísértek, az egész bolygót szétdarabolta, s ez utóbbiak a napfényt elhomályosították és a légkört mérgező gázokkal töltötték be. Természetesen az ilyen vulkáni tevékenységek megváltoztathatták a radioaktivitás mértékét, és ez okozza a mai radioaktív órák által mutatott eredményekben a torzulást.

A Genezis beszámolója és a dinoszauruszok

Jóllehet a radioaktivitáson alapuló kormeghatározás újdonságnak számít, valójában elméleteken és feltevéseken alapszik. Ezzel szemben a bibliai beszámoló, a Genezis első fejezetében egyszerűen megállapítja a teremtés általános sorrendjét. Lehetségesnek tartja a Föld kialakulásához szükséges esetleges évmilliárdokat, vagy a hat teremtési korszakra vagy „napra” a több ezer éves időszakokat is, amíg a Föld az emberi lakozás számára alkalmas bolygóvá vált.

Egyes dinoszauruszok (és pteroszauruszok) lehet, hogy valóban a Genezisben felsorolt ötödik teremtési korszak alatt teremtettek, mert a Biblia azt mondja, hogy Isten megalkotta a „repülő teremtményeket” és a „nagy tengeri szörnyetegeket”. Talán más dinoszauruszfajták viszont a hatodik teremtési korszak alatt lettek megteremtve. Az óriási étvágyú és roppant nagy változatosságú dinoszauruszok nagyon is beleillettek abba a környezetbe, amelyben akkor a növényi élet dúsan fejlődött (1Mózes 1:20–24).

Amikor a dinoszauruszok betöltötték Istentől kapott céljukat, véget ért az életük. De a Biblia semmit sem mond arról, hogy ez mikor és hogyan következett be. Abban biztosak lehetünk, hogy a dinoszauruszokat Jehova egy bizonyos célból teremtette, még ha pillanatnyilag teljesen nem is értjük ezt a célt. A dinoszauruszok nem az evolúció termékei, és főleg nem elhibázott alkotások. Az, hogy hirtelen jelennek meg a kövületi rétegekben minden kövületi előzmény nélkül, és hogy ugyancsak hirtelen tűnnek el minden kövületi összekötő láncszem nélkül, világos cáfolata annak az elméletnek, hogy az effajta állatok fokozatosan emelkedtek ki az alacsonyabb életformákból az elmúlt évmilliók során. A kövületi beszámoló tehát nem támogatja az evolúciós elméletet. Ehelyett inkább összhangban van az Isten teremtési tevékenységéről szóló bibliai beszámolóval.

Valójában az Iszlám is ugyanebből a hagyományból építkezik, de fel lehetne hozni a kereszténység rengeteg felekezetét is, melyek közül sok még mindig felemás megítélésben részesül, még ha a Biblia közös is.

Ott vannak például a mormonok, akiknek a Biblia helyett saját szent könyvük van, mivel az alapítót a XIX. században meglátogatta egy angyal(legalábbis ezt mondta) .

Minden vallás egy alapítóra, és a neki történt kinyilatkoztatásra vezeti vissza magát. Mivel a kereszténység szerint Jézus Krisztuson keresztül Isten új szövetséget kötött az emberiséggel, míg a zsidók megmaradtak Ábrahámnál, ezért a két vallás nem egy.

A Biblia egy ókori, közel-keleti pásztornép teremtésmítoszát írja le, alig két oldalon. A fehér egerek sincsenek név szerint említve.

Kedves Kérdésfelvető!

Isten elsősorban embereket választott ki, akik alkalamasak voltak arra, hogy őt képviseljék. Ilyen volt pl. Énokh, Noé, vagy Ábrahám, Jákob...stb. Jákob családjából lett végül Izrael népe, róla nevezték el izraelitának a zsidókat. Másodsorban kötött szövetséget Isten a zsidókkal az egyiptomból való kivonulás után. Ezt a szövetséget a zsidók gyakorlatilag folyamatosan megszegték (tisztelet a kivételnek), így érthető Jézus Krisztus mondata Máté evangéliumában:

"Annakokáért mondom néktek, hogy elvétetik tőletek az Istennek országa, és oly népnek adatik, amely megtermi annak gyümölcsét."

Ezek lennének a keresztények. Azért is használom a feltételes jelzőt, mert elnézve azt a hatalmas tömeget aki kereszténynek vallja magát dezsavű érzése támad az embernek...

A bibliai próféciákból egyértelmű, hogy ebből a népből is csak a "maradék" tartatik meg, Pál apostolt idézve:

"Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felől: Ha Izráel fiainak száma annyi volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg."

A másik kérdésre válaszolva: a dinoszauruszok kora máig nem teljesen bizonyított kérdés. Valóban vannak fundamentalisták, akik a 6 napos teremtésben hisznek, és nem csak az USA-ban, hanem itt is (én is közéjük tartozom). Ha komolyan érdekel a téma, ajánlom figyelmedbe ezzel kapcsolatosan a nemrég megjelent Walt Brown: Kezdetben - A teremtés és az özönvíz meggyőző bizonyítékai c. könyvét, a szerzőről azt kell tudni, hogy a Center for Scientific Creation igazgatója. PhD fokozatát a Massachusetts Institute of Technology gépészmérnöki karán szerezte. Az egyetemen fizikát, matematikát és számításteknikát tanított. A Benet Kutató, Fejlesztő ás Mérnöki tudományok laboratoriumának igazgatója volt. Életének zömét evolúciónistaként élte le, de sok éven át tartó kutatás során megyözödött a teremtés és egy világméretű özönvíz tudományos érvényességéről. Így a nyugdíjas éveit irással töltötte a Kreacionizmus javára.

Remélem tudtam segíteni. Üdvözlettel: Péter

Bibliaház Gödöllő

[link]

Hát kérlek szépen úgy, hogy két elmélet van arra, hogy a világ hogy alakult ki.

1. Isten megteremtett a földi létet, állatokat, embereket stb.

2. Evolúció. Ősrobbanás. Fejlődő szervezetek. Dinoszauruszok. Jégkorszakok. Majmok. Emberek.

A két elmélet nem egyeztethető össze. Vagy az egyiket hiszed, vagy a másikat. Vagy kitalálsz magadnak egy saját elméletet az egészre. De szerintem ez az egyik ékes bizonyítéka annak, hogy nem Isten teremtette a világot, vagy legalábbis nem úgy, ahogy a Bibliában le van írva, akkor pedig már jogosan feltételezhetjük, hogy az egész Biblia nem valóság alapú. De ez már vallási vita.

A zsidó nép nem kiválasztott, és nem is tartja magát annak-- azon kivül Mózes se igy értette, csupán erőként vallotta Egyiptomból való kivonuláshoz.

„Nemde egy atyánk van valamennyinknek, nemde egy Isten teremtett bennünket” (Maleákhi könyve, 2. fejezet 10. vers). S ami különösen fontos, ebből az egyistenhitből következik az emberiség egysége is. A „nemde egy Atyánk van valamennyinknek” gondolat alapján minden ember testvére, felebarátja a másiknak, s ez a gondolkodásmód a zsidó vallás egyik alapvető és lényeges eleme mindmáig.

Ettől még, szerény véleményem szerint mindenkinek a maga hitét és pozitív hagyományait kell megőriznie.

A dinoszauruszok nem is szerepelhettek a bibliában mivel a papok fogalmazták és körmölték-- ha nem voltak még ilyen őskori kutatások se. Az időszámitásuk teljesen más volt, mint a mai

már sokan végeztek ilyen visszafelé számítást, hogy vajon min alapszanak a nagyon magas kort megélt emberekről szóló mesék- milyen naptárt használtak?.

Hiszen a keresztény és a zsidó világ-éra, vagy történelmi múlt ezen alapul.

A keresztény világéra szerint jelenleg a 6009., a zsidó szerint az 5669. esztendőben vagyunk. Csakhogy ezek a számítások már eleve igen bizonytalanok, már csak azért is, mert nem tudjuk, melyik korban miként számolták az éveket.

Van olyan magyarázat, hogy a pátriarkák idejében olykor egy év, a hónapot jelzi, máskor meg a napéveket, míg Ábrahámnál a tavaszi és az őszi évkezdet, külön évnek számított.